Ordo Iuris: Minden nemzetközi alapelvnek megfelelt a parlamenti választás

A választás lebonyolítása, a választási finanszírozás rendszere és a médiapluralizmus, valamint a civil társadalom magyarországi helyzete is minden szempontból megfelel a nemzetközi normáknak és a választásokra vonatkozó alapelveknek – erre a következtetésre jutott a tekintélyes Ordo Iuris lengyel konzervatív jogi kutatóközpont, amely nemzetközi megfigyelői misszióval követte nyomon a magyarországi parlamenti választásokat.

Kwasniewski felidézte, hogy a horvát, spanyol, bolgár és ukrán partnereket is magába foglaló misszió március 24-én érkezett hazánkba, a Magyarországon töltött idő alatt pedig kapcsolatba léptek minden egyes politikai párt vezetőivel, különböző nem kormányzati szervezetekkel (NGO-kkal) és több jelentős médiummal is. Hangsúlyozta, a választás napján a delegáció 60 különböző választási bizottságban végzett megfigyelést, ahol a tapasztalataik szerint minden megfelelt a nemzetközi standardnak, ezért a megfigyelői misszió arra a megállapításra jutott, hogy 

nem merült fel olyan körülmény, amely sértette volna a tisztességes és szabad szavazást.

Az Ordo Iuris társalapítója hozzátette: ezt bizonyítja az is, hogy a benyújtott panaszok száma relatíve alacsony.

Tisztességes és egyenlő bánásmód a pártoknak

A sajtótájékoztatón a misszió tagjai egyenként bemutatták a választások tisztaságát garantáló különböző területeken végzett kutatások eredményeit. A jelentés elkészítéséhez tanulmányozott szabályozások, interjúk és dokumentumok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a magyar választások finanszírozási rendszere teljes mértékben és lényeges eltérések nélkül illeszkedik az általános európai keretrendszerbe. Juan Jose Liarte Pedreno, a választásfinanszírozási munkacsoport vezetője hangsúlyozta: 

a pártok és a választási folyamatok finanszírozását szabályozó magyar keretrendszer átlátható, tisztességes és egyenlő szabályokat tartalmaz minden induló pártra és jelöltre vonatkozóan, megfelelő rendszert hoz létre az adminisztratív ellenőrző szervek számára, és megfelelő eljárásokat és szankciókat ír elő a szabályok be nem tartása esetére.

Pedreno megjegyezte például, hogy Magyarországon más európai országokhoz – például Spanyolországhoz – képest alacsony az ezekhez az ellenőrző szervekhez benyújtott panaszok száma. Elmondta továbbá, hogy a magyar rendszer korlátozott ellenőrzést biztosít a nemzeti vagy nemzetközi forrásokból finanszírozott szereplők, azaz a civil szervezetek, alapítványok, magánszemélyek számára. Pedreno úgy vélte, ez kompromisszumnak tűnik a civil szektor választási kampányban való részvételének átláthatóságára vonatkozó szabályozási követelmények, a demokratikus közbeszédben való részvétel és a szólásszabadság alapvető szabadságjogainak védelme között.

Magyarországon valódi pluralizmus érvényesül

A megfigyelő misszió részletekbe menően elemezte a médiapluralizmus kérdését is. Arra a megállapításra jutottak, hogy a magánszektorhoz tartozó televíziós kereskedelmi csatornák, mint például az RTL Klub és az ATV a közvélekedés szerint az ellenzéki pártokat, illetve azok politikai üzeneteit és narratíváit részesítik előnyben, míg a közmédia a közvélemény megítélése szerint inkább a nemzeti kormány nézeteit és véleményét tartja fontosnak hangsúlyozni. A kormányzat által képviselt narratíva felé hajlik a kereskedelmi televíziók közül a TV2 is, ezzel is biztosítva a kiegyensúlyozottabb médiakörnyezetet – ismertette a jelentés konklúzióját Maria Riesco Fernandez, a médiapaletta sokszínűségét vizsgáló munkacsoport titkára. Konklúziója szerint a széles televíziós csatornakínálat és a piac széttöredezettsége következtében a magyar választópolgárok széles körű médiával rendelkeznek, amelyekből tájékozódhatnak az őket körülvevő politikai, gazdasági és társadalmi valóságról. Fernandez hangsúlyozta, hogy 

bár a politika minden oldala azt állítja, hogy a médiamegjelenések egyenlőtlenek, az elemzés arra a következtetésre jutott, hogy az ellenzéki pártokat támogató, vezető magántulajdonú médiumok széles skáláját ellensúlyozza a kormánypárti szemléletet jobban támogató, feltörekvő magánmédia-szektor.

Működnek a fékek és ellensúlyok

A nem kormányzati szervezetek magyarországi tevékenységével kapcsolatban hangsúlyozták: az NGO-k szabadon és nyilvánosan kifejthetik álláspontjukat, és részt vehetnek a civil társadalommal folytatott párbeszédben, annak érdekében, hogy legitim célkitűzéseiket elérhessék. A nem kormányzati szervezetek szabadon működhetnek, és hozzáférnek a tevékenységük végzéséhez szükséges információkhoz. Mint arra kitértek, missziójuk során számos, többféle profillal rendelkező civil szervezettel vették fel a kapcsolatot, 

az NGO-k változatossága pedig kiegyensúlyozott környezetet teremt a politikai élet megfelelő fejlődéséhez is.

A misszió kitért a parlamenti választásokkal egy időben megrendezett népszavazásra is. Elmondásuk szerint arra a következtetésre jutottak, hogy a magyar fékek és ellensúlyok rendszere jól, a végrehajtó hatalomtól függetlenül működik, ezt bizonyítja egyebek mellett az is, hogy a Kúria megtagadta a kormánypártok által a népszavazásra javasolt kérdések egyikének hitelesítését.

Borítókép: Jerzy Kwasniewski, az Ordo Iuris lengyel konzervatív jogi kutatóközpont társalapítója és igazgatótanácsi elnöke sajtótájékoztatón ismerteti a magyarországi parlamenti választásokat megfigyelő nemzetközi misszió végső jelentését (Forrás: Tóth Loretta/Magyar Nemzet)