RT
„2014-ben azzal érveltem, hogy az Európai Unió kelet felé való elmozdulása provokatív és ostoba döntés. Az idő bebizonyította, hogy igazam volt” – írta az orosz állami hírcsatorna weboldalán megjelent véleménycikkében Paul Nuttall volt brit EP-képviselő, aki szerint az Európai Uniónak kell felelősséget vállalnia az ukrán válságért, ugyanis az emberek nem támogatták a keleti terjeszkedést. Emlékeztetett a 2016-ban Hollandiában megtartott népszavazásra, amelyen a választópolgárok több mint hatvan százaléka az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodás ellen szavazott.
The Washington Post
„Új frontvonal alakul ki Közép-Európában” – szögezte le az amerikai napilap, amely arra kereste a választ, milyen stratégiai és geopolitikai következményekkel járhat, ha Vlagyimir Putyinnak sikerül a teljes ellenőrzést megszereznie Ukrajna felett.
A cikk szerint ha ez a forgatókönyv megvalósul, Moldova is orosz befolyás alá kerül, és a nagyhatalom nyugati határai egészen Magyarországig elérnek majd.
A balti államok még nagyobb veszélyben vannak, ugyanis Oroszország a Lengyelországgal közvetlenül határos Belaruszon és Kalinyigrádon keresztül Litvániát is el tudja érni. Néhányan már az invázió előtt megkérdőjelezték, hogy a NATO valóban meg tudja-e védeni a térséget egy orosz támadástól. Ha Ukrajna Oroszország része lenne, jelentősen csökkenne a katonai tömb és az Egyesült Államok védelmi képessége Európában – olvasható.
Frankfurter Allgemeine Zeitung
A kétpólusú világ nem éppen boldog emlékeit idézhetik fel a hétfő este Moszkva által hivatalosan is Ukrajnától független területekként elismert Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságok – állítja a német lap. Az egykori keleti blokk tagjai többnyire népköztársaságnak vagy népi demokráciáknak nevezték magukat, így megkülönböztetve magukat a nyugati demokráciáktól. A lap szerint Vlagyimir Putyin döntése a kelet-ukrajnai békefolyamat kudarcát okozta, a Kreml állításaival ellentétben pedig a két „diktatúra” az orosz katonai és hírszerző szolgálatok erős befolyása nélkül nem tudott volna kialakulni.
Kleine Zeitung
Friedrich Schillernek igaza volt: A legbékésebbnek sincsen ma nyugta, ha rossz szomszédja rosszul néz reá (idézet a Tell Vilmos című drámából, Harsányi Zsolt fordításában – a szerk.).
Ukrajna esetében Putyin kétségtelenül a rossz szomszéd, aki tegnap átlépte a nemzetközi jog Rubiconját a szeparatista népköztársaságok elismerésével.
De van-e békés elem ebben a történetben? Talán a szabadságszerető ukrán nép. A Nyugat azonban eddig nem öltötte magára a jámbor szereplő alakját – fogalmazott az osztrák napilap a publicisztikájában.
Seznam Zprávy
Putyin azt mondja, mivel a Nyugat megszegte a szavát a NATO keleti terjeszkedésével kapcsolatban, most teljesítenie kell Oroszország feltételeit. Az orosz elnök arról viszont nem beszél, hogy a szovjetek, vagyis az orosz fél is ígéretet tett még a Szovjetunió idején. Többek között azt ígérték, hogy teljes körű demokráciát teremtenek az országban, és tiszteletben tartják az emberi jogokat. Putyinnak, aki az ezredfordulón lépett a Kremlbe, kétségtelenül sikerült visszaadnia Oroszországnak valamennyit a szuperhatalmi státusából. De a történelmet nem tudja megváltoztatni. 1991 végén a Szovjetunió felbomlott, és vele együtt a hatalmi igények érvényesítésének hidegháborús módszere is. Ha az orosz elnök ezt nem akarja beismerni, akkor elveszítette a valóságérzetét – közölte a cseh internetes hírportál.
Echo of Moscow
Sokkal többről van szó, mint a szakadár területek elismeréséről, az Oroszországhoz való csatolásukról szóló döntés a tét. Ez súlyosabb, mint a tényleges hadüzenet Ukrajnának
– olvasható a moszkvai székhelyű rádióállomás weboldalán, amely szerint ha a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságok valóban a nagyhatalom részei lesznek, azzal Oroszország gyakorlatilag elutasítja a Szovjetunió felbomlása után kijelölt határvonalak egy részét.
The Kyiv Independent
Moszkva döntése a szakadár területek függetlenségének elismeréséről véget vet a Kreml nyolc éven át tartó színjátékának, és kikövezi az utat az orosz haderő sokkal nagyobb létszámú nyílt bevetése előtt. A hivatalos elismerést biztosító aláírási ceremónia után perceken belül bejelentették, hogy orosz békefenntartókat indítanak Kelet-Ukrajnába.
A legfontosabb kérdés ezután az lesz, hogy Oroszország hol húzza meg a Donyec-medencei népköztársaságok határait
– írta az ukrán hírportál a véleménycikkében.
Borítókép: Vlagyimir Putyin (MTI/AP/Kreml/Szputnyik/Pool/Szergej Gunyejev)
Orosz–ukrán háború
