Kína az emberi jogok fejlesztésének gyakorlatában megőrizte saját jellegzetességeit, amelyek kiemelkedő hagyományos kultúrájában gyökereznek, és a világ fejlett ideológiáira épülnek
– fogalmazott a kínai külügyminiszter. Hozzátette: ez a gyakorlat képes kiállni a történelem próbáját. Vang reményét fejezte ki, hogy a látogatás révén lehetőség nyílik a valós helyzet bemutatására és a szóbeszédek tisztázására, valamint az együttműködés előmozdítására. A közleményben nem tettek említést Hszincsiangról. Vang Ven-pin, a kínai külügyminisztérium szóvivője hétfői sajtótájékoztatóján elmondta: Bachelet látogatását zárt rendszerben szervezik meg a koronavírus-járvánnyal járó kockázatok kiküszöbölése érdekében, és a főbiztost látogatása során nem kísérik majd a sajtó képviselői.
A februárban Pekingben megrendezett téli olimpiai játékok esetében is ezt a megoldást alkalmazták, szigorúan elkülönítve a lakosságot az olimpiai résztvevőktől és szervezőktől. Bachelet személyében 17 év óta először utazik Kínába az ENSZ emberi jogi főbiztosa. Bár a látogatásról a felek már legalább 2019 óta egyeztetnek, Kínát utoljára 2005-ben, a tisztséget akkor betöltő Louise Arbour látogatta meg.
Az ENSZ 2018-ban azzal vádolta meg Kínát, hogy mintegy egymillió ujgurt zárt akarata ellenére politikai átnevelő táborokba. Peking tagadta a táborok létezését, és azt állítja, hogy önkéntes alapú, bentlakásos szakképző központokat működtettek Hszincsiangban a vallási radikalizmus és a terrorizmus visszaszorítását célzó intézkedések részeként. A hszincsiangi kormányzat pedig 2019-ben közölte, hogy a központokban tanulók mindannyian befejezték képzésüket. Az átnevelőtáborok mellett a legsúlyosabbak között a kisebbségi nemzetiségekhez tartozó családok szétszakításáról, és kényszermunkáról szóló vádak is felmerültek a Hszincsiangban alkalmazott intézkedések kapcsán. A kínai fél minden ilyen vádat tagad.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!