Az uniós tagállamok szerdán a bel- és igazságügyi tanács brüsszeli ülésén megszavazták az úgynevezett ideiglenes védelemről szóló irányelv aktiválását.
„Történelmi döntés született a tanácsban. Az EU ideiglenes védelemben részesíti az ukrajnai háború elől menekülőket. Az EU egységes, hogy életeket mentsen” – írta Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyekért felelős biztosa a döntést követően a Twitteren.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke még szerdán közleményben jelentette be, hogy a testület aktiválja a 2001-es irányelvet annak érdekében, hogy az ukrán háború elől menekülők mielőbb és minél hatékonyabb védelemben részesüljenek. – Mindenkit szeretettel várunk, aki Putyin bombái elől menekül – hangoztatta az elnöknő. Az EB közlése már akkor arról szólt, hogy több mint 650 ezren menekültek el a háborús országból. A szám időközben jóval egymillió fölé emelkedhetett.
Minimalizálni a bürokráciát
Az ideiglenes védelemről szóló irányelvről még a konfliktus kirobbanásakor írtunk:
az EU-ban még soha nem alkalmazott jogszabályt eredetileg a jugoszláviai és koszovói háborúk elől menekülők megsegítésére dolgozták ki.
Ez lehetővé teszi az összes EU-országban közös kritériumokon alapuló ideiglenes védelmi státus biztosítását. Egyúttal bevezeti a védelemre szorulók elosztási rendszerét, mégpedig a különböző államok befogadási kapacitása szerint. Mint azt a szöveg kimondja, „az átmeneti védelem kivételes jellegű eljárás, amelynek célja a hazájukba visszatérni nem képes, lakóhelyüket elhagyni kényszerült, harmadik országból származó emberek tömeges beáramlása esetén azonnali és átmeneti védelem biztosítása”. A tagállamoknak tehát a bürokrácia minimalizálásával kellene tartózkodási engedélyt adniuk az érkezőknek, akik menedékjogot is kérhetnek a befogadó államban. A tagállam dönthet úgy, hogy az ideiglenes védelem előnyei ne legyenek összevonhatók a menedékkérő státusával a kérelem vizsgálata során.
Az irányelvet első körben egy évig alkalmazhatják, ami legfeljebb egy évvel hosszabbítható meg. Adódik a kérdés, hogy miért nem alkalmazták soha a menekültügyi tehermentesítés ezen módját. Az Európai Bizottság 2016-ban jelentést készített, amiben ennek okát vizsgálta, s megállapította, hogy a szöveg túlságosan pongyola a tömeges méretű megérkezés fogalmának kifejtésekor, valamint véleményük szerint az aktiválási eljárás összetettsége hátráltathatja a rendelet eredeti célját – a rászorulók mielőbbi megsegítését.
Borítókép: Menekültek érkeznek Magyarországra (Fotó: Havran Zoltán)
