Az Oroszországgal kapcsolatos feszültségek miatt a dán kormány függetlenedni kíván az orosz földgáztól „amilyen gyorsan csak lehet”, valamint csatlakozni szeretne az Európai Unió védelmi politikájához, és erről országos népszavazást is tart június 1-jén – írta meg a Reuters brit hírügynökség Mette Frederiksen dán kormányfő bejelentésére hivatkozva.
Reméljük, hogy valamennyi dán támogatni fogja ennek a derogációnak a feloldását, amely távol tartja a NATO-tagállam skandináv országot az EU védelmi politikájától
– fogalmazott a politikus, utalva arra, hogy miután 1992 júniusában Dánia elutasította a maastrichti szerződést, több területen, így a közös pénz, az igazságügyi, rendőri és védelmi politika területén derogációban részesült. A népszavazás kiírásában vasárnap egyezett meg a kormány és a parlamenti pártok többsége.
A kormány egyébként a védelmi kiadásokat is jelentősen emelni tervezi a következő években, hogy az észak-európai ország 2033-ig elérje a NATO által megszabott arányt, a hazai bruttó össztermék 2 százalékát. A kormány a következő két évben 7 milliárd koronát (359 milliárd forintot) tervez újabb védelmi célú hitelekre fordítani.
A háború teremtette helyzet egyébként Európa-szerte az Oroszországtól való energiafüggőség átgondolására készteti a tagállamokat; Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök tegnap például arról beszélt, a bizottság kedden javaslatot fog előterjeszteni azzal kapcsolatban, hogyan szabadulhat meg az EU az orosz gáztól, olajtól és széntől való függőségtől. Ez lesz az egyik legfőbb témája a csütörtökön kezdődő informális versailles-i EU-csúcsnak is, ahol újabb Oroszország elleni szankciókról is dönthetnek az uniós állam- és kormányfők. Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselője egyébként nem zárta ki egy esetleges Oroszország elleni energetikai szankció lehetőségét, múlt pénteken újságírók előtt ugyanis úgy fogalmazott:
minden lehetséges szankciót megfontolunk, minden elképzelés az asztalon van.
Ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a múlt hétvégén kifejtette, miközben Magyarország az európai egység fenntartásában érdekelt, nem engedhetjük meg, hogy a háború árát a magyar emberek fizessék meg.
Az energiaellátás szankcionálását ezért mindenképpen el fogjuk kerülni, s ahogy a pénteki brüsszeli beszélgetéseimen meggyőződhettem róla, szerencsére többen is ezt az álláspontot képviseljük az Európai Unióban
– fogalmazott a miniszter. Hasonló állásponton van Annalena Baerbock német külügyminiszter is, aki hétvégén az ARD és a ZDF hírtelevízióknak nyilatkozva arról beszélt: kizárólag azoknak a szankcióknak van értelmük, amelyeket hosszú távon is tartani lehet.
Ha az orosz energiahordozók importtilalma miatt Németországban három hét múlva megszűnik a villamosenergia-ellátás, kénytelenek leszünk a büntetőintézkedéseket visszavonni. Ha Németország vagy Európa sötétbe borul, az még nem állítja meg Ukrajnában az orosz tankokat
– fogalmazott a liberális berlini kormány külügyére.
Borítókép: Mette Frederiksen dán kormányfő csatlakozna az Európai Unió védelmi politikájához (Forrás: Reuters/Hannibal Hanschke)
