– hangsúlyozta a biztonságpolitikai szakértő. Hozzátette: Észak-Korea eddig elutasította a tárgyalásokat a nagyhatalmakkal, és noha nem zárkózik el a párbeszédtől, de erős katonai hatalomként akar leülni a tárgyalóasztalhoz. A Magyar Távirati Iroda emlékeztetett, 2018-ben Donald Trump volt az első, aki hivatalban lévő amerikai elnökként személyesen is találkozott, illetve tárgyalásokat folytatott az észak-koreai vezetővel. A Hanoiban 2019-ben megtartott tárgyalások kudarca után azonban Phenjan megduplázta a fegyverkészletének fejlesztésére irányuló erőfeszítéseit, és idén januárban már azzal fenyegetőzött, hogy véget vet a nagy hatótávolságú rakétákra és nukleáris kísérletekre vonatkozó, saját maga által elrendelt moratóriumnak.
Mezei Tibor a jövőre vonatkozólag kifejtette:
megvan az esély arra, hogy Phenjan még több rakétakísérletet hajt végre, hogy fokozza a feszültségeket.
Ez az álláspont akár nagyobb tárgyalási hajlandóságot is eredményezhet, de előfordulhat az az eset is, hogy az Egyesült Államok meggondolja magát, és egy engedékenyebb álláspontot fogad el, vagyis nem ragaszkodik a gyors és feltétlen denuklearizációhoz, hanem többlépcsős tárgyalási ajánlatot tesz Észak-Koreának – vázolta fel a szakértő.
Borítókép: A KCNA észak-koreai állami hírügynökség által 2022. január 28-án közreadott képen Kim Dzsong Un első számú észak-koreai vezető, a Koreai Munkapárt főtitkára, a Nemzetvédelmi Bizottság első elnöke (k) látogatást tesz egy fegyvergyárban egy meg nem nevezett helyszínen (Fotó: MTI/EPA/KCNA)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!