Ha Finnország úgy dönt, hogy történelmi lépésként benyújtja csatlakozási kérelmét a NATO-hoz, azt állampolgárainak biztonsága érdekében fogja tenni − mondta Sanna Marin finn miniszterelnök Kisida Fumio japán kormányfővel közös sajtótájékoztatóján szerdán Tokióban. Marin úgy látja, hogy Finnország NATO-csatlakozása megerősítené a nemzetközi közösséget, és a közös értékek melletti kiállás jelképe lenne.
Oroszország ukrajnai háborúja nemcsak az európai, hanem a globális biztonsági környezetet is megváltoztatta
− szögezte le a finn kormányfő. Marin szerint Oroszország nyíltan megszegte a nemzetközi jogot és az ENSZ Alapokmányát. „A civilek elleni támadások folytatódnak” − mutatott rá.
Ezt egyetlen országtól sem szabad elfogadni, még kevésbé a Biztonsági Tanács egyik állandó tagjától
− tette hozzá. A politikus megjegyezte: szükség van a vétójog reformjára, mert visszaélnek vele a BT-ben. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában mind az öt állandó tagnak vétójoga van.
Marin és Kisida határozottan elítélte az Ukrajna elleni orosz agressziót. Egyúttal megegyeztek, hogy határozott és egységes lépéseket tesznek a kibontakozó konfliktusban. Jelezték: mindketten úgy látják, hogy soha, a világon sehol nem szabad eltűrni a status quo megváltoztatására tett egyoldalú kísérleteket. Leszögezték: Európa és az indiai–csendes-óceáni térség biztonsága elválaszthatatlan egymástól.
Japán csatlakozott a nyugati országokhoz, és szankciókkal sújtotta Oroszországot Ukrajna megtámadása után.
Oroszország Ukrajna elleni támadását követően a hagyományosan semleges Finnország és Svédország is hajlandóságot mutatott arra, hogy fontolóra vegye a NATO-tagságot. A szövetség keleti bővítését Vlagyimir Putyin orosz elnök fenyegetésnek tekinti. Sauli Niinistö finn elnök várhatólag csütörtökön jelenti be, hogy országa kéri-e felvételét az észak-atlanti szövetségbe.
Borítókép: Sanna Marin finn miniszterelnök (Fotó: AP/Franck Robichon)
Orosz–ukrán háború
