– A szemünk előtt újfent feléledt az orosz imperializmus, annak agresszív, militáns formájában – közölte Eduard Heger szlovák miniszterelnök február 24-én, aznap, amikor az orosz invázió megkezdődött Ukrajnában. A szlovák kormányzati és ellenzéki pártok egyöntetűen elítélték Moszkva katonai fellépését, a jobbközép-liberális kormány pedig nem csak szavakban, de tettekben is segítséget nyújt: Szlovákia eddig 130 ezer menekültet fogadott be, szorgalmazta Ukrajna gyors felvételét az Európai Unióba, üzemanyagot és lőszert küldött az ukránoknak. A politikusi nyilatkozatokból azonban az is kiderül, hogy a NATO-tag Szlovákia szeretne kimaradni a háborúból. A pozsonyi kormány elutasította például azt a Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője által felvetett elképzelést, hogy vadászgépeket kölcsönözzön Kijevnek.
Ukrajna orosz katonai megszállását a lakosság 77 százaléka agressziónak tartja, de a NATO katonai fellépését csak a lakosok 12 százaléka támogatja
– idézett egy felmérést az Új Szó felvidéki magyar hírportál. – Ha a NATO beavatkozna az ukrajnai háborúba, az a harmadik világháború kitörését jelentené – közölte a hétvégén Zuzana Caputová szlovák államfő.
A hazai védelem megerősítése érdekében azonban a parlament nemsokára tárgyal NATO-csapatok behívásáról; cseh, német, holland, lengyel és szlovén egységek – összesen 1200 külföldi NATO-katona – és Patriot típusú légvédelmi rakétarendszer érkezhet Szlovákiába. A lakosság fele támogatja a seregek érkezését a Markíza televízió felmérése szerint, ám 67 százalékuk ellenzi az amerikai katonák jelenlétét. A külföldi csapatokat nagyobb arányban utasítják el a volt miniszterelnök, Robert Fico vezette ellenzéki szociáldemokrata Smer, és a radikális jobboldali Republika hívei.
Fico nemrég a Wehrmacht (a náci Németország haderejének) szívélyes fogadtatásához hasonlította a NATO-csapatok érkezését.
A Smer és a Smerből kivált Hlas is az ország szuverenitása megsértésének nevezte azt a nemrég aláírta szlovák-amerikai védelmi szerződést, amely lehetővé tenné, hogy az Egyesült Államok katonai támaszpontokat hozzon létre és hadászati eszközöket telepítsen az ország területén.
A Hlas és a Smer a két legnépszerűbb párt ma Szlovákiában, ketten együtt a szavazatok 34 százalékát szereznék meg. A Republika 7 százalék körüli eredményt érne el, s Fico nem zárta ki az együttműködést a radikálisokkal, akik szintén elutasították a védelmi szerződést. Szlovákiában a lakosság kevésbé oroszellenes, mint számos más közép-európai országban. A háború előtt készített januári felmérés például kimutatta: a válaszadók 44 százaléka az Egyesült Államokat és a NATO-t, 35 százaléka Oroszországot tette felelőssé az orosz–ukrán konfliktusért. Egy friss felmérés szerint pedig többen kifogásolják, mint helyeslik a diplomáciai kapcsolatok megszakítását Oroszországgal, valamint orosz sportolók kitiltását a nemzetközi versenyekről.
Borítókép: Zuzana Caputová szlovák elnök. (Fotó: Europress/AFP/Vladimir Simicek)
