Háború Ukrajnában: ma éjjel történt

Megállt az orosz csapatok haladása az ukrán főváros, Kijev központja felé a város északnyugati részén.

Harkiv, 2022. február 27. Kiégett katonai jármû Harkivban 2022. február 27-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai mûvelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erõk mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a fõváros ellen is hadmûveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenõrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A felek halálos áldozatokról és sebesültekrõl is beszámoltak. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetõintézkedéseket Moszkva ellen. MTI/AP/Marienko Andrew Fotó: Marienko Andrew

Kijev közelében megállt az orosz csapatok haladása

Megállt az orosz csapatok haladása az ukrán főváros, Kijev központja felé a város északnyugati részén – jelentette ki Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója egy vasárnap esti tájékoztatón. Hozzátette, az ukrán hadsereg visszaveri a szárazföldi és légi támadásokat. Szólt arról, hogy

három rakétát irányítottak Kijev irányába.

Az információt nem lehetett függetlenül ellenőrizni – írta a dpa német hírügynökség.

Aresztovics elmondta, hogy az orosz hadsereg megpróbált előrenyomulni a kelet-ukrajnai Harkiv város központjába, és hogy 11 orosz hadihajó tartózkodik a tengeren Odessza partjainál.

A dél-ukrajnai Mariupol városáról azt mondta, hogy ott az ukrán erőknek nincsenek gondjaik, de az orosz csapatok elfoglalták Berdjanszkot, ahol nem voltak ukrán katonai erők. A nyilatkozó közölte azt is, hogy a hétvégén több mint százezer tartalékos csatlakozott az ukrán hadsereghez.

Az ukrán belügyminisztérium szerint meghalt 352 ukrán állampolgár

Az ukrán belügyminisztérium összesítése szerint 352 ukrán állampolgár halt meg az orosz invázió során, köztük 14 gyermek.

A hivatal adatai alapján további 1684 ember, köztük 116 gyermek megsebesült.

A minisztérium vasárnapi közleménye nem ad tájékoztatást az ukrán fegyveres erők áldozatairól.

Oroszország korábban azt tudatta, hogy csapatai csak ukrán katonai létesítményeket vesznek célba, és azt állította, hogy Ukrajna polgári lakossága nincs veszélyben. Oroszország nem hozott nyilvánosságra semmilyen információt csapatai veszteségeiről. Az orosz védelmi minisztérium vasárnap ugyan elismerte, hogy orosz katonák meghaltak és megsebesültek, de számokat nem közölt.

Az Aeroflot orosz légitársaság felfüggesztette az Európába irányuló összes járatát

Az Aeroflot orosz légitársaság bejelentette, hogy hétfőtől felfüggeszti az Európába irányuló összes járatát azt követően, hogy az Európai Unió úgy döntött, teljes légterét lezárja minden orosz repülőgép előtt.

Az európai hatóságok által bevezetett légtér-korlátozások miatt az Aeroflot 2022. február 28-tól további értesítésig felfüggeszti az európai célállomásra közlekedő összes járatát

– tudatta vasárnap este kiadott közleményében az orosz légitársaság.

Az Európai Unió vasárnap jelentette be, hogy Oroszország ukrajnai inváziójának megtorlásaként lezárja légterét az orosz légitársaságok elől, és erről az intézkedésről döntött több, nem uniós európai ország és Kanada is.

Mivel számos ország már lezárta vagy bejelentette légterének lezárását, az orosz légi forgalom nagyon nagy repülési tilalmi zónával néz szembe, amely kerülőutakra kényszeríti a járatokat. Oroszország megtorlásként elkezdte kitiltani az olyan európai országokhoz kapcsolódó repülőjáratokat, amelyek az elmúlt napokban tilalomról hoztak döntést, mint például az Egyesült Királyság, Lettország, Litvánia, Észtország, Szlovénia, Bulgária, Lengyelország és a Cseh Köztársaság.

Zelenszkij Johnsonnak: a következő 24 óra kritikus lesz

A következő 24 óra döntő jelentőségű lesz Ukrajna számára – mondta hétfőn Boris Johnson brit miniszterelnöknek Volodimir Zelenszkij ukrán államfő.

A Downing Street tájékoztatása szerint Johnson és Zelenszkij hajnalban újabb telefonbeszélgetést tartott, és a brit kormányfő elismerően szólt az ukrán nép által az orosz invázió óta tanúsított bátorságról és hősies ellenállásról.

Johnson biztosította az ukrán elnököt: London mindent megtesz annak érdekében, hogy a Nagy-Britannia és szövetségesei által küldött védelmi támogatás eljusson Ukrajnába.

Zelenszkij a londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének beszámolója szerint döntő fontosságúnak nevezte Ukrajna szempontjából a következő 24 órás időszakot. A brit miniszterelnök és az ukrán államfő az orosz invázió kezdete óta minden nap beszélt egymással telefonon, és a hétfő hajnali beszélgetés során megállapodtak abban, hogy továbbra is szoros kapcsolatban maradnak.

