Megkérdőjeleződött a magyar katonák szerepvállalása Maliban

A nyugat-afrikai országban 12 honvéd szolgál, azonban várhatóan véget ér a francia misszió.

2022. 02. 16. 23:19
null
MALI-CONFLICT-UNREST-ARMY-TAKUBA Fotó: THOMAS COEX
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A térségek közötti partnerség elmélyítése, valamint a béke, a biztonság és a stabilitás előmozdítása lesznek a csütörtökön kezdődő Európai Unió és Afrikai Unió Brüsszelben tartandó, kétnapos, hatodik csúcstalálkozójának a fő témái.

– Radikálisan változtatni kell az Európai Unió afrikai és közel-keleti politikáján, máskülönben a közösség teljesen el fog jelentéktelenedni ezen térségekben, és további biztonsági kockázatok fognak kialakulni

– figyelmeztetett január végén Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki szerint fejlesztési programok végrehajtásával kellene maradásra késztetni a közel-keleti és az afrikai lakosságot.

Az ENSZ adatai azt mutatják, hogy a kontinensre érkező migránsok zöme továbbra is Afrikából érkezik. Az elmúlt egy évben a top öt kibocsátó ország Tunézia, Egyiptom, Banglades, Szíria és Elefántcsontpart voltak. A felsorolt államokból a migránsok mintegy fele érkezett, több mint 43 ezer fő. Nemrégiben a sorozatos katonai puccsokra hivatkozva az Afrikai Unió több tagállamának tagságát felfüggesztette, így a brüsszeli csúcstalálkozón Mali sem fogja képviseltetni magát. Sajtóértesülések szerint Emmanuel Macron francia köztársasági elnök bejelenti, hogy véget ér a francia Barkhane terrorellenes hadművelet Maliban. A katonai hatalomátvételt követően Párizs és Bamako kapcsolatai megromlottak: Mali január végén kiutasította a francia nagykövetet, nem sokkal az után, hogy Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter illegitimnek nevezte a 2020-ban hatalomra jutott katonai kormányzatot.

– A feltételek már nem adottak, hogy továbbra is harcoljunk a dzsihadisták ellen Maliban

– mondta Jean-Yves Le Drian hozzátéve, csapataikat várhatóan a Száhel-övezet egy másik országába fogják átcsoportosítani.

A francia katonák 2013 óta állomásoznak a nyugat-afrikai államban és a térségben, a Száhel-övezetben a terrorszervezetek ellen indított Barkhane hadművelet keretében, amelyhez – a francia erők vezetése alatt – más európai országok katonái is csatlakoztak. Maliban 12 magyar katona is szolgál, akik a Barkhane-on belüli multinacionális erő, a Takuba keretében tanácsadási, támogatási és harctéri mentorálási feladatokat látnak el.

Eredeti tervek szerint a magyar szerepvállalás idén tovább bővült volna, most viszont honvédségi forrásaink szerint megkérdőjeleződött a magyar részvétel, ráadásul a kint lévő katonák hazahozatalát is biztosítani kell.

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője ugyanakkor arról beszélt szerdán, az Európai Unió kiképző jellegű missziója nem fog véget érni, hacsak a katonai junta ehhez nem ragaszkodik.

Borítókép: Francia katonák Maliban a ménakai támaszponton. (Fotó: AFP/Thomas Coex)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.