Ukrán ombudsman: Több mint tízezer hektár erdő ég Csernobilnál
Több mint tízezer hektár erdő áll lángokban a csernobili atomerőmű körüli, úgynevezett tiltott zónában a térségben zajló harci cselekmények miatt – közölte Ljudmila Denyiszova ukrán emberi jogi biztos, akit az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.
Az ombudsman közölte, hogy 31 tűzesetet jegyeztek fel.
A tüzek megfékezése és oltása lehetetlen, mivel az orosz csapatok elfoglalták a tiltott zónát. Az égés következtében radioaktív anyagok kerülnek a légkörbe, amelyeket a szél jelentős távolságokra visz el. Ez sugárzással fenyegeti Ukrajnát, Fehéroroszországot és az európai országokat
– fogalmazott.
A tisztségviselő kiemelte, hogy a szeles és száraz időjárás miatt nő a tüzek intenzitása és területe.A lángok a csernobili zóna területén található kiégett nukleáris fűtőelemek és nukleáris hulladékok tárolására szolgáló létesítményeket is elérhetik
– figyelmeztetett.
A biztos ezért a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséghez (NAÜ) fordult azzal a felhívással, hogy a lehető leghamarabb küldjenek szakértőket és tűzoltó felszereléseket Ukrajnába.
A katasztrofális következmények csak a terület orosz megszállásának azonnali megszüntetésével előzhetők meg. Ezért felszólítom a nemzetközi emberi jogi szervezeteket, hogy tegyenek meg minden lehetséges intézkedést az Oroszországi Föderációra nehezedő nyomás fokozására az Ukrajna elleni katonai agresszió leállítása és a magas kockázatú zónák felszabadulása érdekében
– tette hozzá az ombudsman.
Az ukrán szárazföldi erők parancsnoksága közben hírszerzési értesülésre hivatkozva arról számolt be, hogy öngyilkos lett az orosz csapatok egyik harckocsiezredének parancsnoka, miután az ukrán hadsereg visszafoglalta az északkeleti Szumi megyében lévő Trosztyanec települést.
Az ukrán északi hadműveleti parancsnokság pedig azt jelentette, hogy katonái megsemmisítették az orosz erők egy hadoszlopát, és megszereztek két Ural Tornádó típusú páncélozott teherautót.
Tűz alá került még szombaton autójával Ruszlan Marcinkiv, a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk polgármestere az északi Csernyihiv közelében, ahová humanitárius szállítmányt kísért. Erről a polgármester maga számolt be vasárnap a Facebookon. Szavai szerint neki nem esett baja, de a kíséretében lévők közül többen megsérültek.
Oleh Szinyehubov, a kelet-ukrajnai Harkiv megye katonai adminisztrációjának vezetője a Telegram üzenetküldő portálon pedig arról számolt be, hogy az ukrán légvédelem Izjum város közelében lelőtt egy orosz Szu–34-es taktikai bombázó repülőgépet.
Kijev Csernobil körzetének fegyvermentesítését kéri az ENSZ-től
Ukrajna arra kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy haladéktalanul tegyen lépéseket a csernobili atomerőmű körüli, úgynevezett tiltott zóna fegyvermentesítésére, mert az ott tartózkodó orosz erők miatt nem lehetséges teljesen ellenőrzés alá vonni a térséget sújtó tüzeket – jelentette be Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes vasárnap éjjel.
Ljudmila Denyiszova emberi jogi biztos előzőleg azt közölte, hogy a „tiltott zónában” több mint tízezer hektárnyi erdő áll lángokban a térségben zajló harci cselekmények miatt.
Az ombudsman a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséghez (NAÜ) fordult azzal a felhívással, hogy a lehető leghamarabb küldjenek szakértőket és tűzoltó-felszereléseket Ukrajnába.
Múlt héten a NAÜ még azt jelezte, hogy a tüzek nem jelentenek súlyos veszélyt a radioaktivitás megnövekedésének szempontjából.