A Downing Street tájékoztatása szerint a brit miniszterelnök megerősítette, hogy Nagy-Britannia szilárdan támogatja Ukrajna szuverenitását.

• A brit belügyminisztérium vasárnap este vízumkönnyítéseket jelentett be brit állampolgárok ukrán családtagjai számára.
• A tárca közleménye szerint a brit állampolgárok nem brit állampolgárságú, Ukrajnában élő rokonai ingyenesen kérhetnek családi bevándorló vízumot. A minisztérium szerint erre akkor van lehetőség, ha a kérelmező brit állampolgárral él házasságban, civil partneri viszonyban vagy élettársi kapcsolatban.
• Élettársi kapcsolat esetén igazolni kell, hogy e kapcsolat legalább két éve tart.
• A vízumszabályok könnyítése vonatkozik azokra a 18 éven aluli ukránokra is, akiknek egyik szülője brit, és azokra, akiknek van 18 évesnél fiatalabb, brit állampolgárságú gyermeke.
• Mivel a kijevi brit vízumosztály jelenleg zárva van, a kérelmezők Lviv városában, illetve a környező országokban, köztük Magyarországon is beadhatják vízumigénylésüket – áll a brit belügyminisztérium tájékoztatásában.
• A tárca átmeneti kedvezményeket jelentett be azoknak az ukrán állampolgároknak is, akik Nagy-Britanniában tartózkodnak és nem tudnak hazatérni vízumuk lejárta után. Az intézkedés lehetővé teszi számukra nagy-britanniai tartózkodásuk meghosszabbítását anélkül, hogy távozniuk kellene az országból.

Zaharova: az Egyesült Államok szeretné, ha atomfegyvereket telepíthetne Ukrajnába

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője egy vasárnapi tévéadásban úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok szeretné, ha atomfegyvereket telepíthetne Ukrajnába.

A Rosszija-1 tévécsatorna Este Vlagyimir Szolovjovval című műsorában a szóvivő azt mondta:

Az Egyesült Államok már számos európai ország területére telepítette nukleáris fegyvereit. Nem Franciaországról és Nagy-Britanniáról van szó, amelyeknek saját nukleáris fegyverei vannak. Olaszországban és több más országban van amerikai nukleáris fegyver, de ezekhez ezek az országok nem férnek hozzá. Ott mindent az Egyesült Államok irányít. Hogy ez (az atomfegyver) Ukrajnában is megjelenjen, ez lenne a leghőbb vágya

– hangoztatta Marija Zaharova. Hozzátette:

Sokan kérdezik tőlünk: tényleg úgy gondolják, hogy Ukrajna területén atomfegyverek fognak megjelenni? Ki engedte volna ezt meg Európában? Tényleg? Tényleg olyan naivak, hogy ne legyen érthető, ha egy országnak hivatalosan van atomfegyvere, az az Egyesült Államok számára nem jelenti azt, hogy azt (az atomfegyvert) csakis a saját területén lehet (tárolni)?

– hangsúlyozta a diplomata. Zaharova szerint

Az angolszász álguruk a féktelen és teljesen kontrollálatlan viselkedés bélyegét nemcsak Oroszországra igyekeznek vonatkoztatni, hanem mindenkire, aki valamilyen módon útjukba kerül furcsa világukban.

Mint kifejtette:

Akkoriban nem hittek nekünk. Ez tíz évvel ezelőtt volt. Ma Kína minden fronton szembesül ezzel.

Az orosz külügyi szóvivő egyben emlékeztetett az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság azon döntésére, hogy Ausztrália körül atom-tengeralattjárókat telepítenek.

„Ez így van a kezdetekben, hogy tisztességesen hangozzék. A valóságban pedig az, hogy ne lehessen tudni a terv végkifejletét” – hangoztatta, megjegyezve:

Az a taktikájuk, hogy megteremtsék a bizonytalanság melegágyát.

Rendkívüli ülést tart az ENSZ Közgyűlése is

Rendkívüli ülést tart az ENSZ Közgyűlése is hétfőn – erről hozott határozatot vasárnap este az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT). Az Egyesült Államok és Albánia által előterjesztett határozatot 11 ország fogadta el, Oroszország ellene szavazott, az Egyesült Arab Emírségek, Kína és India tartózkodott. A hatályos ENSZ-szabályok értelmében nem lehetett vétót emelni a beterjesztés ellen.

Az 1950-ben létrehozott, Egyesülés a békéért elnevezésű eljárás alapján az előterjesztést az ENSZ BT öt állandó tagja – köztük Oroszország – nem vétózhatja meg.

Moszkva pénteken megvétózta az Egyesült Államok és Albánia által elfogadott határozatot, amely elítélte volna az orosz hadműveleteket, és felszólította volna csapatainak azonnali kivonására Ukrajnából. A közgyűlés rendkívüli ülése – az ENSZ történetében rendkívül ritka eljárással történt – összehívása lehetővé teszi az ENSZ 193 tagjának, hogy a vitában állást foglaljon a konfliktus kapcsán Ukrajna szuverenitásáról és Oroszország hadműveleteiről.

