Február 16-án, szerdán indíthat támadást Oroszország Ukrajna ellen az amerikai kormány helyzetértékelése szerint – közölte a Politico brüsszeli hírportál saját forrásaira hivatkozva. A Der Spiegel német hírmagazin hasonló értesülésről számolt be, és közölte, az amerikai hírszerző szolgálatok minden eddiginél sürgetőbben figyelmeztették a NATO-szövetségeseket egy közelgő támadására.
Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó pénteken a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt: az Ukrajna elleni orosz invázió bármelyik nap elkezdődhet, és még a téli olimpia vége, február 20-a előtt megtörténhet.
– Nem állítjuk, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök véglegesen döntött. Azt állítjuk, hogy kellő szintű aggodalomra ad okot, amit látunk és amit a hírszerzőink feltártak
– jelentette ki Sullivan. Hozzátette: szerinte egy orosz támadás valószínűleg légibombázásokkal és rakétacsapásokkal kezdődne, amelyek során civilek is életüket veszítenék. A szakember szerint reális a lehetősége annak, hogy az orosz katonai akció során jelentős mennyiségű területet foglalnának el Ukrajnában, beleértve akár a fővárost, Kijevet is – írta az MTI.
– Minden Ukrajnában tartózkodó amerikainak minél előbb, lehetőleg 48 órán belül el kellene hagynia az országot.
Ha valaki ott marad, kockázatot vállal, hiszen nincs garancia arra, hogy később – egy esetleges orosz támadás esetén – lehetősége lesz távozni egy amerikai katonai evakuálás során – jelentette ki a nemzetbiztonsági tanácsadó.
Az Egyesült Államokon kívül az Egyesült Királyság, Litvánia, Dánia, Izrael, Észtország, Norvégia, Japán és Dél-Korea is arra szólította fel az Ukrajnában élő állampolgárait, hogy mielőbb hagyják el az országot.
– Az Ukrajnában tartózkodó brit állampolgárok ne számítsanak katonai evakuálásra, ha komolyabb konfliktus tör ki Oroszországgal – jelentette ki szombaton a brit védelmi minisztérium fegyveres erőkért felelős államtitkára a Sky News brit kereskedelmi hírtelevízióban. James Heappey úgy fogalmazott: a brit állampolgároknak bármilyen módon, azonnal el kell hagyniuk Ukrajnát, és nem szabad arra számítaniuk – ahogyan azt nyáron Afganisztánnal kapcsolatban látták –, hogy fennállna bármilyen katonai kimenekítés lehetősége.
A legutóbbi hírszerzéseket követően az Európai Unió is Ukrajna elhagyására sürgetett minden olyan diplomáciai alkalmazottat családjukkal együtt, akiknek munkája nem alapvető fontosságú. Az EU korábban elhamarkodottnak ítélte meg a nyugati országok hasonló lépéseit.
Az ukrán–orosz válság feszültségei közepette Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője bejelentette:
az amerikai fél kérésére Joe Biden amerikai elnök és Vlagyimir Putyin szombat este telefonon beszélnek egymással.
A francia elnöki hivatal közleménye szerint Emmanuel Macron francia elnök szombat délben tárgyal Putyinnal az orosz–ukrán határon kialakult konfliktusról.
Az orosz inváziótól tartva a NATO az elmúlt hetekben fokozatosan növelte haderejét a keleti szárny mentén. A szövetség pénteken újabb 3000 katonát küldött Lengyelországba, továbbá nemcsak szárazföldi csapatok ezer katonáját, hanem a légierő egy alakulatát – nyolc F–16-os vadászgépet és a repülőrajt kiszolgáló mintegy 150 katonát – is Romániába vezényelte Németországból.
Moszkva egyébként cáfolja, hogy bármilyen inváziót tervezne, és azt állítja, hogy saját biztonságát tartja fenn a NATO-szövetségesek agressziójával szemben.
A RIA Novosztyi orosz hírügynökség jelentése szerint szombaton az orosz Fekete-tengeri Flotta több mint harminc hajója kezdett hadgyakorlatot szombaton a Krím félsziget közelében egy szélesebb körű haditengerészeti manőver részeként. Ennek célja a Krím partvidékének, a Fekete-tengeri Flotta előőrseinek, valamint a gazdasági szektor és a haditengerészeti kommunikáció védelme.
Borítókép: Orosz páncélozott járművekből álló konvoj halad egy autópályán a Krím félszigeten 2022. január 18-án (Borítókép: MTI/AP)
