„Putyin átlépte a nemzetközi jog Rubiconját”

A kelet-ukrajnai szakadár területek, a Donyecki és a Luhanszi Népköztársaságok Oroszország általi elismerése, az orosz katonák bevonulása történelmi pillanat Európa modern kori történetében az európai lapok szerint. Egyes vélemények szerint itt nem ért véget az orosz offenzíva.

RT

„2014-ben azzal érveltem, hogy az Európai Unió kelet felé való elmozdulása provokatív és ostoba döntés. Az idő bebizonyította, hogy igazam volt” – írta az orosz állami hírcsatorna weboldalán megjelent véleménycikkében Paul Nuttall volt brit EP-képviselő, aki szerint az Európai Uniónak kell felelősséget vállalnia az ukrán válságért, ugyanis az emberek nem támogatták a keleti terjeszkedést. Emlékeztetett a 2016-ban Hollandiában megtartott népszavazásra, amelyen a választópolgárok több mint hatvan százaléka az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodás ellen szavazott.

The Washington Post

„Új frontvonal alakul ki Közép-Európában” – szögezte le az amerikai napilap, amely arra kereste a választ, milyen stratégiai és geopolitikai következményekkel járhat, ha Vlagyimir Putyinnak sikerül a teljes ellenőrzést megszereznie Ukrajna felett.

A cikk szerint ha ez a forgatókönyv megvalósul, Moldova is orosz befolyás alá kerül, és a nagyhatalom nyugati határai egészen Magyarországig elérnek majd.

A balti államok még nagyobb veszélyben vannak, ugyanis Oroszország a Lengyelországgal közvetlenül határos Belaruszon és Kalinyigrádon keresztül Litvániát is el tudja érni. Néhányan már az invázió előtt megkérdőjelezték, hogy a NATO valóban meg tudja-e védeni a térséget egy orosz támadástól. Ha Ukrajna Oroszország része lenne, jelentősen csökkenne a katonai tömb és az Egyesült Államok védelmi képessége Európában – olvasható.

Frankfurter Allgemeine Zeitung

A kétpólusú világ nem éppen boldog emlékeit idézhetik fel a hétfő este Moszkva által hivatalosan is Ukrajnától független területekként elismert Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságok – állítja a német lap. Az egykori keleti blokk tagjai többnyire népköztársaságnak vagy népi demokráciáknak nevezték magukat, így megkülönböztetve magukat a nyugati demokráciáktól. A lap szerint Vlagyimir Putyin döntése a kelet-ukrajnai békefolyamat kudarcát okozta, a Kreml állításaival ellentétben pedig a két „diktatúra” az orosz katonai és hírszerző szolgálatok erős befolyása nélkül nem tudott volna kialakulni.

Kleine Zeitung 

Friedrich Schillernek igaza volt: A legbékésebbnek sincsen ma nyugta, ha rossz szomszédja rosszul néz reá (idézet a Tell Vilmos című drámából, Harsányi Zsolt fordításában – a szerk.). 

Ukrajna esetében Putyin kétségtelenül a rossz szomszéd, aki tegnap átlépte a nemzetközi jog Rubiconját a szeparatista népköztársaságok elismerésével.

De van-e békés elem ebben a történetben? Talán a szabadságszerető ukrán nép. A Nyugat azonban eddig nem öltötte magára a jámbor szereplő alakját – fogalmazott az osztrák napilap a publicisztikájában. 

Seznam Zprávy 

Putyin azt mondja, mivel a Nyugat megszegte a szavát a NATO keleti terjeszkedésével kapcsolatban, most teljesítenie kell Oroszország feltételeit. Az orosz elnök arról viszont nem beszél, hogy a szovjetek, vagyis az orosz fél is ígéretet tett még a Szovjetunió idején. Többek között azt ígérték, hogy teljes körű demokráciát teremtenek az országban, és tiszteletben tartják az emberi jogokat. Putyinnak, aki az ezredfordulón lépett a Kremlbe, kétségtelenül sikerült visszaadnia Oroszországnak valamennyit a szuperhatalmi státusából. De a történelmet nem tudja megváltoztatni. 1991 végén a Szovjetunió felbomlott, és vele együtt a hatalmi igények érvényesítésének hidegháborús módszere is. Ha az orosz elnök ezt nem akarja beismerni, akkor elveszítette a valóságérzetét – közölte a cseh internetes hírportál.

Echo of Moscow

Sokkal többről van szó, mint a szakadár területek elismeréséről, az Oroszországhoz való csatolásukról szóló döntés a tét. Ez súlyosabb, mint a tényleges hadüzenet Ukrajnának

– olvasható a moszkvai székhelyű rádióállomás weboldalán, amely szerint ha a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságok valóban a nagyhatalom részei lesznek, azzal Oroszország gyakorlatilag elutasítja a Szovjetunió felbomlása után kijelölt határvonalak egy részét.

The Kyiv Independent

Moszkva döntése a szakadár területek függetlenségének elismeréséről véget vet a Kreml nyolc éven át tartó színjátékának, és kikövezi az utat az orosz haderő sokkal nagyobb létszámú nyílt bevetése előtt. A hivatalos elismerést biztosító aláírási ceremónia után perceken belül bejelentették, hogy orosz békefenntartókat indítanak Kelet-Ukrajnába. 

A legfontosabb kérdés ezután az lesz, hogy Oroszország hol húzza meg a Donyec-medencei népköztársaságok határait

– írta az ukrán hírportál a véleménycikkében.

Borítókép: Vlagyimir Putyin (MTI/AP/Kreml/Szputnyik/Pool/Szergej Gunyejev)