Marokkó 2007-es terve az országon belüli autonómiáról Nyugat-Szahara számára a „leginkább komoly, életszerű és hiteles” az évtizedes területi vita lezárására – jelentette ki minap José Manuel Albares spanyol külügyminiszter. Szavai visszhangozzák Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök szavait, aki VI. Mohammed marokkói királynak írt levelében elismerte Nyugat-Szahara ügyének fontosságát, szintén kiállt a 2007-es autonómiaterv mellett, valamint országaik barátságát méltatta.
A marokkói indítvány széles körű autonómiát biztosítana Nyugat-Szahara számára, például gazdasági, infrastrukturális, kulturális téren, de saját rendvédelmi erőkkel is rendelkezhetnének. Ugyanakkor a marokkói király irányítása alá tartoznának a külügyek, a honvédelem, a vallási ügyek és a jogrendszer.
Nagy fordulat ez Madrid eddigi külpolitikájához képest, különösen annak fényében, hogy a spanyol–marokkói kapcsolatok az elmúlt időszakban meglehetősen elmérgesedtek.
Rabatban nagyon nem nézték jó szemmel, hogy tavaly áprilisban Spanyolországban kezelték a Nyugat-Szahara függetlenségéért harcoló Polisario Front vezérét, a háborús bűnökkel vádolt Brahim Gálit. A nagy botrányt kavaró eset után Marokkó visszahívta nagykövetét, aki azóta sem tért vissza Madridba. A diplomáciai csörte azonban most megoldódhat, a tervek szerint a közeljövőben a spanyol külügyminiszter, majd a miniszterelnök is Marokkóba látogat majd.
Madrid számára azért is volt kellemetlen a rossz viszony szomszédjával, mert már csak földrajzi elhelyezkedésük miatt is együttműködésre vannak ítélve. Rabat kulcsfontosságú partner az illegális migráció visszaszorításában, amire ékes bizonyíték volt,
mikor tavaly néhány nap alatt tízezer illegális bevándorló rohamozta meg a ceutai spanyol enklávét.
Már idén is növekedett a nyomás a spanyol határon, az ENSZ adatai szerint eddig 8,3 ezren érkeztek a nyugati migrációs útvonalon Spanyolországba. Állítólag a békülés része, hogy hasonló jelenetek nem fognak lejátszódni a jövőben.
Ezenkívül, mint az José Manuel Albares által idézett statisztikákból is kiderül, a két ország kereskedelmi forgalma 16 milliárd euró, ezzel Marokkó a spanyolok harmadik, unión kívüli gazdasági partnere.
A békülésnek azonban ára lehet: a híradások szerint a Polisario Frontot nem hivatalosan támogató Algéria máris hazarndelte a spanyolországi nagykövetet.
Ez azért érintheti fájdalmasan Madridot, mert Algéria a legnagyobb gázszállítójuk.
Közben a marokkói–algériai viszony amúgy is mélyponton van, Algír tavaly minden diplomáciai kapcsolatot megszakított szomszédjával.
De a spanyol döntés koránt sem egyedi: Franciaország is támogatja az autonómiatervet, korábban – ugyancsak diplomáciai krízis után – Németország álláspontja is puhult. Közben diplomáciai gesztusként egyre több ország nyit külképviseletet Nyugat-Szaharában. Egyik utolsó intézkedéseként Donald Trump is elismerte Marokkó szuverenitását Nyugat-Szahara felett.
Az új, demokrata elnök, Joe Biden ezt a döntést azóta sem vonta vissza. Sőt márciusban Wendy Sherman külügyminiszter-helyettes találkozott a marokkói külügyminiszterrel, és elismerően nyilatkozott az autonómiatervről.
Harc a sivatagért. Nyugat-Szahara 266 ezer négyzetkilométeres, gyéren lakott, alig több mint félmillió lakosú, sivatagos terület Északnyugat-Afrikában. A spanyolok 1975-ös kivonulása után a foszfátban és más nyersanyagokban is gazdag területre a szomszédos Marokkó és Mauritánia is igényt tartott, miközben az őslakos szaharávik a Polisario Front vezetésével a függetlenségért harcoltak, Algéria támogatásával. A szaharávik 1976-ban kikiáltották a Szaharai Arab Demokratikus Köztársaságot, melyet csak néhány állam ismer el (Magyarország nem). 1979-ben Mauritánia visszavonta követeléseit, a területet Marokkó vonta ellenőrzése alá. A Polisarióval folytatott 16 éves háború után az ENSZ közvetítésével 1991-ben békét kötöttek, azóta a fegyveres konfliktus jobbára szünetel. A harmincéves tűzszünetet 2020. novemberében a Polisario felmondta, de azóta is viszonylagos a nyugalom a térségben, ahol az ENSZ békefenntartóinak kötelékében öt magyar katona is szolgál.
Borítókép: Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök békülékeny levelet írt. (Fotó: EPA/Lavandeira jr)
