– Kínának és Indiának támogatnia kellene egymást, és nem elzárkóznia egymástól. Kezelnünk és kontrollálnunk kellene a különbségeinket, miközben elősegítjük a kétoldalú kapcsolatok fejlődését – nyilatkozta tegnap Vang Ji kínai külügyminiszter Indiában tett látogatása során. A kínai külügyminiszter indiai kollégájával három órán át tárgyalt az orosz–ukrán háborúról, a két ország közötti határvitáról, a koronavírus-járványról, Afganisztán helyzetéről, illetve aggodalmukat fejezték ki az egyoldalú orosz szankciók a világgazdaságra és az ellátási lánc biztonságára gyakorolt hatásáról.
Alapvetően India és Kína is jó viszonyt ápol Oroszországgal. Amíg Újdelhi az elmúlt években szinte kizárólag Moszkvától vásárolt katonai fegyvereket, addig Kína az Egyesült Államokkal és szövetségeseivel megromló kapcsolata miatt került egyre közelebb Oroszországhoz.
A két ázsiai ország ezért eddig vonakodott elítélni az orosz inváziót Ukrajnában.
– Ugyan megértjük India történelmi kapcsolatát Oroszországgal, de az idők mára megváltoztak – nyilatkozta még a hét elején Victoria Nuland, a politikai ügyekért felelős amerikai külügyminiszter-helyettes.
– Mindketten egyetértettünk az azonnali tűzszünet szükségességében és abban, hogy a béke diplomáciai tárgyalásokkal érhető el – fogalmazott az orosz–ukrán konfliktus kapcsán az indiai külügyminiszter.
A magas rangú találkozó létrejötte komoly előrelépésnek mondható az elmúlt két év fényében
– mondta a diplomáciai találkozó kapcsán Irfan Nooruddin, az amerikai Atlanti Tanács agytröszt dél-ázsiai központjának vezetője. Kína és India ugyanis régóta vitázik a több mint 3000 kilométer hosszú közös határszakaszáról. A konfliktus még 2020 júniusában eszkalálódott, amikor fegyveres összecsapások során, hivatalos adatok szerint, húsz indiai és négy kínai katona vesztette életét a himalájai Ladakhban. Noha Peking és Újdelhi az eseményeket követően számos katonai tárgyalást folytatott, az 1962-es kínai–indiai háború óta nem volt ennyire feszült a helyzet a két ország között.
A diplomáciai mérföldkő ellenére a két ország közötti feszült kapcsolatok a látogatás előtt és alatt is láthatók voltak, de a felek komoly erőfeszítéseket tettek a feszültség enyhítésére. A kínai külügyminiszter javaslata szerint Pekingnek és Újdelhinek hosszútávú célokat kellene figyelembe vennie a kétoldalú kapcsolatokban, kölcsönösen előnyös szemlélettel kellene a fejlődésükre tekinteniük és együtt kellene működniük a többoldalú kapcsolatokban is.
A globális instabilitás csak még több okot ad a két országnak arra, hogy csökkentsék a vitatott határaik mentén kialakult feszültséget
– mondta Prerna Singh, a Brown Egyetem politikatudományi professzora. – Indiának és Kínának tényleg nem kellene kimerítenie egymás erőforrásait, mert ki tudja, mi vár még rájuk – latolgatott a politológus. A tárgyalásokat Szubrahmanjam Dzsaishankar indiai külügyminiszter pozitívan értékelte, valamint elmondta, hogy őszintén beszélt kollégájával a nemzeti sérelmekről és folyamatosan dolgoznak a kapcsolatok javításán. Vang Ji kínai külügyminiszter pedig úgy fogalmazott, hogy Kína nem akar egypólusú Ázsiát létrehozni és elismeri India szerepét a régióban.
Az egész világ Kínára és Indiára figyel majd, ha összedolgozunk
– zárta gondolatát a kínai külügyminiszter.
Borítókép: Az indiai külügyminisztérium által a Twitter közösségi oldalon közzétett képen Vang Ji kínai (b) és Szubrahmanjam Dzsaishankar indiai külügyminiszter üdvözli a sajtó képviselőit Újdelhiben 2022. március 25-én (Fotó: MTI/AP/Indiai külügyminisztérium)