Jurij Fomicsev, a lekapcsolt nukleáris létesítménytől északra fekvő Szlavutics polgármestere hétfő hajnalban egy videóban arról számolt be, hogy városukból, ahol az erőműnél dolgozókat szállásolták el, kivonultak az orosz erők. A múlt héten a térségért felelős kormányzó, Olekszandr Pavljuk közölte, hogy a polgármestert orosz katonák elrabolták, Fomicsev azonban most azt mondta, hogy dolgozik, és nem működik együtt az orosz erőkkel.
Zelenszkij: Ukrajna nem enged területi egységének sérthetetlenségéből
Ukrajna az Oroszországgal Törökországban sorra kerülő tárgyalásokon is világossá fogja tenni, hogy függetlenségének és területi egységének megtartását tekinti fő prioritásának – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap éjjeli videóüzenetében.
Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök vasárnapi telefonbeszélgetését követően David Arahamija, az ukrán tárgyalóküldöttség tagja bejelentette, hogy az orosz–ukrán tárgyalások következő fordulóját hétfőtől szerdáig tartják Törökországban.
Zelenszkij az éjszakai videóüzenetben világossá tette, hogy a legfontosabb elérendő eredménynek továbbra is Ukrajna területi épségének tiszteletben tartását, illetve a hatékony biztonsági garanciák kidolgozását tartják. Ezek teszik lehetővé, hogy az országban ismét béke legyen, és visszatérjen a normális élet
– emelte ki.
Az ukrán elnök korábban orosz újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy Kijev a biztonsági garanciák, a semlegesség és a nem nukleáris státus kérdésében készen áll a megegyezésre. Katonai célként pedig a minél kevesebb áldozatot, a háború időtartamának lerövidítését és az orosz erőknek a február 24-i támadás előtti „kompromisszumos területekre” visszavonulását nevezte meg.
Az ukrán hadsereg éjszaka közölte, hogy az országot február 24. óta támadó orosz csapatok több területen ismét csapást mértek az ukrán erőkre és a katonai infrastruktúrára, a fő célpontok közé tartozott Harkiv térsége.
Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes vasárnap este azt jelentette be, hogy két humanitárius folyosón újabb 1100 civilt menekítettek ki a leginkább ostromlott területekről, köztük Mariupolból.
A brit hírszerzés friss beszámolója szerint Oroszország továbbra is blokád alatt tartja a Fekete-tenger ukrán partvidékét, elzárva ezzel Ukrajnát a nemzetközi tengeri kereskedelemtől. Emellett orosz hajókról is indítanak rakétatámadásokat ukrán célpontok ellen.
Joe Biden amerikai elnök vasárnap személyesen is megerősítette, hogy nem szólított fel rendszerváltásra Oroszországban. Előző napi varsói nyilatkozatában az elnök arról beszélt, hogy Putyin „nem maradhat hatalmon”, de szavait később a Fehér Ház és Antony Blinken külügyminiszter is úgy pontosította, hogy ezzel nem az országon belüli hatalomról beszélt, hanem annak megakadályozásáról, hogy Putyin hatalmat gyakoroljon Oroszország szomszédai és a régió felett. Bident vasárnap egy washingtoni templomi szertartásról távozva személyesen is megkérdezte egy újságíró arról, hogy rendszerváltásra szólított-e fel Oroszországban, és azt válaszolta, hogy nem.
Scholz: A NATO-nak nem célja a vezetés leváltása Oroszországban
A NATO-nak nem célja a vezetés leváltása Oroszországban – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár az ukrajnai háborúval kapcsolatban abban az interjúban, amelyet vasárnap este adott az ARD német televíziónak.
Kijelentette, hogy a demokráciának, a szabadságnak és a jogállamiságnak „mindenhol van jövője”, de az egyes országokban a népnek magának kell megküzdenie a szabadságért.
A Nyugatnak szerinte az a feladata, hogy garanciákat nyújtson arra: nem sértik meg az egyes országok függetlenségét és területi egységét.
