Phenjan az elmúlt évtizedben folyamatosan, párhuzamosan fejlesztette a nukleáris és a rakétaarzenálját –fogalmazott lapunk megkeresésére Mezei Tibor, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója arra a hírre reagálva, miszerint egy, a napokban kiszivárgott ENSZ-jelentés arra figyelmeztet, hogy Észak-Koreában jelentősen felgyorsultak a nukleáris rakétakísérletek. Phenjan csak januárban hét rakétakísérletből álló tesztsorozatot hajtott végre; ilyen aktivitásra 2017 óta nem volt példa.
A januári manővereket a Pentagon sem hagyta szó nélkül: az amerikai védelmi minisztérium közlése szerint Lloyd Austin védelmi miniszter a rakétakísérletek miatt szerdán megbeszélést folytatott dél-koreai és japán kollégájával a távol-keleti régió biztonsági helyzetéről. A Pentagon szóvivője, John Kirby a megbeszélésről azt mondta: a miniszterek hangsúlyozták, hogy a rakétakísérletek destabilizálják a régió biztonságát, illetve egyértelműen megsértik az ENSZ BT számos eddigi határozatát. Mun Dzse In dél-koreai elnök ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, újabb válsághelyzet alakulhat ki a Koreai-félszigeten, ha Phenjan beváltja fenyegetéseit, és újra nagy hatótávolságú rakétákat tesztel. A márciusban esedékes dél-koreai elnökválasztás miatt az elmúlt időszakban inkább a belpolitikára koncentráló politikus úgy fogalmazott:
Ha Észak-Korea megszegi a nagy hatótávolságú rakétakísérletekre vonatkozó moratóriumot, a Koreai-félsziget azonnal visszacsúszhat az öt évvel ezelőtt tapasztalt válságos állapotba.
Mezei Tibor emlékeztetett: Phenjan drasztikusan reagált a világjárványra, teljesen elzárta magát a világtól, ami részben észszerű volt, ugyanis Észak-Korea egészségügye szinte a nullával egyenlő. A kutató ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy az izoláció miatt az ország óriási gazdasági válságba került, külkereskedelme kilencven százalékkal csökkent az utóbbi egy évben, ezért a nagyhatalmak számolhattak azzal, hogy egy gyengülő országgal állnak szemben, amelyet tönkretesz a válság.
Phenjan azonban – erre mintegy rácáfolva – a rakétakísérleteivel is azt akarja jelezni, hogy számolni kell vele, és katonai fenyegetést jelent
– hangsúlyozta a biztonságpolitikai szakértő. Hozzátette: Észak-Korea eddig elutasította a tárgyalásokat a nagyhatalmakkal, és noha nem zárkózik el a párbeszédtől, de erős katonai hatalomként akar leülni a tárgyalóasztalhoz. A Magyar Távirati Iroda emlékeztetett, 2018-ben Donald Trump volt az első, aki hivatalban lévő amerikai elnökként személyesen is találkozott, illetve tárgyalásokat folytatott az észak-koreai vezetővel. A Hanoiban 2019-ben megtartott tárgyalások kudarca után azonban Phenjan megduplázta a fegyverkészletének fejlesztésére irányuló erőfeszítéseit, és idén januárban már azzal fenyegetőzött, hogy véget vet a nagy hatótávolságú rakétákra és nukleáris kísérletekre vonatkozó, saját maga által elrendelt moratóriumnak.
Mezei Tibor a jövőre vonatkozólag kifejtette:
megvan az esély arra, hogy Phenjan még több rakétakísérletet hajt végre, hogy fokozza a feszültségeket.
Ez az álláspont akár nagyobb tárgyalási hajlandóságot is eredményezhet, de előfordulhat az az eset is, hogy az Egyesült Államok meggondolja magát, és egy engedékenyebb álláspontot fogad el, vagyis nem ragaszkodik a gyors és feltétlen denuklearizációhoz, hanem többlépcsős tárgyalási ajánlatot tesz Észak-Koreának – vázolta fel a szakértő.
Borítókép: A KCNA észak-koreai állami hírügynökség által 2022. január 28-án közreadott képen Kim Dzsong Un első számú észak-koreai vezető, a Koreai Munkapárt főtitkára, a Nemzetvédelmi Bizottság első elnöke (k) látogatást tesz egy fegyvergyárban egy meg nem nevezett helyszínen (Fotó: MTI/EPA/KCNA)
