időjárás -1°C Mária 2022. december 8.
logo

Háború Ukrajnában: ma éjjel történt

Forrás: mti
2022.02.27. 07:26 2022.02.27. 08:21
Háború Ukrajnában: ma éjjel történt

Heves harcokról érkeztek jelentések vasárnapra virradóra Ukrajnából, az ukrán kormányerőket több térségben is minden oldalról támadták.

Az ukrán hadsereg közleménye szerint az orosz támadás a kormányerők eltökélt ellenállásába ütközött.

A helyszíni beszámolók szerint a kelet-ukrajnai Harkivnál visszaverték a támadókat. A városban a harcok következtében felrobbant egy gázvezeték vasárnapra virradóra. Az UNIAN helyi hírügynökség jelentése szerint orosz csapatok robbantották fel a vezetéket, bár ezt nem lehetett független forrásból ellenőrizni.

Kijev egyik elővárosában rakétatalálat ért egy olajfinomítót, amely ennek következtében kigyulladt. A Kyiv Independent című hírportál a Kijevtől délnyugatra fekvő Vaszilkiv polgármesterére hivatkozva arról számolt be, hogy a települést és a helyi repülőteret ballisztikus rakétákkal lőtték.

– Az ellenség mindent meg akar semmisíteni a környéken – mondta Natalia Balasinovics polgármester. Az interneten megjelent felvételeken az éjszakai eget megvilágító hatalmas lángnyelveket lehetett látni.

A déli Herszon megyében heves harcok árán az orosz csapatoknak sikerült előretörniük. Szintén nehéz összecsapásokról érkeztek jelentések Kijev külterületeiről és Luhanszk megyéből.

Szombat este a délkelet-ukrajnai Luhanszk megye szakadárok uralta térségében felrobbant egy üzemanyagraktár. Kétszáz tonna dízelolaj lobbant lángra. A Rovenki nevű településen történt robbanás oka egyelőre ismeretlen. A szeparatisták szerint vannak áldozatok. Az egyik helyi hírcsatorna Telegram-oldalán felvételt tettek közzé az éjszakát megvilágító, lángoló raktárról.

 

Mikitani Hirosi japán milliárdos egymilliárd jent (csaknem hárommilliárd forint) adományozott humanitárius célra Ukrajnának.

A Rakuten online piactér tulajdonosa Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek levelet is írt, amelyet vasárnap Twitter-oldalán tett közzé. „Gondolatban Önnel és Ukrajna népével vagyok” – olvasható a milliárdos üzenetében, aki 2019-ben személyesen is találkozott Zelenszkijjel Kijevben.

„Úgy vélem, a békés és demokratikus Ukrajna eltaposása igazolatlan erőszak által kihívás a demokrácia számára” – fogalmazott Mikitani Hirosi. Egyben reményét fejezte ki, hogy az ukrán nép a lehető leghamarabb ismét békében élhet.

Mint írta, adományát az erőszak áldozataivá vált ukránok támogatásának szenteli. Hozzátette, hogy továbbra is támogatni fogja Ukrajnát.

 

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az európai védelmi kiadások megduplázásért emelt szót az Ouest-France francia regionális lap internetes oldalán szombat este megjelent interjúban, miután meglátása szerint az Ukrajna ellen indított orosz támadás következő célpontja a balti államok, Lengyelország, Finnország vagy az Európai Unió más keleti államai lehetnek.

„Látni kell, hogy Vlagyimir Putyin tovább akarja fejleszteni agresszív politikáját. Georgiában kezdte, most Ukrajna van soron, a következő célpont a balti államok, Lengyelország, Finnország vagy az (Európai Unió) keleti oldalának más országai lehetnek” – hangsúlyozta a lapnak a lengyel miniszterelnök. „Egyértelműen az orosz birodalmat akarja helyreállítani és ez mindannyiunknak aggodalomra kell, hogy okot adjon, hiszen látjuk, hogy mit tesz egész Európában” – tette hozzá.

Mateusz Morawiecki ugyanakkor nem tartja valószínűnek, hogy a jelenlegi konfliktus harmadik világháborúhoz vezet.

„A Nyugat anyagi előnye jól látható, azon pénz ellenére is, amelyet Putyin a gáznak és az olajnak köszönhetően begyűjtött. Megerősítette a hadseregét, de a mi válaszunk még erősebb lehet. A NATO a világon valaha létezett legerősebb katonai szövetség, meg kell növelni jelentősen a védelmi kiadásokat, és szolidárisnak kell maradnunk” – fogalmazott.

A lengyel miniszterelnök úgy látja, hogy a nemzetközi rend és béke időszaka véget ér. Ezt tudatosítanunk kell. Véleménye szerint az orosz hadművelet „teszt a Nyugat számára”, és „meghatározza majd a jövőnket, nem évekre, hanem évtizedekre”.

A lengyel miniszterelnök azt is jelezte, hogy hazája kész bármennyi ukrán menekültet befogadni.

„Mindenkit, akinek szüksége van rá, befogadunk. Látjuk, hogy nő a félelem az ukrán társadalomban. Felkészültünk arra, hogy tízezrek, százezrek, milliók fognak érkezni” – mondta.

 

Az amerikai kormány további 350 millió dollár értékben ad azonnali támogatást Ukrajnának a védelemre – jelentette be szombaton kiadott közleményében Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az amerikai hadi készletekből kiutalt támogatás segítséget nyújt majd az ukrán hadseregnek a harckocsik és légi célok elhárításában.

Ukrajna korábban Javelin páncéltörő és Stinger légvédelmi rakétákat kért.

