A Moldovai Köztársaságtól elszakadni vágyó régió, Transznisztria vezetésének nem tetszik, hogy Chisinau nemrég hivatalosan is benyújtotta európai uniós csatlakozási kérelmét. A tiraspoli szeparatisták „külügyminisztériuma” a közleményében leszögezi: Moldova kérelme az EU-tagságra a transznisztriaiak véleményének figyelembevétele és a jelenleg létező tárgyalási formátum szerinti egyeztetés nélkül vet véget a hosszú idő óta megoldatlan konfliktus rendezési folyamatának. Tiraspol egyben Transznisztria függetlenségének az elismerésére szólította fel Moldovát és a nemzetközi közösséget.
Natalia Gavrilita moldovai miniszterelnök az Euronewsnak nyilatkozva azt mondta, biztonsági feszültség van. – A transznisztriai szeparatista régióban orosz csapatok állomásoznak. Az elmúlt harminc évben következetesen kértük a csapatok kivonását. Jelenleg nem látunk semmilyen kockázatot vagy tervet harci tevékenységre. De természetesen a helyzet bizonytalan, és minden az ukrajnai fejleményektől függ – fogalmazott a kormányfő. Kiemelte ugyanakkor, hogy Moldova semleges ország. Gavrilita leszögezte:
Chisinau nem fogja kérni felvételét a NATO-ba.
– A semlegesség elvét az alkotmány is rögzíti. Az EU-integrációt fogjuk követni, de nem törekszünk a NATO-hoz való csatlakozásra – mondta a miniszterelnök.
Hari Bucur-Marcu román biztonságpolitikai szakértőt arról kérdeztük, mekkora az esélye annak, hogy a Moldovai Köztársaság, illetve annak szakadár, az orosz hadsereg által jelenleg is ellenőrzött régiója, Transznisztria is az orosz–ukrán háború részévé váljon.
Ezekhez a „különleges” katonai akciókhoz – mint látjuk – még csak felkészített, kiképzett és jól felszerelt erőkre sincs szükség. Ezek végrehajthatók bármilyen képzetlen vagy részben kiképezett csapatokkal. Amilyenek a transznisztriai orosz csapatok. Ha tehát parancsot kapnak a Kremlből, ez a két fajta transznisztriai orosz erő elkezdhet egy másik „különleges” műveletet, ezúttal a Moldovai Köztársaságban.
Megtörténhet, mivel az effajta „különleges” művelet jellemzője, hogy mellőz mindenféle szabályt, racionalitást vagy alapvető katonai előírást. És elkezdhető bármilyen provokáció, ok, reális célkitűzés nélkül, s főleg a nemzetközi jog tiszteletben tartásának nyomát is mellőzve – fogalmazott Hari Bucur-Marcu.
Borítókép: Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Maia Sandu moldovai elnök és Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős tagja (b-j) sajtótájékoztatót tart a megbeszélésüket követően Chisinauban 2022. március 2-án. (Fotó: MTI/EPA/Dumitru Doru)
Orosz–ukrán háború
