Csütörtök kora délután véget ért a NATO csúcstalálkozója Brüsszelben, ahol e sorok írásakor a G7-csoport vezetői tárgyalnak, pár órán belül pedig uniós csúcsértekezlet kezdődik. Jens Stoltenberg, a katonai szövetség főtitkára a találkozót követő sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy az ülésen
a tagországok vezetői további, főként védelmet biztosító eszközök, köztük nukleáris és vegyi fenyegetés elleni védelmet szolgáló eszközök biztosításáról döntöttek Ukrajna számára.
Mint azt közölte, az ukránok emellett kiberbiztonsági segítségre is számíthatnak. – A vegyi fegyverek alkalmazása alapvetően változtatná meg a konfliktus természetét. A nemzetközi jog nyilvánvaló megsértését jelentené, széles körű és súlyos következményekkel járna. Vegyi fegyverek használata az ukrajnai háborúban szennyeződést okozhat a NATO területén is – hangoztatta. Emlékezetes, a találkozó kezdetén több országvezető, köztük Egils Levits lett elnök és Alexander De Croo belga miniszterelnök is óva intette Oroszországot a vegyi fegyverek használatától.
Jens Stoltenberg egyúttal hivatalossá tette, hogy a NATO kész megerősíteni a keleti szárnyát,
és új, többnemzetiségű harccsoportokat telepít Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába.
Mint közölte, a tagok egyetértettek abban is, hogy el kell kerülni a háború további elmérgesedését, és azt, hogy a háború Ukrajna határain túlra terjedjen. – Intézkedéseink továbbra is megelőző jellegűek, arányosak és nem szolgálják a helyzet elmérgesedését – tette hozzá a főtitkár, aki kérdésre válaszolva
elutasította a lengyel kezdeményezést, miszerint szárazföldi békemissziót küldjenek Ukrajnába. Stoltenberg épp azzal érvelt, hogy a NATO felelőssége, hogy a háború ne eszkalálódjon.
A katonai szövetség részéről azt is bejelentették csütörtökön, hogy Stoltenberg, akinek mandátuma idén szeptemberben járt volna le, egy évvel tovább, tehát 2023 szeptemberének végéig a szövetség főtitkára marad. Egyetértés volt a NATO-ban arról, hogy a vezetőváltást nem egy háborús helyzet közepette kell bonyolítani. A tagországok egyhangúlag kérték fel a maradásra a norvég diplomatát.
Zelenszkij újfent a légtérzár mellett érvelt
A NATO-csúcson Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szintén felszólalt, aki források szerint kemény hangot ütött meg a vezetőkkel szemben, s azt ajánlotta a figyelmükbe, hogy az ukrán helytállás láttán soha többet nem mondhatják Ukrajna hadseregére, hogy az nem felel meg a szövetség standardjainak. – A NATO-nak még meg kell mutatnia, hogy meddig megy el az emberéletek védelme érdekében – idézték az elnök – egyébként zárt ajtók mögötti – felszólalását források. Zelenszkij emellett arra kérte a NATO-t, hogy
a szövetség összes repülőgépének és harckocsijának egy százalékát biztosítsa Ukrajna számára, továbbá adjon több rakétavetőt, légvédelmi rendszert és hadihajók elleni fegyvert.
Újra megfogalmazta, hogy a NATO-nak repüléstilalmi övezetet kellene létrehoznia az ország felett, hogy megóvhassák az ukránokat az orosz rakétáktól.
Írtunk róla, jelenleg csaknem negyven állam-és kormányfő tartózkodik Brüsszelben, ahol csütörtökön NATO-, G7- és EU-találkozókra is sor kerül. Orbán Viktor miniszterelnök képviseli hazánkat a NATO és EU-csúcsértekezleteken.
Borítókép: Boris Johnson brit miniszterelnök, Joe Biden amerikai elnök és Jens Stoltenberg főtitkár az ülésen (Forrás: NATO)
