Denisz Pusilin, az Oroszország által Ukrajnától függetlennek elismert donyecki népköztársaság vezetője szerdán kijelentette, hogy nemzetközi szintű bíróságnak kell ítélkeznie az ukrán katonák közül a neonáci háborús bűnösök fölött– írta a DAN szakadár donyecki hírügynökség. Ezt arra az újságírói kérdésre válaszolta, amelyben azt firtatták, hogy ki fog ítélkezni az ukrán katonák fölött: Oroszország, a donyecki vagy a luhanszki népköztársaság. Nem részletezte azonban, hogy mit ért a nemzetközi bíróság kifejezés alatt.
Pusilin a DAN szerint már korábban is beszélt arról, hogy az elfogott háborús bűnösök sorsáról bíróságnak kell döntenie. A szakadár vezető kifejtette, hogy szerinte háborús bűnösöknek nemcsak fegyveres alakulatok parancsnokai számítanak, hanem azok is, akik végrehajtják parancsaikat, és a náci ideológiát hordozzák cselekedeteikben, különösen a civil lakosságot érintő tetteikben.A DAN beszámolója szerint május 16. óta 962 ukrán katona adta meg magát a mariupoli Azovsztal üzem területéről.
Sanghaji Együttműködési Szervezet: a NATO-bővítés konfrontációhoz és konfliktushoz vezet
Csang Ming kínai diplomata hangsúlyozta, hogy a NATO a hidegháborús gondolkodás szellemében fogant. Az ilyen gondolkodásmód nem hoz magával biztonságot, csak újabb konfrontációkat és konfliktusokat– mondta a kínai diplomata.
Korábbi tisztségeimben többször találkoztam a NATO vezető illetékeseivel, akik arról biztosítottak, hogy a NATO szigorúan be fogja tartani a földrajzi korlátokat– mutatott rá Csang Ming Svédország és Finnország tervezett NATO-csatlakozására utalva.
Kijelentette, hogy a mai világunk nem igényli a hidegháborús gondolkodást, nincs szükség a hidegháború eszközeinek kiszélesítésére.A 2001-ben alapított Sanghaji Együttműködési Szervezet tagja Kína mellett India, Pakisztán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Üzbegisztán és Oroszország, megfigyelőként vesz részt továbbá Fehéroroszország, Afganisztán, Irán és Mongólia.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján finn újságírói kérdésre válaszolva ecsetelte a Finnország tervezett NATO-csatlakozása és Ukrajna ez irányú törekvései közti különbséget. Mint mondta, a NATO bárminemű bővítése hatással van és jelentőséggel bír a globális, de különösen az európai biztonságra.Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy alapvető különbség van Finnország és Ukrajna helyzetét illetően az esetleges NATO-tagság tekintetében.
Nem tudok példát arra, hogy Finnország területén (Ukrajnától eltérően) lennének nagy számban nacionalista ezredek. Vagy arra, hogy a Pentagon Finnországban biológiai laborok tucatjait hozta volna létre, amelyekben veszélyes kórokozókkal folytattak volna kísérleteket– tette hozzá.
Zaharova szerint az sem figyelhető meg, hogy Finnországot Ukrajnától eltérően – szerződések alapján vagy anélkül – fegyverekkel halmoznák el egy konfliktusövezetben.
Ez csak egy rövid áttekintése annak, mi volt a különbség Finnország és Ukrajna között az utóbbi tíz évben– húzta alá az orosz külügyi szóvivő. Leszögezte: Ukrajnában a helyzet Washington durva beavatkozása miatt fordult drámaivá.
Orosz–ukrán háború 
