– fogalmazott az államfő.
Leszögezte, hogy szerinte Oroszországban az orosznak, Ukrajnában az ukránnak kell lennie az államnyelvnek.
Azt mondta, hogy a legfontosabb pontban, a biztonsági garanciák, a semlegesség, és a nem nukleáris státus kérdésében Kijev készen áll a megegyezésre. „Ha jól emlékszem, emiatt kezdték a háborút” – hangoztatta.
Zelenszkij hangsúlyozta, hogy a megállapodást parlamenti ratifikációval és néhány hónapon belül referendumon kell megerősíteni, amelyet kezeseknek kell garantálniuk, és amely szerinte csakis az orosz csapatkivonás után lehet legitim. Az ukrán alkotmányban a szükséges változtatásokhoz a hatályos jogrend értelmében két ülésszak, vagyis egy teljes év szükséges.
Az ukrán államfő ismételten személyes találkozót szorgalmazott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Úgy vélekedett, hogy Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország az érintettség okán nem lehet a tárgyalások helyszíne.
Azt mondta, hogy egyelőre nem érti teljesen a békefenntartók Ukrajnába vezénylésére vonatkozó lengyel javaslatot. Hozzátette: lengyel partnereinek elmagyarázta, hogy országának nincs szüksége egy befagyasztott konfliktusra a területén.
Hamisítványnak nevezte azt az állítólagos parancsot, amelyet az orosz védelmi tárca szerint Mikola Balan vezérezredes, az ukrán nemzeti gárda parancsnoka írt alá, és amely Moszkva szerint annak bizonyítéka, hogy Kijev erőszakkal készült visszafoglalni a szakadároktól a Donyec-medencét. Azt állította, hogy minden készülő ukrán támadásra vonatkozó dokumentum hamis, és Kijev sem a Donyec-medence, sem a Krím ellen nem akart támadást indítani.
Felhívta a figyelmet arra, hogy nemrégiben az az álhír kezdett el keringeni, miszerint már elkészültek a kitüntetések, amelyeket a Krím visszafoglalásában részt vevő katonák kaptak volna. Rámutatott, hogy ezekhez járó okleveleken az ő nevét, adományozói minőségben, V. A. Zelenszkijként tüntették fel, amelyből az A az apai nevének rövidítése lenne. Mint mondta, helyesen az O betűt kellett volna használni, ukrán módra, az Olekszandr név után, nem pedig a név orosz megfelelőjének, az Alekszandrnak a rövidítését.
Viccnek nevezte az állítást, miszerint Ukrajnában katonai biolaboratóriumok működnek. Mint mondta, Ukrajnának emellett nukleáris és vegyi fegyvere sincsen.
Ukrajna katonai célját a minél kevesebb áldozatban, a háború időtartamának lerövidítésében és az orosz erőknek a február 24-i támadás előtti „kompromisszumos területekre” való visszavonulásában nevezte meg. Az állította, hogy az orosz erőknek mintegy 20 ezer katonájuk esett el. (Az orosz vezérkari főnök első helyettese pénteken 1351 halottat ismert el.)
Zeleneszkij a Meduza mellett a Kommerszant és a Novaja Gazeta című lap, valamint a betiltott Dozsgy kérdéseire is válaszolt a Zoomon adott interjúban, amelyet egy időben, vasárnap este kívántak megjelentetni. Az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) azonban felszólította az orosz médiát, hogy ne tegye közzé az interjút, és „ellenőrzést” indított a „felelősség mértékének megállapítására”.
A Roszkomnadzor vasárnap blokkolta a német Bild bulvárlap és Alekszandr Nyevzorov orosz újságíró honlapját tömeges rendbontásra, szélsőségességre, valamint jogellenes tömegakciókban való részvételre szólító felhívás címén.
Az elmúlt héten 3350-en regisztráltak menedékesként
Az elmúlt egy hét alatt 3350-an nyújtottak be kérelmet menedékeskénti elismerésük érdekében – tájékoztatta az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az MTI-t vasárnap este.
Az orosz–ukrán háború kezdete óta az elmúlt héten minden eddiginél nagyobb számban regisztráltak menedékesként – jegyezte meg közleményében a hivatal.
