Világszerte hatalmas tempóban nő a fegyverkezés

Az USA és Kína tavaly együttvéve többet fordítottak védelmi kiadásokra, mint az összes többi ország összesen. Oroszországban pedig még az ukrajnai invázió előtt meglódultak a hadi vásárlások, állítja a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet.

Padzsu, 2022. április 5. Hadgyakorlaton vesznek részt dél-koreai tankok a két Koreát elválasztó demilitarizált övezet dél-koreai oldalán, Padzsu közelében 2022. április 5-én. Az Észak-Koreát irányító kommunista Koreai Munkapártban magas tisztséget betöltõ Kim Jo Dzsong, Kim Dzsong Un észak-koreai vezetõ húga atomcsapással fenyegette meg Dél-Koreát, ha az megelõzõ csapát indítana Észak-Korea ellen. MTI/AP/Ahn Jung Dzsun Fotó: Ahn Jung Dzsun

A világ katonai beszerzéseinek értéke 2021-ben eddig soha nem látott csúcsra emelkedett, s elsőként meghaladta a kétezermilliárd dollárt – tette közzé hétfőn legfrissebb felmérésnek eredményét a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI). A végösszeg 2113 milliárd dollárt mutat, ez reálértékben 0,7 százalékkal magasabb annál, mint amennyit 2020-ban költött a világ védelmi berendezésekre, s 12 százalékkal haladja meg a tíz évvel ezelőtti értéket. Diego Lopes de Silva, a SIPRI vezető kutatója elmondta, hogy

már a hetedik egymást követő éve nőnek a hadi kiadások, s a költekezési kedvet nem befolyásolta a globális koronavírus-járvány sem.

– A költés növekedése reálértékben ugyan lassult az infláció miatt, de nominálértékben 6,1 százalékkal emelkedett – tette hozzá.

Az öt legnagyobb vásárló 2021-ben az Egyesült Államok, Kína, India, az Egyesült Királyság és Oroszország voltak, az ő beszerzéseik értéke együttesen a teljes költés 62 százalékát tette ki.

Az USA és Kína egyedül összesen 52 százalékkal járultak hozzá a végszámlához.

Peking már huszonhetedik éve növeli védelmi kiadását, míg Oroszországé csak 2019 óta nő folyamatosan a növekvő olaj- és gázbevételeknek köszönhetően. Kína tavaly 293 milliárd dollárt adott ki fegyverkezésre, Moszkva 65,9 milliárdot, 2,9 százalékkal többet, mint tavalyelőtt, 4,1 százalékra növelve a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított hadi büdzsét. Bár az Egyesült Államok messze többet, 801 milliárd dollárt költött a többieknél, 2020-hoz képest még ez is 1,4 százalékos esést jelent, GDP-arányos értéke pedig 3,5 százalékra csökkent a megelőző év 3,7 százalékáról. A SIPRI azonban kiemeli, hogy míg Washington fegyvervásárlásainak értéke 6,4 százalékkal esett vissza 2012 és 2021 között, addig katonai kutatásra és fejlesztésre 24 százalékkal fordított többet ugyanezen időszak alatt.

Ukrajnában viszont kiemelkedő, 72 százalékkal ugrott meg a katonai költés 2014, azaz a Krím félsziget elvesztése óta.

Kijev tavaly 5,9 milliárd dollárt adott ki fegyverkezésre, ez a GDP 3,2 százalékával egyenlő.

Európa összesített katonai költségvetése 418 milliárd dollárt tett ki 2021-ben, 3 százalékkal többet, mint a megelőző esztendőben, s 19 százalékkal többet, mint 2012-ben. A legnagyobb beszerző Nagy-Britannia volt, a második Franciaország; Németországnak csak a dobogó harmadik lépcsőfoka jutott 65 milliárd dollárral, ez 1,4 százalékkal kevesebb, mint 2020-ban, s GDP-arányosan mindössze 1,3 százalék.

Közel-Kelet államaiban az elmúlt évben 3,3 százalékkal fordítottak kevesebbet hadi kiadásokra. Érdekesség viszont, hogy négy év óta tavaly emelkedett először Irán hadi költségvetése, 24,6 milliárd dollárra, ezen belül 14 százalékkal költhet többet az Iszlám Forradalmi Gárda, a teljes hadi büdzsé 34 százaléka erejéig. A japán hadsereg és a kapcsolódó ágazatok 2021-ben 54,1 milliárd dollárt költhettek céljaikra, 7,3 százalékkal többet, mint tavaly – ekkora ütemű növekedésre nem volt példa 1972 óta. Az ausztrál katonaság pedig 4 százalékkal több, 31,8 milliárd dollárral gazdálkodhat.

Borítókép: Hadgyakorlaton vesznek részt dél-koreai tankok a két Koreát elválasztó demilitarizált övezet dél-koreai oldalán, Padzsu közelében 2022. április 5-én. (Fotó: MTI/AP/Ahn Jung Dzsun)