Spanyolország elásta a csatabárdot Marokkóval

Madrid támogatja a marokkói autonómiatervet a vitatott hovatartozású Nyugat-Szaharában.

2022. 03. 19. 19:05
III La Toja-Atlantic Tie Forum
epa09499837 Spanish Prime Minister, Pedro Sanchez, speaks during the closing act of the III La Toja-Atlantic Tie Forum held in O Grove, in the province of Galicia, northwestern Spain, 01 October 2021. EPA/Lavandeira jr Fotó: Lavandeira jr
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A békülésnek azonban ára lehet: a híradások szerint a Polisario Frontot nem hivatalosan támogató Algéria máris hazarndelte a spanyolországi nagykövetet. 

Ez azért érintheti fájdalmasan Madridot, mert Algéria a legnagyobb gázszállítójuk.

Közben a marokkói–algériai viszony amúgy is mélyponton van, Algír tavaly minden diplomáciai kapcsolatot megszakított szomszédjával.

De a spanyol döntés koránt sem egyedi: Franciaország is támogatja az autonómiatervet, korábban – ugyancsak diplomáciai krízis után – Németország álláspontja is puhult. Közben diplomáciai gesztusként egyre több ország nyit külképviseletet Nyugat-Szaharában. Egyik utolsó intézkedéseként Donald Trump is elismerte Marokkó szuverenitását Nyugat-Szahara felett.

Az új, demokrata elnök, Joe Biden ezt a döntést azóta sem vonta vissza. Sőt márciusban Wendy Sherman külügyminiszter-helyettes találkozott a marokkói külügyminiszterrel, és elismerően nyilatkozott az autonómiatervről.

Fotó: Fadel Senna/AFP


Harc a sivatagért. Nyugat-Szahara 266 ezer négyzetkilométeres, gyéren lakott, alig több mint félmillió lakosú, sivatagos terület Északnyugat-Afrikában. A spanyolok 1975-ös kivonulása után a foszfátban és más nyersanyagokban is gazdag területre a szomszédos Marokkó és Mauritánia is igényt tartott, miközben az őslakos szaharávik a Polisario Front vezetésével a függetlenségért harcoltak, Algéria támogatásával. A szaharávik 1976-ban kikiáltották a Szaharai Arab Demokratikus Köztársaságot, melyet csak néhány állam ismer el (Magyarország nem). 1979-ben Mauritánia visszavonta követeléseit, a területet Marokkó vonta ellenőrzése alá. A Polisarióval folytatott 16 éves háború után az ENSZ közvetítésével 1991-ben békét kötöttek, azóta a fegyveres konfliktus jobbára szünetel. A harmincéves tűzszünetet 2020. novemberében a Polisario felmondta, de azóta is viszonylagos a nyugalom a térségben, ahol az ENSZ békefenntartóinak kötelékében öt magyar katona is szolgál.

Borítókép: Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök békülékeny levelet írt. (Fotó: EPA/Lavandeira jr)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.