Ukrajna európai hátszéllel növelné befolyását Moszkvával szemben

A színfalak mögött Kijev azért lobbizik, hogy az Északi Áramlat 1 helyett Ukrajnán át jöjjön az orosz gáz Európába.

2022. 04. 21. 12:32
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A színfalak mögött Ukrajna azért lobbizik, hogy meggyőzze nyugati szövetségeseit: érjék el, hogy Oroszország a földgázszállítmányainak minél nagyobb részét az Északi Áramlat 1 helyett az ukrán vezetékeken keresztül juttassa el Európába, ezzel is növelve Kijev befolyását a Moszkvával való konfliktusban – írta a Reuters energetikai tisztviselők beszámolóira hivatkozva. A hírügynökség szerint a Biden-kormányzat képviselői múlt héten Washingtonban ezzel kapcsolatban azt mondták: 

ebben az esetben Moszkva több tranzitdíjat fizetne Kijevnek, ami közvetetten is segítené az ukrán védekezést a háborúban, másrészt pedig elriasztaná Oroszországot attól, hogy időközben megrongálja Ukrajna gázvezetékeit.

Az ukrán gázvezetékek üzemeltetői és a Naftogaz gázipari cég képviselői ezért egy teljes hetet töltöttek Washingtonban, hogy amerikai tisztviselőkkel és a kongresszusi képviselőkkel találkozzanak, és meggyőzzék őket arról: sürgessék Németországot és a többi európai szövetségest a tervük elfogadásáról. 

Moszkva nagymértékben függ attól, hogy szállítunk-e gázt Oroszországból Európába. Ezt ki kell használni a velük folytatott megbeszéléseken, és Európa ebben segíthet

– mondta Olga Bielkova, az ukrán gázszállítási rendszer üzemeltetőjének nemzetközi ügyekért felelős igazgatója egy washingtoni interjúban. Egy ilyen lépés azonban kockázatos lehet jogilag. Christian Egenhofer, a brüsszeli székhelyű Európai Politikai Tanulmányok Központjának munkatársa szerint az orosz import elleni uniós fellépés a szállítási szerződések jogellenes megszegését jelentheti. Daniel Vajdich, a Naftogaz tanácsadója szerint ugyanakkor az Északi Áramlat 1 forgalmának áthelyezése az ukrán rendszerre „nagyobb befolyást biztosítana Kijevnek Moszkvával szemben, és megmutatná a Kremlnek, hogy Európa Ukrajnához köti saját biztonságát”. A tisztviselők ezért azt javasolták, hogy 

az Északi Áramlat 1 kapacitásának 40 százalékát haladéktalanul irányítsák át az ukrán gázvezetékre, 2023 áprilisára fokozatosan 100 százalékra növelve azt. Ez időt adna az európai államoknak a téli készletek felhalmozására és a diverzifikációra.

A Fehér Ház és a német gazdasági minisztérium mindenesetre nem kívánta hivatalosan kommentálni a Reuters értesüléseit, a hírügynökség ugyanakkor emlékeztet: szerdán Berlin közölte, hogy ez év végéig leállítja az olajimportot, „majd a gáz következik”, azt ugyanakkor nem pontosították, hogy ez mikor fog bekövetkezni.

A háború miatt felfüggesztett Északi Áramlat 2 és a már meglévő Északi Áramlat 1 gázvezetékek

Elemzők szerint egyébként nehéz eladni a már meglévő szállítmányokat az Északi Áramlat 1 vezetékről Németországnak és Európa többi részének. 

Oroszország jelenleg évi 55 milliárd köbméter földgázt szállít Németországba az Északi Áramlat 1-en. További 40 milliárd köbmétert szállít Európába Ukrajna gázszállítási rendszerén keresztül, a tranzitdíjat Ukrajna felé Moszkva amerikai dollárban fizeti.

Borítókép: Illusztráció az Északi Áramlat gázvezetékről, amelyben az oroszországi Viborgtól egészen a németországi Greifswaldig jut el a gáz a Balti-tenger alatt. (Forrás: Maxim Shemetov)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.