Nemcsak elhúzódó háborúra kell számítani, de arra is, hogy a Donyec-medencei orosz győzelem sem vetne véget az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktusnak – állítja az amerikai hírszerzés. Avril Haines, az amerikai Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) vezetője arról beszélt a szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottsága előtt, a háború valószínűleg „kiszámíthatatlanná válik és intenzívebb lehet”.
– Azt látjuk, Vlagyimir Putyin orosz elnök elhúzódó ukrajnai konfliktusra készül, a Donyec-medencén túlra is kiterjesztené a háborút
– fogalmazott.
A hírszerzési igazgató úgy vélekedett, a Kreml arra számíthat, hogy a háború okozta infláció, élelmiszerhiány és magas energiaárak miatt „kifullad” Ukrajna támogatása az Egyesült Államok és az Európai Unió részéről.
Szerinte Oroszország lépéseiről az elkövetkező hónapokban is egyetlen ember, Vlagyimir Putyin dönt majd. Haines ugyanakkor hangsúlyozta, a hírszerzés egyre nehezebben tudja megjósolni az orosz elnök döntéseit. „Putyin ambíciói és Oroszország jelenlegi konvencionális katonai képességei között eltérés mutatkozik” – mutatott rá. Haines „kiszámíthatatlanabb” folytatást jósolt, továbbá nagyobb valószínűségét látja annak, hogy az orosz elnök „drasztikusabb eszközökhöz” folyamodik. A DNI ugyanakkor nem lát arra esélyt, hogy Moszkva a nukleáris fegyvereket vetne be, néhány nappal ezelőtt az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) vezetője, William J. Burns is erről beszélt.
Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes azonban újságírói kérdésre az mondta, Oroszország katonai doktrínája lehetővé teszi az atomfegyverek bevetését, ha „egzisztenciális fenyegetéssel” néznek szembe.
– Nagyon nagy a tét Putyin számára
– hangsúlyozta a CIA vezetője. Hozzátette, az orosz elnök nem engedheti meg magának a vereséget Ukrajnában.
Az elmúlt hetekben katonailag befagyott a helyzet Ukrajnában.
Scott D. Berrier amerikai tábornok úgy véli, még egy ideig nem fog nagy mértékben változni a helyzet Kelet-Ukrajnában. „Ukrajna további katonai erőt képes mozgósítani, ha viszont Oroszország teljes körű háborút hirdet és széles körben besorozza a lakosságot, akkor több ezer katonát küldhet harcolni” – tette hozzá. A hírszerzés szerint Moszkva rövid távú célja Donyeck és Luhanszk megyék elfoglalása, „meg akarja semmisíteni” a térségért felelős ukrán erőket, el akarja foglalni a herszoni régiót, valamint ellenőrzése alá akarja vonni a Krím vízkészletét. Miután Ukrajna és Oroszország is úgy látja, „előre léphet katonailag”, a diplomáciai megoldásra irányuló erőfeszítések alábbhagytak: a két országot képviselő delegációk március vége óta nem találkoztak személyesen, és a két államfő találkozója sincs napirenden.
Borítókép: Ukrán katonák a kelet-ukrajnai Harkiv-közeli erdőben 2022. május 10-én (Fotó: MTI/EPA)
Orosz–ukrán háború 