A közgyűlés hétfői rendkívüli ülését a tervek szerint helyi idő szerint 10 órakor (magyar idő szerint 16 órakor) nyitja meg a közgyűlés elnöke és az ENSZ főtitkára, és a tanácskozás várhatóan egész nap tart.

Hétfő délután Franciaország kérésére rendkívüli ülést tart a Biztonsági Tanács, amelyen az Európában okozott humanitárius válságról tartanak tájékoztatót. Párizs azt szeretné elérni, hogy ekkor fogadjanak el határozatot is, amely az ellenségeskedések beszüntetésére és a polgári lakosság védelmére, valamint „a humanitárius szervezetek akadálytalan hozzáférésére” szólít fel.

Vasárnap még nem volt ismert az állásfoglalással kapcsolatos orosz vélemény, Oroszország ismét élhet vétójogával.

Putyin különleges szolgálati módba léptette az orosz elrettentő erőket

Különleges szolgálati mód bevezetését rendelte el az orosz hadsereg elrettentő erőinél Vlagyimir Putyin orosz elnök, a Nyugat részéről elhangzott agresszív kijelentésekre hivatkozva.

A vezető NATO-országok vezető tisztségviselői a hazánknak címzett agresszív kijelentéseket is megengednek maguknak az országunkkal szemben, ezért megparancsolom a védelmi miniszternek és a vezérkari főnöknek, hogy az orosz hadsereg elrettentő erőit helyezzék át különleges szolgálati módba

– mondta az orosz elnök a Kremlben a Szergej Sojgu védelmi miniszterrel és Valerij Geraszimovval, az orosz fegyveres erők vezérkari főnökével folytatott megbeszélésén.

Putyin barátságtalan lépésnek nevezte, hogy nyugati országok gazdasági téren is „barátságtalan lépéseket” tesznek Oroszországgal szemben és illegitimnek értékelte a szankciókat.

Az orosz elnök a háború megindításának csütörtök hajnali bejelentésekor arra figyelmeztetett, hogy Oroszország haladéktalanul válaszolni fog, ha valaki kívülről beavatkozik az ukrajnai „különleges hadműveletbe”.

A vasárnapi döntést az orosz médiában hírelemzők figyelmeztetésként értelmezték, amely a szankciók mellett egyebek között arra reagált, hogy Németország – amely korábban történelmi okokból tartózkodott ettől a lépéstől – bejelentette, hogy fegyvert szállít Ukrajnának, Liz Truss brit külügyminiszter pedig – aki egy interjúban arról beszélt, hogy Putyint meg kell állítani Ukrajnában, valamint megemlítette a NATO-val való összeütközés lehetőségét is – a támogatásáról biztosította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, aki külföldieket biztatott nemzetközi harcoló alakulat létrehozására.

Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője vasárnap azzal vádolta meg az ukrán hadsereget, hogy elkezdett tömegesen az 1980-as ENSZ-egyezmény által tiltott foszforlövedékeket bevetni Kijev külvárosaiban, az orosz hadsereg egységei által elfoglalt gosztomeli repülőtér közelében. A szóvivő azt mondta, hogy a luhanszki „népköztársaság” erői az orosz hadsereg tűztámogatásával 56 kilométert nyomultak előre.

Azt állította, hogy a luhanszki régióban lévő Szeverodonyeckben nacionalista „záróalakulatok” az ukrán fegyveres erők négy tisztjét ölték meg, hogy megállítsák a visszavonulást. Mint mondta, a Jobboldali Szektor rohamosztagai terrorizálják a civileket Mariupolban, valamint páncélozott járműveket és tüzérséget helyeznek el a lakott területeken.

Konasenkov az esti hadijelentésében első ízben tért ki arra, hogy az orosz haderőnek halottjai és sebesültjei vannak, de konkrétumot nem említett. Azt állította, hogy az orosz veszteségek sokszorosan kisebbek a „megsemmisített nacionalisták számánál”.

Ukrán oldalon több ezer orosz halottról beszélnek.

A tábornok közölte: a háború négy napja során az orosz erők az ukrán katonai infrastruktúra 1 067 objektumát semmisítették meg, köztük 27 parancsnoki állást és kommunikációs csomópontot, 38 légvédelmi rakétarendszert és 56 radarállomást számoltak fel. Továbbá vasárnap megsemmisítettek hét légvédelmi rakétarendszert és három Bayraktar TB–2 pilóta nélküli repülőgépet.

Az ukrán hadsereg Konasenkov szerint eddig 254 harckocsit és más páncélozott járművet, 31 repülőgépet, 46 rakéta-sorozatvetőt, 103 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 164 darab speciális katonai járművet elveszített.

Borítókép: kiégett katonai jármű Harkivban (Fotó: MTI/AP/Marienko Andrew)