Luxuscikk lehet a kenyér az ukrán válság miatt

Afrikai és ázsiai országokban is okoz humanitárius katasztrófát az ukrán–orosz háború.

Orosz-ukrán konfliktus Fotó: Erdem Sahin

Nemcsak Ukrajnában okoz humanitárius katasztrófát a háború, hanem az olyan afrikai és ázsiai országokban is, amelyek az orosz és ukrán búzával elégítették ki igényük nagy részét. A koronavírus-járvány okozta áremelkedésekre a mostani háború további hatással van, így több országban is luxuscikké vált a kenyér.

Élelmezési krízistől tart több észak-afrikai és közel-keleti ország is az orosz–ukrán háború miatt kieső búza-, kukorica- és napraforgóolaj-ellátás miatt.  

A két ország felel ugyanis a világ búzakivitelének 29, kukoricaexportjának 19 és a napraforgóolaj-export 80 százalékáért.

The escalating war in Ukraine, the breadbasket of the world, has sent wheat prices soaring.@kylascan joins @timsteno and @kgreifeld to break it down https://t.co/wOpRvLGPNT pic.twitter.com/PMTuihecm4

— Bloomberg Quicktake (@Quicktake) March 1, 2022

Az amerikai mezőgazdasági minisztérium jelentése szerint a közel-keleti országok tavaly több mint 36 millió tonna búzát importáltak, főképp Oroszországból és Ukrajnából. Az elmúlt években Oroszország közel húsz százalékban birtokolta a világ búzakereskedelmét, volumenben pedig Kína és India után a harmadik volt. Ukrajna az ötödik legnagyobb búzaexportőr volt az elmúlt öt évben.

„Egy elhúzódó háború Ukrajnában hatással lehet a júliusi búzabetakarításra és így a globális ellátásra is” – nyilatkozta Karabekir Akkoyunlu, a Londoni Egyetem Közel-Kelet politikájának oktatója az Al-Dzsazíra hírportálnak kedden. 

Az orosz búzaexport kiesésében ugyanakkor nem a betakarítás, hanem az ország ellen emelt szankciók és a globális fizetési rendszerből (SWIFT) való kizárás okozhat ellátási gondokat.

A konfliktus élelmiszer-biztonsági hatása minden bizonnyal az ukrán határon túl is érezhető lesz, különösen a legszegényebbek között.

 – írta a Világélelmezési Program (WFP) a háború tágabb hatásait elemző közleményében. Nagyban függ az orosz–ukrán búzakereskedelemtől Törökország, amely 85 százalékban támaszkodik a két ország terményére. „Noha a török gazdaság képes lehet a saját termeléséből is ellátni a búzakeresletet, az árakat ez jelentősen meg fogja növelni” – folytatta Akkoyunlu, aki hozzátette: „a kenyér így is egyre levegősebb és drágább lett Törökországba, amely komoly nyomás alá helyezi a választások előtt álló Recep Tayyip Erdogan török elnököt, akinek a népszerűsége csökkent az elmúlt időszakban a legtöbb közvélemény-kutató szerint” – zárta gondolatát a szakértő. 

Törökországnál is jobban függ a búzaimporttól Egyiptom, aki a tavalyi évben a búza 70 százalékát (4,2 millió tonna) Oroszországból vette, mintegy 1,2 milliárd dollár (360 milliárd forint) értékben. A százmilliós Egyiptom Ukrajnától a búzakészletének tíz százalékát vásárolta meg 2021-ben.

Tunézia búzaimportjának 50–60 százaléka Ukrajnából érkezett az elmúlt években. A tuniszi kormány így nehéz helyzetbe került, nyilatkozata alapján a megnövekedett árak miatt már most sem tudják kifizetni a szállítmányokat. Széles körben hiányoznak emiatt olyan gabonatermékek (tészta, kuszkusz), amelyek az ország étrendjének meghatározó részét képezik. Hasonlóan függ az orosz és ukrán búzakereskedelemtől többek között: Marokkó, Libanon, Jemen, Szudán, Algéria, Líbia, Banglades és Pakisztán is, ahol szintén gondot okoz a kiesett termények pótlása. A tunéziai és a marokkói kormány jelentése alapján várhatóan Uruguayhoz, Romániához, Bulgáriához, illetve Argentínához, Franciaországhoz és Lengyelországhoz fordulhatnak majd búzavásárlási szándékkal. 

Indiát is érzékenyen érinti az orosz–ukrán háború, a Times of India napilap szerint az ázsiai országnak 400–500 millió dollár (140–170 milliárd forint) értékű áruja ragadt Oroszországba, miután a nyugati országok kizártak több orosz bankot a SWIFT-rendszerből. A riport szerint a kereskedők és az indiai kormány folyamatos egyeztetésben vannak, lévén India Oroszország egyik legnagyobb áruszállítója. Egyes szakértők azt javasolták, hogy a kifizetések egy harmadik országon keresztül történjenek meg, noha ehhez törvényeket kell módosítania az indiai kormánynak.

A most kieső orosz és ukrán termények egy részét várhatóan az amerikai, kanadai, francia és ausztrál export pótolhatja, de ez odahaza és globálisan is az árak további emelkedését eredményezheti. Szakértők szerint az élelmiszerek árát egyébként – a koronavírus-járvány mellett – az Európai Unióban a pálma- és szójaolaj biodízel-üzemanyagként, míg az Egyesült Államokban a kukorica etanolként való felhasználása is drágította.

Borítókép: Az orosz haditengerészet hajója elhalad a Boszporusz mellett (Fotó: Erdem Sahin)