A főigazgatóság a háború kitörése óta összesen 7749 személy kérelmét regisztrálta a 2022. március 27. 6.00 órai adatok szerint
– tájékoztattak.
A közlemény megerősíti:
a főigazgatóság minden segítséget megad a háború elől menekülők regisztrálásában, informálásában, koordinálásában és minden egyéb szükséges feladat ellátásban, szorosan együttműködve a társszervekkel.
A rendvédelmi hatósági munkavégzés gördülékenyen zajlik – tették hozzá.
Macron óvatosságra intett Biden varsói szavai után
Emmanuel Macron francia államfő óva intett vasárnap a „szavak és a tettek fokozásától” Ukrajnában, miután Joe Biden amerikai elnök előző nap mészárosnak nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt.
Én nem használnék ilyen szavakat, hiszen továbbra is rendszeresen beszélek Putyin elnökkel
– mondta Emmanuel Macron a France3 francia köztévében.
A francia elnököt Joe Biden Varsóban szombaton mondott beszédéről kérdezték, amelyben az amerikai elnök mészárosnak nevezte orosz kollégáját az Ukrajna elleni orosz háború miatt, és a beavatkozást „Oroszország szempontjából stratégiai kudarcnak” minősítette.
Meg akarjuk állítani a háborút, amelyet Oroszország indított Ukrajnában. Ez a cél, és ha ezt akarjuk, akkor nem szabad a feszültséget növelni sem szavakban, sem tettekben
– vélte Emmanuel Macron.
Nem szabad, hogy mi, európaiak, engedjünk a feszültség növelésének. Nem szabad, hogy mi, európaiak, elfelejtsük a földrajzunkat és a történelmünket. Mi nem állunk háborúban az orosz néppel
– tette hozzá. A francia elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy Európában már nincsen hidegháborús hangulat.
Emmanuel Macron jelezte, hogy hétfőn vagy kedden ismét beszélni fog Vlagyimir Putyinnal a hetek óta ostrom alatt álló Mariupol lakosságának evakuálásáról.
A francia elnök a G7 országcsoport és a NATO csúcstalálkozói után Brüsszelben jelentette be pénteken, hogy „rövid időn, feltehetően néhány napon belül” Franciaország megszervezi a kimenekítést Törökországgal és Görögországgal, valamint humanitárius szervezetekkel, az ukrán hatóságokkal és Mariupol önkormányzatával együtt. Ez utóbbinak a hősiességét is méltatta.
A francia elnök óva intett „az orosz fél cinizmusától” az evakuálásokat illetően, és felhívta a figyelmet „a nemzetközi humanitárius jogra”, amelyet Franciaország érvényesíteni kíván.
A helyi önkormányzat legutóbbi összesítése szerint több mint kétezer civil vesztette életét Mariupolban. A kikötőváros mintegy 540 ezres lakosságának több mint felét evakuálták már, de Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint még mindegy 100 ezer ember vár arra, hogy kijusson a városból.
Jelentős negatív hatása lehet a háborúnak a montenegrói idegenforgalomra
A koronavírus-járvány után most az ukrajnai háború okozhat jelentős gondot a montenegrói turizmusnak, mert Oroszország és Ukrajna is stratégiailag fontos piacot jelent az Adria-parti országnak – hangsúlyozta az MTI-nek Tatjana Kotarac, a budvai idegenforgalmi szervezet képviselője a belgrádi nemzetközi idegenforgalmi vásáron.
Mint mondta:
a 2020-as évet jelentős veszteségekkel zárta a turisztikai szektor, majd 2021-ben javult a helyzet, az idegenforgalom igyekezett idomulni a járványhelyzet kezelése érdekében hozott intézkedésekhez.
Idén turisztikai robbanásra számítottak, ám egyelőre nem lehet tudni, mekkora károkat okoz az ukrajnai háború. A montenegrói tengerpartra érkező turisták jelentős része ugyanis eddig Oroszországból jött.
A nagyobb városokban iskolák és az orosz vásárlókra szakosodott üzletek is nyíltak már, a helyiek elmondása szerint Barban és Budván sétálva néha olyan érzése van az embernek, mintha Oroszországban lenne, szinte csak orosz szót hallani
– fejtette ki.
