A Kreml szerint Svédország és Finnország esetleges NATO-csatlakozása nem teremti meg az európai stabilitást.
– Többször is elmondtuk, hogy a szövetség a konfrontáció felé visz, és további bővítése nem hozza el a stabilitást az európai kontinensen – jelentette ki hétfőn Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak egy telefonos konferencián, amikor Svédország és Finnország esetleges NATO-csatlakozásáról kérdezték.
A szociáldemokrata svéd kormánypárt ugyanis hétfőn bejelentette, hogy belső vitára bocsátja NATO-politikáját az ukrajnai háború fényében.
Tobias Baudin pártfőtitkár elmondta: úgy tervezik, hogy nyárig pontot tesznek a vita végére. A kisebbségi kormányzást folytató svéd szociáldemokraták eddig következetesen elutasították a NATO-csatlakozás lehetőségét arra hivatkozva, hogy az el nem kötelezettség eddig jól szolgálta a svéd érdekeket.
Magdalena Andersson svéd miniszterelnök és szociáldemokrata pártelnök március végén kijelentette, hogy a korábbiakkal ellentétben már nem zárja ki, hogy Svédország csatlakozzon az észak-atlanti katonai szövetséghez.
A Svéd Szociáldemokrata Párt hagyományosan ellenzi az ország NATO-tagságát. A párt a legutóbbi kongresszusán újra megerősítette ezt az irányvonalat. Azonban a kormányfő öt hónappal a választások előtt bejelentette, kész változtatni az eddigi politikán.
Finnországhoz hasonlóan Svédország sem tagja a NATO-nak, és hivatalosan egyik katonai tömbhöz sem tartozik. Ennek ellenére Stockholm az észak-atlanti szövetség partnerének számít, és a hidegháború befejezése után felhagyott a szigorú semlegességgel.
Az ukrajnai invázió miatt a NATO-tagság támogatottsága majdnem megduplázódott a skandináv országokban, és Svédországban közel ötven százalékra, Finnországban pedig hatvan százalékra nőtt. A csatlakozást ellenzők aránya 20-30 százalék körülire csökkent.
A kérdés a szeptember 11-én esedékes svéd parlamenti választások egyik fő kampánytémájának ígérkezik.
A konzervatív Ulf Kristersson, a jobboldali ellenzék vezetője bejelentette, hogy benyújtaná a csatlakozási kérelmet, ha pártja többséget szerezne a svéd parlamentben. A szélsőjobboldali Svéd Demokraták (SD), amely a harmadik helyet szerezte meg a 2018-as választásokon, szintén nyitott a NATO-tagságra.
Eközben Sanna Marin finn miniszterelnök egy hosszú rádióinterjúban a NATO-tagság előnyeit ecsetelte vasárnap. Bár Marin nem foglalt egyértelműen állást a csatlakozás kérdésében, rámutatott, hogy egyetlen rendszer sem nyújt olyan biztonsági garanciákat, mint az észak-atlanti szövetség. Helyi sajtójelentések szerint Helsinki már májusban vagy júniusban benyújthatja csatlakozási kérelmét.
Borítókép: svéd katonák páncélozott járművekkel járőröznek a Svédország délkeleti részén fekvő Gotland szigetén lévő Visby közelében 2022. január 16-án (Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Karl Melander)
Orosz–ukrán háború