„Ez újabb jele annak, hogy az Egyesült Államok az ukrán nép oldalán áll, miközben az szuverén, bátor és büszke nemzetét védelmezi” – fogalmazott Blinken. Hozzátette, hogy az újabb segéllyel már több mint egymilliárd dollárra nőtt tavaly óta az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás.

Az újabb segélyeket Joe Biden amerikai elnök engedélyezte.

Az amerikai védelmi tárca közlése szerint a hadisegély egyebek között páncéltörő eszközöket, kézifegyvereket, testpáncélokat, gyalogság elleni harceszközöket és különböző lőszereket foglal magában.

Az amerikai diplomácia vezetője szombaton a Twitteren az orosz néphez fordult, kifejtve, hogy „az oroszok nem érdemlik meg” a szomszédos ukránok elleni háborút. „Az orosz néphez: megérdemlitek, hogy biztonságban és méltósággal éljetek, mint bárki más a világban” – írta a mikroblogban Blinken. Majd leszögezte: „senki ne próbálja meg ezt veszélyeztetni. Nem érdemeltek fölösleges háborút a szomszédjaitokkal, a barátaitokkal és családokkal Ukrajnában”. Hozzátette még, hogy az ukránok is megérdemlik, hogy „olyan békességben élhessenek mint ti (az oroszok)”.  

 

Több nyugati ország és az Európai Unió kötelezettséget vállalt arra, hogy egyes orosz bankokat kizárnak a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózatból – jelentette be szombaton az intézkedés egyik kezdeményezőjeként a brit kormány.

A londoni miniszterelnöki hivatal szombat éjjeli tájékoztatása szerint Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Kanada, Németország, Franciaország, Olaszország és az Európai Bizottság közös közleményben ítélte el az Ukrajna ellen indított orosz háborút, amely a kommüniké szerint a második világháború óta kialakult alapvető nemzetközi szabályok és normák elleni támadás.

A közleményt jegyző országok a dokumentum szerint biztosítani fogják, hogy ez a háború Vlagyimir Putyin orosz elnök stratégiai léptékű kudarcával végződjék.

A kommüniké öt pontból álló cselekvési programot is tartalmaz, azzal a kifejezett céllal, hogy ezek az intézkedések még inkább elszigeteljék Oroszországot a nemzetközi pénzügyi rendszertől.

A program első pontja rögzíti a kötelezettségvállalást annak elérésére, hogy egyes - egyelőre meg nem nevezett - orosz bankok kikerüljenek a SWIFT-ből.

Ez a lépés lekapcsolja az érintett orosz bankokat a nemzetközi pénzügyi rendszerről, és így károsítja azt a képességüket, hogy globális szinten tevékenykedhessenek – fogalmaz a nyugati hatalmak közös közleménye.

A második pont szerint a kommüniké aláírói korlátozó intézkedések érvénybe léptetésével veszik elejét annak, hogy az orosz jegybank a szankciók hatásainak gyengítésére használhassa fel nemzetközi tartalékait.

A közös közlemény harmadik pontja fellépést helyez kilátásba mindazon személyek és intézmények ellen, akik vagy amelyek lehetővé teszik az ukrajnai háborút és az orosz kormány káros tevékenységét.

A tervezett intézkedések egyebek mellett korlátoznák az úgynevezett aranyútlevelek kiadását – vagyis a kezdeményező országok állampolgárságának megadását – a Kremlhez kötődő vagyonos oroszoknak, akik ezekkel az útlevelekkel hozzáférhetnének a kommünikét kiadó országok pénzügyi rendszereihez.

A negyedik pont olyan transzatlanti munkacsoport életre hívásáról intézkedik, amelynek feladata a pénzügyi szankciók hatékony érvényesítése, a szankciókkal sújtott egyének és vállalatok vagyoneszközeinek azonosítása és befagyasztása.

Az ötödik pont alapján a közlemény aláírói mindemellett erősítik együttműködésüket az álinformációk terjesztése és a hibrid hadviselés egyéb módjai ellen.

 

Meghalt tíz görög állampolgár és hatan megsebesültek az Azovi-tengerparti Mariupol város mellett fekvő Szartana és Bugasz falvak orosz bombázásában – közölte szombaton este a görög külügyminisztérium.

Az ügyben bekérették az orosz nagykövetet is és szóban tiltakoztak nála a történtek miatt.

„Tíz ártatlan görög gyökerű civil vesztette életét ma orosz légicsapások következtében Mariupol határában. Állítsák le a bombázást azonnal!” – követelte Twitter-üzenetében Kiriákosz Micotákisz görög külügyminiszter.

Görög kivándorlók ezrei élnek Mariupol városában. Níkosz Déndiasz görög külügyminiszter ezért orosz hivatali partnerével, Szergej Lavrovval tartott korábbi megbeszélésén hangsúlyozta az ukrajnai görög kivándorló közösség védelmének szükségességét.

Notisz Mitarakisz görög bevándorlási miniszter kijelentette, hogy Görögország az Európai Unióval egyeztetve kész ukrajnai menekülteket befogadni. „Szükség esetén készek vagyunk befogadni bizonyos számú embert. A költségeket az Európai Unió fedezi, de jelen pillanatban a humanitárius vetület élvez elsőbbséget” – húzta alá a tárcavezető.

 

Birítókép: Ukrán katonák ukrán páncélozott járművek mellett Kijevben. (Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij)

Háború Ukrajnában

Az EU újabb szankciós csomagot javasolt Oroszországgal szemben

A dosszié összes cikke
Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.