Scholz hozzátette, hogy meggyőződése szerint az oroszországi rendszerváltás Joe Biden amerikai elnöknek sem célkitűzése. Biden előző nap Varsóban Vlagyimir Putyin orosz elnökre utalva kijelentette, hogy „az az ember nem maradhat hatalmon”, de később a Fehér Ház egyik tisztségviselője pontosította nyilatkozatát, amellyel szerinte „az elnök azt akarta kifejezni, hogy nem szabad, hogy Putyin hatalmat gyakoroljon szomszédai és a régió felett”, és „nem beszélt Putyin hatalmon maradásáról Oroszországban, vagy rezsimváltásról”.
Scholz az interjúban azt is megerősítette, hogy Németországban izraeli légvédelmi rendszer beszerzését mérlegelik.
Vasárnapi lapértesülés szerint Berlin a Nyíl–3 nevű rakétarendszert vásárolhatja meg, amelyet az Israeli Aerospace Industries és az amerikai Boeing fejlesztett a több ezer kilométeres távolságra fekvő célpontokra nagy pontossággal lecsapó rakéták elleni védekezésre.
A kancellár az orosz energiától való függetlenségre is kitért.
Kiemelte, hogy ennek növelése az energiaköltségek megemelkedésével is jár, és fontos, hogy minél gyorsabb haladást érjenek el az áttérésben a megújuló energiaforrásokra. Egyúttal visszautasította azt a bírálatot, hogy importjával Németország közvetve bekapcsolódik az Ukrajna elleni orosz háború finanszírozásába. A nemzetközi szankciók miatt Moszkva semmit nem tud kezdeni a számláira befutó pénzzel – hangoztatta.
Olaf Scholz megerősítette, hogy Németország mindent megtesz Ukrajna támogatására.
Ismét figyelmeztette ugyanakkor Oroszországot, hogy vegyi vagy biológiai fegyverek bevetésének rendkívül súlyos következményei lennének.
Zelenszkij: Kijev nem tárgyal a „nácitlanításról”, a demilitarizálásról és az orosz nyelv védelméről
Ukrajna kész a semlegességről és a biztonsági garanciákról tárgyalni, de a demilitarizálásról és „nácitlanitásról”, valamint az orosz nyelv védelméről nem – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az orosz sajtónak az országa elleni háború kezdete óta adott első interjújában, amelyet vasárnap este közölt a Lettországban szerkesztett, orosz és angol nyelvű Meduza hírportál.
Az ukrán elnök rosszallását fejezte ki amiatt, hogy az orosz fél a nyilvánosságnak is kiszivárogtatott ultimátumban fogalmazta meg a Kijevvel szembeni tárgyalási pozícióját.
Az orosz nyelv védelmével kapcsolatban azt mondta, hogy „a háború minden napja megkérdőjelezi még a fogalmát is annak, hogy mi is az orosz nyelv”.
Az emberek ezt nem akarják majd. Az emberek nem akarnak majd (oroszul) olvasni, mozit nézni, beszélni
– vélekedett az elnök.
Zelenszkij azt állította, hogy Ukrajnában mindenki olyan nyelven beszél, amilyenen csak akar. A kölcsönös tisztelet szükségességéről beszélt a szomszédos országok esetében, arról, hogy Kijev a történelem, a nyelv és a kulturális örökség iránti „tükörtiszteletet” rögzítő megállapodásokat kíván kötni velük.
Szóval, mit jelent ez? Hogy ne játszadozzunk tovább, ahogy a magyarok is játszadoznak ezzel egy kicsit, de kevesebbet, Oroszország pedig többet. Ne játszadozzunk tovább az iskolabezárással Ukrajnában. Ha orosz iskolát akarnak, ha valaki oroszul akar tanulni – magániskolát, tessék, nyissanak, de azzal a feltétellel, hogy ha önök nálunk nyitnak egyet, mi önöknél nyitunk
– fogalmazott az államfő.
Leszögezte, hogy szerinte Oroszországban az orosznak, Ukrajnában az ukránnak kell lennie az államnyelvnek.
Azt mondta, hogy a legfontosabb pontban, a biztonsági garanciák, a semlegesség, és a nem nukleáris státus kérdésében Kijev készen áll a megegyezésre. „Ha jól emlékszem, emiatt kezdték a háborút” – hangoztatta.
