– Egyre csak fogy körülöttünk a levegő. Félek, fokozódni fog a betörések és a lopások száma, ahogy hirtelen megnő a szegénység és a munkanélküliség. Ugyanakkor csak remélni tudom, hogy az ételjegyek nem térnek vissza, mint ahogy az a Szovjetunió felbomlása után volt – nyilatkozta a BBC brit közszolgálati médiának egy Moszkvában élő lakos. Az orosz–ukrán háború miatt bevezetett európai és amerikai szankciók hatására az oroszok élete rohamosan átalakult, miután számos nemzetközi vállalat az ország elhagyása mellett döntött.
A posztszovjet térség nyugati megszállása a McDonald’s Moszkvába érkezésével kezdődött, a távozásával a szuverén Oroszország korszaka kezdődhet el
– nyilatkozta a CBS News amerikai hírcsatornának Andrej Afanaszjev politikai elemző, aki „jó utat” kívánt az amerikai étteremóriásnak.
Azonban a többség nem látja ilyen pozitívan a nyugati cégek távozását. – Február 20-án 5500 rubelt (22 ezer forintot) fizettem egy átlagos bevásárlás után, most ugyanazért 8000 rubelt fizetek – panaszkodott egy moszkvai lakos. Oroszországban 20, 50, de még 100 százalékkal is megemelkedtek az alapvető élelmiszerek árai is, így például a tejé, a cukoré, a liszté, a sütőolajé vagy a zöldségeké és gyümölcsöké. Egyes beszámolók szerint néhány élelmiszerüzletben a polcok fele üresen áll, így a cukor, az olaj, a liszt, a só és a tészta vásárlását maximálták.
A gyógyszerek ára is megemelkedett, egyesek ott is ellátási gondokat jeleztek, például a vérnyomáscsökkentő vagy inzulingyógyszereknél.
A jelentős árnövekedés és a készlethiányok az elektronikai cikkeket, autóalkatrészeket és háztartási gépeket sem kímélték.
Február elején még 70 ezer rubelért (280 ezer forint) néztünk ki egy laptopot, amit végül 100 ezer rubelért tudtunk megvásárolni, most pedig 140 ezer rubel lenne
– számolt be a helyzetről egy moszkvai lakos. Az árnövekedést a Roszsztat orosz statisztikai ügynökség adatai is megerősítik, március eleji mérésük szerint például a televízió, a porszívó és az importált autók ára is 15 százalékkal nőtt a háború kirobbanása óta.
Az árnövekedés dinamikáját az árfolyamváltozás is jól szemlélteti: míg a háború előtt februárban egy amerikai dollárért 80 rubelt kellett fizetni, addig a hétvégén már 134-et.
Vannak, akik úgy nyilatkoznak, hogy mivel nem vásárolnak „drága nyugati termékeket”, őket nem érintik a szankciók. Ugyanakkor közgazdászok arra figyelmeztetnek, hogy mivel az orosz központi bank 20 százalékra emelte az irányadó kamat szintjét – ezzel harcolva az infláció ellen és arra ösztönözve az lakosságot, hogy rubelben tartsák a pénzüket –, a hitelek kamatszintje is megemelkedett. Ezért az orosz központi bank és az Oxfordi Egyetem elemzése szerint is 7 százalékkal eshet vissza az orosz gazdaság az év végére.
Más elemzők szerint a negyedév végére (június) akár 35 százalékkal is visszaeshet az orosz gazdaság az év elejéhez képest.
A recesszió hatására csökkenni fog az életminőség
– foglalta össze a várható fejleményeket Szergej Gurijev közgazdász az NPR amerikai közszolgálati rádió adásában.
A Visa és a Mastercard kivonulásával, valamint az orosz bankoknak a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerből való kizárása miatt az utalási és fizetési rendszer is közel ellehetetlenült az országban. „Mi a külföldi tanárainknak, a diákjaink pedig nekünk nem tudnak fizetni” – mesélte egy nyelviskola üzemeltetője.
A nyugati szankciók hatására már tízezrek, egyes becslések szerint 200 ezer orosz hagyta el az országot. Mások azonban kitartanak. „Itt van a családom, a munkám, mindenem. Nagyon nehéz újrakezdeni egy életet egy új helyen” – érvelt a BBC-nek moszkvai maradása mellett egy nő.
Borítókép: A McDonald's Corporation gyorséttermi üzlethálózat egyik étterme Moszkvában 2022. március 9-én. (Fotó: MTI/EPA/Makszim Sipenkov)