Közölte, a NATO-tag és európai uniós tagságra váró Montenegró csatlakozott az Oroszország elleni európai szankciókhoz, így nem számíthat az onnan érkező jelentős számú turistára és befektetőre. A montenegrói tengerparton épült és épülő szállodák nagy része ugyanis orosz tulajdonú vagy résztulajdonú. A tavalyi évben Oroszország volt a legnagyobb külföldi befektető Montenegróban mintegy 164 millió euróval, ami a teljes külföldi befektetések majdnem egyötödét jelentette. Az ukrán befektetések pedig megközelítették a 12 millió eurót.
A 620 ezres Montenegró bruttó hazai termékének (GDP) több mint negyede a turizmusból származik. A kimutatások szerint a tavalyi évben az idegenforgalom több mint 20 százalékát az Ukrajnából és Oroszországból érkező vendégek tették ki.
A montenegrói központi bank tájékoztatása szerint az országban egyetlen orosz tulajdonú vagy résztulajdonú bank sincs, így a pénzforgalmat az Oroszország elleni szankciók nem érintik.
A belgrádi nemzetközi vásáron nyilatkozó montenegrói idegenforgalmi szakember szerint ahhoz, hogy a turisztikai szektor helyzete ne legyen olyan bizonytalan, újabb piacokat kell megcélozni, elsősorban Nyugat-Európát és Skandináviát.
Vasilije Kostic gazdasági elemző szerint már túl kevés idő van a szezon kezdetéig, így idén már késő új piacokat keresni, a jövőre nézve viszont hasznos lenne több lábon állni.
Montenegrót és Oroszországot történelmi, vallási és kulturális kapcsolatok kötik össze, a két ország között mindig is jó volt a viszony, ám a tengerparti ország, 2006-os függetlenedése óta, igyekezett inkább a Nyugat felé fordulni.
Újabb orosz–ukrán tárgyalások lesznek hétfőtől Törökországban
Újabb tárgyalási fordulót tart hétfőtől az ukrán és az orosz tárgyalóküldöttség Törökországban – jelentette be vasárnap David Arahamija, az ukrán tárgyalóküldöttség tagja.
A török elnöki hivatal közleménye szerint a tárgyalásokat Isztambulban tartják.
Az elnöki közlemény szerint Recep Tayyip Erdogan török elnök orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal folytatott vasárnapi telefonbeszélgetésében kijelentette, hogy az Ukrajna elleni orosz inváziót követően szükség van a fegyverszünetre és a jobb humanitárius feltételekre.
A két államfő beszélt a tárgyalási folyamatról, és Erdogan közölte, hogy Törökország kész minden szükséges közreműködésre az ukrajnai tűzszünet megteremtéséhez és a térségbeli humanitárius helyzet javításához.
David Arahamija Facebook-oldalán bejelentette, hogy a vasárnapi videó-összeköttetéssel tartott értekezleten az a döntés született, hogy a tárgyalások következő fordulóját március 28. és 30. között tartják Törökországban.
A tárgyalások hírét az orosz küldöttség vezetője, Vlagyimir Megyinszkij elnöki tanácsadó is megerősítette Telegram-csatornáján.
Szergej Lavrov orosz és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter március 10-én már találkozott a dél-törökországi Antalyában, de a tárgyaláson akkor nem születtek konkrét eredmények.
Ukrajna február 24-én kezdődött orosz lerohanása után először a fehéroroszországi Belovezsszkaja Puscsa nemzeti parkban találkozott a két küldöttség február 28-án, ahol a polgári személyek evakuálásához és a humanitárius segélyek célba juttatásához szükséges biztonságos folyosókról tárgyaltak. Ezt követően még két személyes, majd több videókapcsolat segítségével rendezett fordulóra került sor, amelyek után Kijev „nagyon nehéznek” nevezte a tárgyalásokat.
Borítókép: sűrű, fekete füst száll a magasba egy orosz légicsapást követően a nyugat-ukrajnai Lvivben 2022. március 26-án (Fotó: MTI/PAP/Wojtek Jargilo)