Zelenszkij hangsúlyozta, hogy a megállapodást parlamenti ratifikációval és néhány hónapon belül referendumon kell megerősíteni, amelyet kezeseknek kell garantálniuk, és amely szerinte csakis az orosz csapatkivonás után lehet legitim. Az ukrán alkotmányban a szükséges változtatásokhoz a hatályos jogrend értelmében két ülésszak, vagyis egy teljes év szükséges.
Az ukrán államfő ismételten személyes találkozót szorgalmazott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Úgy vélekedett, hogy Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország az érintettség okán nem lehet a tárgyalások helyszíne.
Azt mondta, hogy egyelőre nem érti teljesen a békefenntartók Ukrajnába vezénylésére vonatkozó lengyel javaslatot. Hozzátette: lengyel partnereinek elmagyarázta, hogy országának nincs szüksége egy befagyasztott konfliktusra a területén.
Hamisítványnak nevezte azt az állítólagos parancsot, amelyet az orosz védelmi tárca szerint Mikola Balan vezérezredes, az ukrán nemzeti gárda parancsnoka írt alá, és amely Moszkva szerint annak bizonyítéka, hogy Kijev erőszakkal készült visszafoglalni a szakadároktól a Donyec-medencét. Azt állította, hogy minden készülő ukrán támadásra vonatkozó dokumentum hamis, és Kijev sem a Donyec-medence, sem a Krím ellen nem akart támadást indítani.
Felhívta a figyelmet arra, hogy nemrégiben az az álhír kezdett el keringeni, miszerint már elkészültek a kitüntetések, amelyeket a Krím visszafoglalásában részt vevő katonák kaptak volna. Rámutatott, hogy ezekhez járó okleveleken az ő nevét, adományozói minőségben, V. A. Zelenszkijként tüntették fel, amelyből az A az apai nevének rövidítése lenne. Mint mondta, helyesen az O betűt kellett volna használni, ukrán módra, az Olekszandr név után, nem pedig a név orosz megfelelőjének, az Alekszandrnak a rövidítését.
Viccnek nevezte az állítást, miszerint Ukrajnában katonai biolaboratóriumok működnek. Mint mondta, Ukrajnának emellett nukleáris és vegyi fegyvere sincsen.
Ukrajna katonai célját a minél kevesebb áldozatban, a háború időtartamának lerövidítésében és az orosz erőknek a február 24-i támadás előtti „kompromisszumos területekre” való visszavonulásában nevezte meg. Az állította, hogy az orosz erőknek mintegy 20 ezer katonájuk esett el. (Az orosz vezérkari főnök első helyettese pénteken 1351 halottat ismert el.)
Zeleneszkij a Meduza mellett a Kommerszant és a Novaja Gazeta című lap, valamint a betiltott Dozsgy kérdéseire is válaszolt a Zoomon adott interjúban, amelyet egy időben, vasárnap este kívántak megjelentetni. Az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) azonban felszólította az orosz médiát, hogy ne tegye közzé az interjút, és „ellenőrzést” indított a „felelősség mértékének megállapítására”.
A Roszkomnadzor vasárnap blokkolta a német Bild bulvárlap és Alekszandr Nyevzorov orosz újságíró honlapját tömeges rendbontásra, szélsőségességre, valamint jogellenes tömegakciókban való részvételre szólító felhívás címén.
Az elmúlt héten 3350-en regisztráltak menedékesként
Az elmúlt egy hét alatt 3350-an nyújtottak be kérelmet menedékeskénti elismerésük érdekében – tájékoztatta az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az MTI-t vasárnap este.
Az orosz–ukrán háború kezdete óta az elmúlt héten minden eddiginél nagyobb számban regisztráltak menedékesként – jegyezte meg közleményében a hivatal.
A főigazgatóság a háború kitörése óta összesen 7749 személy kérelmét regisztrálta a 2022. március 27. 6.00 órai adatok szerint
– tájékoztattak.
