Vasárnaptól megszűnik a legtöbb korlátozás Németországban, így a közösségi helyeken, például az éttermekben vagy a múzeumokban már nem lesz kötelező igazolniuk a lakosoknak, hogy megkapták a koronavírus elleni oltásukat vagy átestek a betegségen.
A maszkviselési kötelezettséget is eltörlik a legtöbb helyen, kivéve a tömegközlekedésen, valamint a szociális és egészségügyi intézményekben.
A lazítás hallatán a német tartományok kormányfői arról panaszkodtak, hogy a szövetségi kormány és a tartományok között nem olyan nyitott a párbeszéd, mint Angela Merkel előző kancellár idején. A vezetők szerint Berlin egyoldalúan hozta meg a döntést az intézkedések feloldásáról, és nem vette figyelembe a jelenlegi fertőzöttségi arányokat sem. Bírálták, hogy a kormány már nem teszi kötelezővé a maszk viselését a közösségi terekben, és úgy gondolják, az új szabályozást lehetetlen lesz kivitelezni. Innentől ugyanis a tartományok szigoríthatják a szabályaikat, de csak akkor, ha gócpontok alakulnak ki bizonyos helyeken. A tartományi vezetők továbbá arról is dönthetnek, hogy a jelenlegi szabályozásokat még április 2-ig fenntartják.
A pandémia új szakaszához érkeztünk, amelyben megszabadulunk a legtöbb korlátozástól, csakúgy, mint a környező országok
– indokolta meg az országos lazítást Olaf Scholz.
Németországban ugyanakkor jelenleg még tombol az omikronhullám, aminek következtében a koronavírus-járvány kezdete óta nem voltak olyan magasak az esetszámok, mint az elmúlt időszakban.
A fertőzöttek száma napról napra emelkedik március eleje óta, ekkor ugyanis feloldották azt az intézkedést, amely megtiltotta az oltatlanoknak, hogy közösségi programokban vegyenek részt. A Robert Koch Intézet péntek reggeli adatai szerint huszonnégy óra leforgása alatt összesen 297 845-en kapták el a koronavírust és 226-an hunytak el a betegségben. A fertőzések hétnapos előfordulási aránya százezer főre vetítve pedig meghaladta az 1700-at, ami elképesztően magasnak számít.
Olaf Scholz azonban azzal védte meg a döntését, hogy az omikron nem okoz olyan erősségű megbetegedést, mint az előző vírusvariánsok, és így kevesebb az elhunytak, illetve a kórházban kezeltek száma is.
Nem szabadna egy harmadik koronavírusos évbe lépnünk az elmúlt kettő után úgy, hogy nem tanultunk a hibáinkból. Ha ezután az omikronnál veszélyesebb variánssal találjuk szembe magunkat, ősszel megint szigoríthatunk
– panaszolta Stephan Weil, Alsó-Szászország miniszterelnöke, aki a kancellárhoz hasonlóan maga is szociáldemokrata politikus. Hozzátette: ahhoz, hogy hosszú távon le lehessen győzni a járványt, magasabb oltottsági arányra van szükség. Németországban azonban már régóta stagnál a beoltottak száma, a lakosság mintegy 75 százaléka kapott eddig két oltást.
Mindeközben a német szövetségi bíróság csütörtökön elutasította azt a keresetet, amelyben egy szállodatulajdonos kártérítést követelt Brandenburg tartományától a pandémiában elszenvedett anyagi sérelmeiért. A tulajdonos, aki 2020 tavaszán arra kényszerült, hogy bezárja a szállodáját a koronavírus elleni intézkedésekkel összhangban, 27 ezer eurót kért kompenzációként. A kereset elutasításával a bíróság precedenst teremtett, vagyis kimondta, Berlin nem fizet kártérítést a koronavírus-járvány okozta anyagi veszteségekért.
Borítókép: Olaf Scholz német kancellár Berlinben 2022. február 27-én (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)
