időjárás 2°C Gerda , Martina 2023. január 30.
logo

Mi változik a szakadár területek függetlenségével?

László Dávid
2022.02.22. 13:21 2022.02.22. 14:47
Mi változik a szakadár területek függetlenségével?

Tűzijátékkal ünnepelték az úgynevezett Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságban, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfő este elismerte a két szakadár terület függetlenségét. A döntés még nem jelenti hivatalosan az elcsatolásukat, de tovább közeledtek Oroszország felé. No nem mintha eddig olyan nagy lett volna a távolság.

A szakadár területek részben történelmi okokból – a II. világháború után az elnéptelenedés miatt sok orosz telepítettek be – hagyományosan oroszbarátnak számítanak, többségében orosz nemzetiségűek vagy orosz ajkúak lakják. Ezért a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok 2014-ben, a Majdan-tüntetések zűrzavaros időszakában kiáltották ki elszakadásukat Ukrajnától, amit nemzetközileg nem elismert népszavazással is megerősítettek. Az ukrán hadsereg területek visszaszerzéséért indított támadását hathatós orosz segítséggel verték vissza, a harcoknak a 2015-ös, majd 2016-ban kibővített minszki egyezmények vetettek véget, melyek egyúttal megszabták a „népköztársaságok” helyzetének rendezésének forgatókönyvét is – melyet azóta sem hajtottak végre. A tűzszünet ellenére Kelet-Ukrajnában folyamatosan szólnak a fegyverek, 

becslések szerint a nyolc éve dúló harcok a két oldalon eddig 14 ezer életet követeltek, köztük civilekét is.

Ukrán katonák a donyecki frontvonalon Fotó: Andriy Dubchak

A két szakadár terület további terjeszkedését viszont sikerült megállítani. „Alkotmányuk” szerint az „államuk” teljes Donyeck és Luhanszk megyékre terjed ki, miközben ezek kevesebb, mint harmadát ellenőrzik.

Egy tavalyi közvélemény-kutatás szerint az oroszbarát szakadár területen élők több mint fele szeretne csatlakozni Oroszországhoz – akár bármiféle autonómia nélkül –, kevesebb mint egytizedük vágyik függetlenségre, és mindössze 12 százalék vallotta azt, hogy szeretne visszatérni Ukrajnához.

A Donbasz Kijev által ellenőrzött területein ezzel szemben a többség úgy vélekedett, hogy a „népköztársaságoknak” vissza kellene térniük Ukrajnához, csak ötödük tudott elképzelni valamiféle önállóságot, a tíz százalékot sem érte el a függetlenséget támogatók aránya, az Oroszországhoz csatolást pedig lényegében kizártnak tartották.

A térség lakosságát csupán megbecsülni lehet. Ukrajnában nagyjából másfél millió belső menekültet tartanak nyilván, tehát olyan állampolgárokat, akik elhagyták az elcsatolt Krím félszigetet, illetve a háborús kelet-ukrajnai régiót. További egymillióan Oroszország irányába távozhattak, így a szakadár területeket súlyos elnéptelenedés sújtja. A régió a háború előtt Ukrajna gazdasági motorjának számított, Donyeck és Luhanszk a szénbányászat és az acélipar óriási ipari központjai.

Nemzetközi becslések szerint az ukrán gazdaság 2014 és 2020 között 280 milliárd dollárt bukott az elveszített területek miatt (beleszámolva a Krím félszigetet).

A két „népköztársaságban” 2014-ben és 2018-ban is választásokat szerveztek, ám ezek demokratikusságát erősen megkérdőjelezik, legitimitását pedig sehol nem ismerik el. Habár eddig hivatalosan soha nem vallották be, hogy orosz katonák állomásoznának a szakadár területeken, a döntéseket eddig is Moszkvában hozták, a szakadárok bábkormánya mindenben Vlagyimir Putyinnak asszisztált.

Ha a területek nem is részei Oroszországnak, lakosai eddig is kaphattak orosz állampolgárságot, amivel már legalább hatszázezren éltek is.

Ennek megfelelően arra is lehetőségük nyílt, hogy szavazzanak a tavalyi orosz parlamenti választásokon. Számukra megkönnyítették a hozzáférést az orosz szociális juttatásokhoz, például megkaphatták az egyszeri iskolai támogatást. Oroszország gazdaságilag is igyekszik felzárkóztatni a háború dúlta területeket, kiszivárgott tervek szerint dollármilliárdokat fektetne be a „népköztársaságokba”. 

Utcai bankjegykiadó automata előtt állnak sorban emberek az oroszbarát szeparatisták ellenőrzése alatt álló kelet-ukrajnai Donyeckben 2022. február 21-én Fotó: Alekszej Alekszandrov

Több üzem működését máris újraélesztették, megnyitották az orosz piacot a termékeik előtt, sőt a vállalatok az orosz közbeszerzéseken is indulhatnak. Az integráció az orosz gazdaságba nyilvánvalóan tovább mélyíti a kapcsolatokat, és ellehetetleníti a visszatérést Ukrajnához.

Hogy akkor mi változott a függetlenség elismerésével? A döntés következménye, hogy független országként ezek a köztársaságok 

  • Védelemért és segítségért folyamodhatnak Moszkvához, valamint vásárolhatnak tőle fegyvereket.
  • Ukrán támadás – vagy állítólagos támadás – esetén orosz részről indokolható egy válaszcsapás.
  • Ezentúl „békefenntartóként” hivatalosan tartózkodhatnak orosz csapatok a régióban.
  • Még közelebb kerülnek az orosz csapatok az ukrán határhoz.

 

Borítókép: Orosz zászlókkal és tűzijátékkal ünnepelnek emberek Donyeck belvárosában 2022. február 21-én, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta a két önhatalmúlag kikiáltott délkelet-ukrajnai szakadár terület függetlenségének elismeréséről szóló dokumentumot (Fotó: MTI/AP/Alekszej Alekszandrov)

Háború Ukrajnában

A dél-amerikai országok sem pártolják Kijev fegyverekkel való ellátását

A dosszié összes cikke
Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.