A közlemény megerősíti:
a főigazgatóság minden segítséget megad a háború elől menekülők regisztrálásában, informálásában, koordinálásában és minden egyéb szükséges feladat ellátásban, szorosan együttműködve a társszervekkel.
A rendvédelmi hatósági munkavégzés gördülékenyen zajlik – tették hozzá.
Macron óvatosságra intett Biden varsói szavai után
Emmanuel Macron francia államfő óva intett vasárnap a „szavak és a tettek fokozásától” Ukrajnában, miután Joe Biden amerikai elnök előző nap mészárosnak nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt.
Én nem használnék ilyen szavakat, hiszen továbbra is rendszeresen beszélek Putyin elnökkel
– mondta Emmanuel Macron a France3 francia köztévében.
A francia elnököt Joe Biden Varsóban szombaton mondott beszédéről kérdezték, amelyben az amerikai elnök mészárosnak nevezte orosz kollégáját az Ukrajna elleni orosz háború miatt, és a beavatkozást „Oroszország szempontjából stratégiai kudarcnak” minősítette.
Meg akarjuk állítani a háborút, amelyet Oroszország indított Ukrajnában. Ez a cél, és ha ezt akarjuk, akkor nem szabad a feszültséget növelni sem szavakban, sem tettekben
– vélte Emmanuel Macron.
Nem szabad, hogy mi, európaiak, engedjünk a feszültség növelésének. Nem szabad, hogy mi, európaiak, elfelejtsük a földrajzunkat és a történelmünket. Mi nem állunk háborúban az orosz néppel
– tette hozzá. A francia elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy Európában már nincsen hidegháborús hangulat.
Emmanuel Macron jelezte, hogy hétfőn vagy kedden ismét beszélni fog Vlagyimir Putyinnal a hetek óta ostrom alatt álló Mariupol lakosságának evakuálásáról.
A francia elnök a G7 országcsoport és a NATO csúcstalálkozói után Brüsszelben jelentette be pénteken, hogy „rövid időn, feltehetően néhány napon belül” Franciaország megszervezi a kimenekítést Törökországgal és Görögországgal, valamint humanitárius szervezetekkel, az ukrán hatóságokkal és Mariupol önkormányzatával együtt. Ez utóbbinak a hősiességét is méltatta.
A francia elnök óva intett „az orosz fél cinizmusától” az evakuálásokat illetően, és felhívta a figyelmet „a nemzetközi humanitárius jogra”, amelyet Franciaország érvényesíteni kíván.
A helyi önkormányzat legutóbbi összesítése szerint több mint kétezer civil vesztette életét Mariupolban. A kikötőváros mintegy 540 ezres lakosságának több mint felét evakuálták már, de Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint még mindegy 100 ezer ember vár arra, hogy kijusson a városból.
Jelentős negatív hatása lehet a háborúnak a montenegrói idegenforgalomra
A koronavírus-járvány után most az ukrajnai háború okozhat jelentős gondot a montenegrói turizmusnak, mert Oroszország és Ukrajna is stratégiailag fontos piacot jelent az Adria-parti országnak – hangsúlyozta az MTI-nek Tatjana Kotarac, a budvai idegenforgalmi szervezet képviselője a belgrádi nemzetközi idegenforgalmi vásáron.
Mint mondta:
a 2020-as évet jelentős veszteségekkel zárta a turisztikai szektor, majd 2021-ben javult a helyzet, az idegenforgalom igyekezett idomulni a járványhelyzet kezelése érdekében hozott intézkedésekhez.
Idén turisztikai robbanásra számítottak, ám egyelőre nem lehet tudni, mekkora károkat okoz az ukrajnai háború. A montenegrói tengerpartra érkező turisták jelentős része ugyanis eddig Oroszországból jött.
A nagyobb városokban iskolák és az orosz vásárlókra szakosodott üzletek is nyíltak már, a helyiek elmondása szerint Barban és Budván sétálva néha olyan érzése van az embernek, mintha Oroszországban lenne, szinte csak orosz szót hallani
– fejtette ki.
