Aleksander Stepkowski: „Egy hálózattal álltunk szemben”

A lengyel jogállamisági helyzet elmagyarázásakor abba a problémába ütköztünk, hogy a tárgyalópartnereink a liberális barátaik véleményét kikérve már nem voltak kíváncsiak további magyarázatra — állítja a lapunknak adott interjúban Aleksander Stepkowski, a lengyel legfelső bíróság tagja és szóvivője, korábbi megbízott elnöke. A Varsói Egyetem tanszékvezető professzora a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet meghívására járt Miskolcon és Budapesten.

2022. 03. 22. 5:50
20220318 Budapest Aleksander Stepkowski a lengyel legfelső bíróság bírója Fotó: Mirkó István (MI) Magyar Nemzet Fotó: Mirkó István
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Kik állnak pontosan szemben a két jobboldali kormánnyal? 

– Egyfajta „establishment”: jogászok, hivatalnokok, politikusok, egy informális együttműködési hálózatot alkotva. A lengyel jogállamisági helyzet elmagyarázásakor abba a problémába ütköztünk, hogy a tárgyalópartnereink a barátaik véleményét kikérve már „mindent tudtak”, és nem voltak kíváncsiak további magyarázatra. Így a barátaik álláspontja jutott el az Európai Bizottsághoz és az Európai Parlamenthez. 

– A barátaik alatt liberálisokat értünk, a varsói kormány ideológiai ellenfeleit?

– Pontosan. 

– Grégor Puppinck konzervatív jogász azt mondta lapunknak: a jogállamiság ma már nem a jog, hanem a bírók uralmát jelenti. Az Európai Emberi Jogi Bíróság összetételét elemezve megállapította, bíróinak jelentős része liberális jogvédő szervezetekhez kötődik. Egyetért-e vele? 

– Puppinck elég alapos elemzést végzett, a megállapításaival nehéz vitatkozni.

– Trócsányi László magyar európai parlamenti képviselő, korábbi alkotmánybíró az EU jövőjéről szóló vitában úgy fogalmazott, a tagállamok nem mondhatnak le az alkotmányos önazonosságukról. Szerinte az Európai Bizottság „lopakodó hatáskörbővítést” folytat a tagállamok kárára, és a helyzet 2014-től kezdett el romlani. Ön is így látja? 

– Az Európai Unió története a nemzetek feletti hatalom megteremtésének története is. Nem vagyok biztos benne, hogy ez a folyamat visszafordítható. Nem vagyok optimista – és boldog sem tőle. Trócsányi Lászlónak igaza van abban, hogy a helyzet romlott, az Európai Bizottság egyre fokozottabb nyomást gyakorol. De hogyan reagálhatunk erre? Vallom, hogy törekednünk kell alkotmányos identitásunk védelmére, az önazonosságunk a legfontosabb, amivel rendelkezünk, és nem adhatjuk fel. A lehető leghatározottabban fel kell lépnünk a nemzetek feletti hatalom építése ellen, és úgy kell kezelnünk a folyamatokat, hogy a lehető legelőnyösebben kerüljünk ki belőlük. Örömmel látom, hogy a magyar diplomácia igen hatékony munkát végez ebben; remélem, egyszer a lengyelekről is elmondhatom ugyanezt. Türelemmel kell lennünk és profin kell fellépnünk az álláspontunk elfogadtatásáért. Látni kell azonban, hogy a magyaroknak és a lengyeleknek is szükségük van bizonyos pénzügyi ösztönzőkre, és lehet, hogy ennek érdekében feláldoznak egyes dolgokat.

– Arra gondol, hogy a kondicionalitási rendelettel Brüsszel zsarolja a tagállamokat? Hogy nem kapnak majd EU-pénzt, ha nem igazodnak az uniós fősodorhoz?

– Tágabb összefüggésben beszélek, de erről is szó van, igen. 

– A brexit sokak szerint jelzés volt: a tagállamoknak egy ponton elegük lehet az Európai Egyesült Államok építéséből. Nem lenne Brüsszel részéről is racionális, ha felhagyna a hatáskörbővítéssel a tagállamok rovására? 

– Lehetne ez is egy megoldás. A kérdés az, hogy milyen választási eredmények születnek Európában, illetve ezekkel milyen politikai változást lehet elérni az európai intézményekben. A 2019-es európai parlamenti választások növelték ugyan a lengyel és a magyar vezetés súlyát, de a bizottság későbbi politikáján ez nem érződött. Várni kell, lehet, hogy más lesz a helyzet, ha például az olaszoknál vagy a spanyoloknál fordulat áll be. Azt is látni kell, hogy hiába jön mondjuk egy új európai uniós biztos, attól még a bizottsági intézmények malmai a megszokott módon őrölhetnek tovább. A hivatalnokok az igazi döntéshozók és javaslattevők, nem a politikusok, akik függenek tőlük.

Borítókép: Aleksander Stepkowski, a lengyel legfelső bíróság tagja és szóvivője, korábbi megbízott elnöke. (Fotó: Magyar Nemzet/Mirkó István)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.