Elnökválasztást tartanak vasárnap Dél-Oszétiában, a nemzetközi jog alapján Grúziához tartozó, 1991-es elszakadása óta de facto független kaukázusi köztársaságban. A voksolás legfőbb esélyese a jelenlegi államfő, Anatolij Bibilov, már csak azért is, mert a legerősebb ellenzéki kihívóit kizárták a megméretésből.
A szavazás tétje azonban nem csak az elnöki pozíció; Bibilov nemrégiben felvetette annak a lehetőségét, hogy a közeljövőben referendumot tartsanak Dél-Oszétia Oroszországhoz csatlakozásáról.
Elemzők véleménye megoszlik arról, hogy a kijelentés csak a megtépázott népszerűségű államfő kampányfogása vagy komolyan vehető ígéret volt, mindenesetre a népszavazás ötletétől Moszkva sem zárkózott el. – Egyelőre nem tettünk semmilyen jogi lépést – ismerte el a bejelentést követően Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Ugyanakkor sietett hozzátenni, hogy Dél-Oszétia lakosságának ettől függetlenül joga van kifejezni véleményét, amit ők tiszteletben fognak tartani.
Bibilov elképzelései szerint a referendumot az elnökválasztást követően már májusban vagy júniusban megrendeznék.
Ezután a „nemzetközi jog” alapján előbb csatlakoznának Oroszországhoz, majd egyesülnének Észak-Oszétiával, amelyet a szomszédos orosz köztársaság is támogat.
Az elnök már az új alakulat nevét is kitalálta: Oszétia-Alániának hívnák a területet. Kérdés persze, hogy képzeli mindennek a végrehajtását a nemzetközi jog szerint, mikor az alapján Dél-Oszétia Grúzia része. Grúzia 2008-ban tett kísérletet arra, hogy fegyverrel hódítsa vissza szakadár területeit, amit Oroszország katonai erővel megakadályozott. Ezek függetlenségét Oroszországon kívül azóta csak néhány állam, például Nicaragua, Venezuela, Szíria, Vanuatu és Nauru ismerte el, valamint olyan területek, mint Nyugat-Szahara, a donyecki és a luhanszki „népköztársaság”, továbbá a moldovai szakadár Transznisztria. Tbiliszi már le is szögezte:
elfogadhatatlan bármiféle referendum a „megszállt területeken”, és a népszavazás eredményének semmiféle kötelező ereje nem lenne.
A gyakorlatban egyébként óriási változás nem történne, a szakadár terület 54 ezer lakosának túlnyomó többsége már rendelkezik orosz útlevéllel. Az MTI emlékeztetett rá, Oroszország és Dél-Oszétia 2015. március 18-án szövetségi és integrációs egyezményt kötött, majd két évvel később megállapodott a dél-oszét fegyveres erők egy részének az orosz hadseregbe történő betagozódásáról. Viszont az időzítéssel kapcsolatban Bibilov nem csinált titkot abból, hogy az ukrajnai események is hatottak rá. Oroszország a saját területeiért teljes körű biztonsági garanciát vállal, így a csatlakozás az országhoz lényegében egyszerre zárja le a katonai és diplomáciai vitákat. A háború kitörése óta a kelet-ukrajnai szakadár népköztársaságokban is felmerült a népszavazás kiírásának ötlete, bár ezt a Kreml már óvatosabban fogadta.
Borítókép: Anatolij Bibilov és Vlagyimir Putyin orosz elnök tárgyalása. (Fotó: Europress/AFP/MIKHAIL KLIMENTYEV)
