Börtönben lehet az orosz hírszerzés egyik vezetője

Szergej Beszeda orosz titkosszolgálati vezetőt még múlt hónapban vették háziőrizetbe, azóta pedig áthelyezhették a moszkvai Lefortovo börtönbe. Mellette még legalább százötven, a részlege alá tartozó alkalmazottat bocsátottak el vagy tartóztattak le az ukrajnai helyzet háború előtti értékelésében vétett hibák miatt.

A Lefortovo börtönnek egyébként rettegett hírneve van: általában árulással meggyanúsított személyek kerülnek ide, a sztálini tisztogatások idején pedig rengeteg politikai ellenfelét ítélték halálra és végezték ki itt. Szakértők szerint az, hogy Beszedát éppen ebben a börtönbe tartják fogva, erős szimbolikus jelzéssel is bír.

Putyin egész egyszerűen le is válthatta volna, vagy áthelyezhette volna valamelyik szibériai regionális pozícióba. Az, hogy Beszeda a Lefortovóba került, jelzés a többi vezető számára arról, hogy az elnök mennyire komolyan veszi a jelenlegi helyzetet

− fogalmazott Andrej Szoldatov orosz titkosszolgálati szakértő a The Times brit napilapnak.

A Beszeda által tizenhárom éve irányított úgynevezett ötödik számú főcsoportot még 1998-ban maga Vlagyimir Putyin hozta létre az FSZB részeként, azzal a céllal, hogy a Szovjetunió volt tagköztársaságaiban gyűjtsön információkat. A részlegnek többek közt feladata a CIA-val való hivatalos kapcsolattartás is, szakértők szerint ez az egyik ok, amiért most az orosz elnök célkeresztjébe kerülhetett.

A Bellingcat oknyomozó hírportál jelentése szerint Beszeda mellett legalább százötven itt dolgozót bocsátottak el az elmúlt időszakban, közülük pedig sokakat le is tartóztattak.

Hírszerzési tévedések sorozata?

A hat hete tartó háborúban eddig az orosz egységeknek nem sikerült áttörő sikereket elérniük, olyannyira, hogy az ezidáig főcélnak tartott Kijev elfoglalását − egy időre legalábbis − feladták és a keletre csoportosították alakulataikat. Emiatt több nyugati szakértőben és tisztviselőben is felmerült a kérdés, hogy mégis hogyan lehetséges, hogy Moszkva ennyire elszámította magát Ukrajnával kapcsolatban. Sokak szerint az egyik alapvető probléma abban rejlik, hogy az FSZB nem volt képes megérteni az Ukrajnában alulról szerveződő mozgalmakat, melyek most a civil ellenállás alapját képzik. Habár arról nincsenek információk, hogy pontosan milyen jelentésekkel szolgált a titkosszolgálat a háborút megelőzően Putyinnak, több amerikai és európai tisztviselő szerint 

a struktúra alsóbb részein elhelyezkedő személyzet még feltehetően valós tényeket közölt feletteseinek az ukrajnai helyzetről, azonban mire az eljutott a legfelsőbb szintekre teljesen átalakították, úgy, hogy az ne legyen ellentétes azzal, amit az orosz elnök hallani akart.

Ez többek között azért is lehetett így, mivel Putyin az elmúlt időszakban egyre inkább elszigetelve − erre nagy hatással volt a koronavírus-járvány miatti extra szigorú védelem is −, csak legbizalmasabb köre jelenlétében hozza meg döntéseit, ez a kör pedig nem minden esetben tud vagy akar ellentmondani neki. 

A The Washington Post amerikai napilapnak nyilatkozó európai tisztviselők szerint ezek mellett az is probléma volt, 

hogy az FSZB oroszpárti ukrán politikusokra és tisztviselőkre hagyatkozott az információk begyűjtésekor, akik pedig − abban bízva, hogy Oroszország győzelmével újra hatalomba kerülhetnek − az orosz érdekeknek és elvárásoknak megfelelő jelentésekkel szolgáltak.

Ilyen informátorok lehettek a 2014-ben Ukrajnából elmenekült, erősen oroszbarát korábbi ukrán elnök, Viktor Janukovics körébe tartozó politikusok, valamint Viktor Medvedcsuk ukrán ellenzéki vezető, akit tavaly hazaárulás vádjával házi őrizetbe is vettek a kijevi hatóságok, azonban az invázió első napjaiban sikerült megszöknie, azóta viszont − éppen tegnap − újból elfogták az Ukrán Biztonsági Szolgálat tagjai.

Borítókép: Szergej Beszeda az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat külföldi hírszerzési részlegének vezetője (Fotó: EAST2WEST News)