Az Egyesült Államok a tűzzel játszik a Tajvan-kártyát felhasználva Kína visszatartására, de meg fogja égetni magát – jelentette ki hétfőn Csu Feng-lien, a pekingi kormányzat tajvani ügyekért felelős hivatalának vezetője.
A kínai tisztségviselő Joe Biden amerikai elnök tokiói látogatásán tett kijelentéseire reagált. Biden újságírói kérdésre válaszolva mondta el, hogy Tajvan esetleges megszállása esetén az Egyesült Államok katonailag is kész lenne beavatkozni. – Erre köteleztük el magunkat – fogalmazott. Feng-lien mindemellett megismételte, hogy a kínai–amerikai kapcsolatok alapja az egy Kína elvének betartása. Egyben felszólította Washingtont, hogy hagyjon fel az olyan kijelentésekkel és cselekményekkel, amelyek sértik ezt az alapelvet.
A kínai tisztségviselő felhívta a figyelmet arra is, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) éves közgyűlése elutasította Tajvan bizonyos országok által szorgalmazott megfigyelői státusát. Szerinte mindez azt mutatja, hogy az egy Kína elve vitathatatlan és általános egyetértés uralkodik erről a nemzetközi közösségben.
Feng-lien egyben figyelmeztette a függetlenségpárti Demokratikus Haladás Pártjának (DPP) vezetését, hogy rossz véget fog érni, ha haladéktalanul nem hagynak fel a szeparatista tevékenységgel és az amerikai támogatásra támaszkodó függetlenségi törekvésekkel.
Mindeközben Vang Ji kínai külügyminiszter kijelentette:
a Kína befeketítését célzó álhírek tisztázását remélik Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa hatnapos, Kínában tett látogatásától.
A kínai külügyminisztérium hivatalos internetes oldalán kedden közzétett közlemény szerint Vang hétfőn a dél-kínai Kantonban (Kuangcsou) fogadta Bachelet-t. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa hétfőn érkezett Kínába, ahol hatnapos látogatást tesz, a többi közt felkeresve az északnyugat-kínai Hszincsiangot, ahol a vádak szerint a kínai hatóságok súlyos emberi jogi sérelmeket követnek el az ott élő ujgurokkal és egyéb, zömében muszlim vallású kisebbségi nemzetiségekkel szemben.
A kínai külügyi tárca vezetője szerint a látogatás lehetőséget teremt a valós helyzet tisztázására. Kifejtette: egyes országok és Kína-ellenes erők a nemzetközi színtéren önkényesen terjesztenek álhíreket Kínáról, és mindenféle ok nélkül támadják és mocskolják Kínát. Vang szerint ezeknek a feleknek a célja, hogy az emberi jogok kérdését felhasználva sarokba szorítsák Kínát, és nyomást gyakoroljanak a kínai vezetésre.
Kína az emberi jogok fejlesztésének gyakorlatában megőrizte saját jellegzetességeit, amelyek kiemelkedő hagyományos kultúrájában gyökereznek, és a világ fejlett ideológiáira épülnek
– fogalmazott a kínai külügyminiszter. Hozzátette: ez a gyakorlat képes kiállni a történelem próbáját. Vang reményét fejezte ki, hogy a látogatás révén lehetőség nyílik a valós helyzet bemutatására és a szóbeszédek tisztázására, valamint az együttműködés előmozdítására. A közleményben nem tettek említést Hszincsiangról. Vang Ven-pin, a kínai külügyminisztérium szóvivője hétfői sajtótájékoztatóján elmondta: Bachelet látogatását zárt rendszerben szervezik meg a koronavírus-járvánnyal járó kockázatok kiküszöbölése érdekében, és a főbiztost látogatása során nem kísérik majd a sajtó képviselői.
A februárban Pekingben megrendezett téli olimpiai játékok esetében is ezt a megoldást alkalmazták, szigorúan elkülönítve a lakosságot az olimpiai résztvevőktől és szervezőktől. Bachelet személyében 17 év óta először utazik Kínába az ENSZ emberi jogi főbiztosa. Bár a látogatásról a felek már legalább 2019 óta egyeztetnek, Kínát utoljára 2005-ben, a tisztséget akkor betöltő Louise Arbour látogatta meg.
Az ENSZ 2018-ban azzal vádolta meg Kínát, hogy mintegy egymillió ujgurt zárt akarata ellenére politikai átnevelő táborokba. Peking tagadta a táborok létezését, és azt állítja, hogy önkéntes alapú, bentlakásos szakképző központokat működtettek Hszincsiangban a vallási radikalizmus és a terrorizmus visszaszorítását célzó intézkedések részeként. A hszincsiangi kormányzat pedig 2019-ben közölte, hogy a központokban tanulók mindannyian befejezték képzésüket. Az átnevelőtáborok mellett a legsúlyosabbak között a kisebbségi nemzetiségekhez tartozó családok szétszakításáról, és kényszermunkáról szóló vádak is felmerültek a Hszincsiangban alkalmazott intézkedések kapcsán. A kínai fél minden ilyen vádat tagad.
Borítókép: A Fehér Ház által közreadott fotón Joe Biden amerikai elnök videókonferencián találkozik Hszi Csin-ping kínai elnökkel (a képernyőn) a washingtoni Fehér Ház Roosevelt-szobájában 2022. március 18-án (Fotó: MTI/AP/Fehér Ház)
