Annak ellenére, hogy 2014 óta a liberális média fősodra a világpolitika nemkívánatos személyének titulálja, Vlagyimir Putyin még mindig megkerülhetetlen tényező a nemzetközi kapcsolatokban − számol be a Nézőpont Intézet friss elemzése. Habár a nemzetközi és hazai baloldali sajtó össztűz alá helyezte Orbán Viktort moszkvai látogatása miatt, a tények nem őket igazolják. A Nézőpont Intézet kutatása az elmúlt három évet figyelembe véve − kivéve a nagyobb csúcstalálkozókat − vizsgálta az orosz elnök nemzetközi tárgyalásait; ebből kiderül, hogy ebben az időszakban több mint száz megbeszélés zajlott le közte és valamely uniós ország vezetői között.
Putyin a vizsgált időintervallumban összesen 550 alkalommal folytatott két- vagy háromoldalú egyeztetéseket 75 ország elöljáróival, ebből 145 alkalommal az euroatlanti térség, 101 esetben pedig uniós tagállamok − mintegy 13 ország − vezetőivel.
A legtöbbet Emmanuel Macron francia elnökkel tárgyalt, mintegy 32 alkalommal vették fel a kapcsolatot, ebből négyszer személyesen is találkoztak. Őt követi a korábbi német kancellár, Angela Merkel. Ő a hivatali ideje alatt alapvetően jó kapcsolatokat ápolt Putyinnal, több esetben sikerült az európai biztonságra nagy hatást gyakorló megállapodásokat kötniük. Nem meglepő tehát, hogy Merkel 29 alkalommal egyeztetett az orosz elnökkel, öt esetben személyesen. Ezenfelül Donald Trump és Joe Biden együttesen 16 elnöki eszmecserét folytatott Putyinnal, ezáltal az Egyesült Államok előkelő pozíciót, a kilencedik helyet foglalja el a 75 fős listán.
A közép-európai régióból csak Szerbia, Ausztria, Bulgária, Magyarország és Szlovákia vezetői vették fel hivatalosan a kapcsolatot az orosz elnökkel, azonban Putyin társadalmi megítélése jól tükrözi az egyes országok Moszkvához fűződő viszonyát. Jól elkülönülnek a szláv rokonság és a hagyományos geopolitikai partnerség okán oroszbarát érzületű országok, mint például Szerbia, Bulgária, Montenegró, Szlovákia és Észak-Macedónia.
A másik oldalon szerepelnek azok az államok, melyek pragmatikus külpolitikát folytatnak, ezen országok kormányai diplomáciai kapcsolattartásuk során nem ideológia alapon, hanem az ország gazdasági és politikai érdekeit szem előtt tartva válogatják meg partnereiket. Ebbe a csoportba tartozik Ausztria és Magyarország is.
Ezt jól mutatja, hogy Sebastian Kurz kancellár több alkalommal is egyeztetett Putyinnal annak ellenére, hogy az osztrák társadalom 69 százaléka negatívan vélekedik az orosz elnökről. Magyarországon már jobb a helyzet, a magyarok 43 százaléka pozitívan tekint Putyinra. A mai moszkvai találkozót is figyelembe véve Orbán Viktor az elmúlt három évben másodszor tárgyal személyesen az orosz elnökkel, legutóbb 2019 októberében fogadta a budapesti karmelita kolostorban.
Borítókép: Angela Markel, Emmanuel Macron és Vlagyimir Putyin (Fotó: LUDOVIC MARIN / POOL / AFP)