Közölte, a NATO-tag és európai uniós tagságra váró Montenegró csatlakozott az Oroszország elleni európai szankciókhoz, így nem számíthat az onnan érkező jelentős számú turistára és befektetőre. A montenegrói tengerparton épült és épülő szállodák nagy része ugyanis orosz tulajdonú vagy résztulajdonú. A tavalyi évben Oroszország volt a legnagyobb külföldi befektető Montenegróban mintegy 164 millió euróval, ami a teljes külföldi befektetések majdnem egyötödét jelentette. Az ukrán befektetések pedig megközelítették a 12 millió eurót.
A 620 ezres Montenegró bruttó hazai termékének (GDP) több mint negyede a turizmusból származik. A kimutatások szerint a tavalyi évben az idegenforgalom több mint 20 százalékát az Ukrajnából és Oroszországból érkező vendégek tették ki.
A montenegrói központi bank tájékoztatása szerint az országban egyetlen orosz tulajdonú vagy résztulajdonú bank sincs, így a pénzforgalmat az Oroszország elleni szankciók nem érintik.
A belgrádi nemzetközi vásáron nyilatkozó montenegrói idegenforgalmi szakember szerint ahhoz, hogy a turisztikai szektor helyzete ne legyen olyan bizonytalan, újabb piacokat kell megcélozni, elsősorban Nyugat-Európát és Skandináviát.
Vasilije Kostic gazdasági elemző szerint már túl kevés idő van a szezon kezdetéig, így idén már késő új piacokat keresni, a jövőre nézve viszont hasznos lenne több lábon állni.
Montenegrót és Oroszországot történelmi, vallási és kulturális kapcsolatok kötik össze, a két ország között mindig is jó volt a viszony, ám a tengerparti ország, 2006-os függetlenedése óta, igyekezett inkább a Nyugat felé fordulni.
Újabb orosz–ukrán tárgyalások lesznek hétfőtől Törökországban
Újabb tárgyalási fordulót tart hétfőtől az ukrán és az orosz tárgyalóküldöttség Törökországban – jelentette be vasárnap David Arahamija, az ukrán tárgyalóküldöttség tagja.
A török elnöki hivatal közleménye szerint a tárgyalásokat Isztambulban tartják.
Az elnöki közlemény szerint Recep Tayyip Erdogan török elnök orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal folytatott vasárnapi telefonbeszélgetésében kijelentette, hogy az Ukrajna elleni orosz inváziót követően szükség van a fegyverszünetre és a jobb humanitárius feltételekre.
A két államfő beszélt a tárgyalási folyamatról, és Erdogan közölte, hogy Törökország kész minden szükséges közreműködésre az ukrajnai tűzszünet megteremtéséhez és a térségbeli humanitárius helyzet javításához.
David Arahamija Facebook-oldalán bejelentette, hogy a vasárnapi videó-összeköttetéssel tartott értekezleten az a döntés született, hogy a tárgyalások következő fordulóját március 28. és 30. között tartják Törökországban.
A tárgyalások hírét az orosz küldöttség vezetője, Vlagyimir Megyinszkij elnöki tanácsadó is megerősítette Telegram-csatornáján.
Szergej Lavrov orosz és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter március 10-én már találkozott a dél-törökországi Antalyában, de a tárgyaláson akkor nem születtek konkrét eredmények.
Ukrajna február 24-én kezdődött orosz lerohanása után először a fehéroroszországi Belovezsszkaja Puscsa nemzeti parkban találkozott a két küldöttség február 28-án, ahol a polgári személyek evakuálásához és a humanitárius segélyek célba juttatásához szükséges biztonságos folyosókról tárgyaltak. Ezt követően még két személyes, majd több videókapcsolat segítségével rendezett fordulóra került sor, amelyek után Kijev „nagyon nehéznek” nevezte a tárgyalásokat.
Borítókép: sűrű, fekete füst száll a magasba egy orosz légicsapást követően a nyugat-ukrajnai Lvivben 2022. március 26-án (Fotó: MTI/PAP/Wojtek Jargilo)
