Nem lesz egyszerű kiszorítani Macron pártját a parlamentből

Alighogy leszedték az elnökválasztási kampányplakátokat Franciaországban, a baloldali Jean-Luc Mélenchon már újabb posztereken szólítja fel a polgárokat arra, válasszák őt az ország új miniszterelnökének. A júniusi nemzetgyűlési választások előtt a jobboldalon és a baloldalon is összefogást sürgetnek, ám az egyesülésre mindkét oldalon kevés az esély.

Párizs, 2022. április 25. Emmanuel Macron francia elnök támogatói ünnepelnek a párizsi Eiffel-toronynál 2022. április 24-én, miután a szavazófülkékbõl kilépõk megkérdezésén alapuló felmérések alapján a hivatalban lévõ államfõ nyerte meg a francia elnökválasztás második fordulóját, gyõzelmet aratva jobboldali szuverenista kihívója, Marine Le Pen felett. MTI/AP/Lewis Joly Fotó: Lewis Joly

– Szeretnénk, ha létrejönne egy megállapodás a baloldali pártok között. Ehhez azonban közös gondolkodásra lesz szükség, meg kell szüntetni a hatalmi fölényt, és el kell fogadnunk a sokféleséget. A tárgyalásoknak ebben a szakaszában egyelőre minderre nincs garancia – panaszolta Olivier Faure, a szocialisták vezetője. A párt nem tud szemet hunyni afelett, hogy Mélenchon ellenzi Franciaország NATO-tagságát, és kritikával illeti az Európai Uniót is.

Jean-Luc Mélenchon, az Engedetlen Franciaország vezetőjének választási plakátja Lille-ben 2022. április 6-án. Fotó: Mohamed Badra

Az összefogással ugyanakkor a baloldali blokk a jobboldal kárára is növelhetné parlamenti jelenlétét. A jobboldali Marine Le Pen és  Éric Zemmour az elnökválasztás első fordulójában a szavazatok mintegy harminc százalékát szerezték meg összesen – Le Pen mintegy 23, Zemmour pedig hét százalékot –, és ha ehhez hozzávesszük a jobbközép Valérie Pécresse közel ötszázalékos eredményét, a nemzetgyűlésben jelentős lenne a jobboldaliak aránya.

A politikai spektrumnak ezen az oldalán azonban jelenleg egyedül Zemmour sürgeti a „nemzeti szövetség” megalakítását a nemzetgyűlési választások közeledtével.

A publicistából lett politikus kitartóan kopogtat a Nemzeti Tömörülésnél, a Marine Le Pen vezette párt ajtaja viszont mindeddig zárva maradt.

Zemmour, aki a Visszahódítás nevű párttal indult az elnökválasztáson, hangsúlyozta, egy jobboldali összefogással várhatóan 246 választókerületben arathatnának győzelmet, míg külön-külön csupán 105-ben. A politikus egység melletti érvei között szerepel továbbá az is, hogy az Ipsos közvélemény-kutató cég friss felmérése szerint a Nemzeti Tömörülés támogatóinak hetven százaléka szeretné, ha létrejönne a „nemzeti szövetség”. Marine Le Pe ennek ellenére a saját pártját szeretné megszilárdítani, és határozottan állítja, nem lesz jobboldali egység. Az elnökválasztás második helyezettje ugyanis nem akar szövetkezni Zemmourral, aki kampányának nagy részében bírálta őt, és megosztotta a jobboldali szavazókat.

A centrista Emmanuel Macron szempontjából igen sarkalatos kérdés, hogy képes-e összefogni ellene a jobb- vagy a baloldal. Ahogyan korábban lapunk is megírta: a Köztársaság lendületben párt szereplése a nemzetgyűlési választásokon döntő jelentőségű abból a szempontból, hogy Macron államfőként megkapja-e a parlament alsóházában a kellő támogatást. Amennyiben ugyanis pártja alulmarad a júniusi kétfordulós voksoláson, a miniszterelnököt abból a tömörülésből kell kineveznie, amely győzelmet aratott.

Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök támogatói ünnepelnek a párizsi Eiffel-toronynál 2022. április 24-én, miután megnyerte a francia elnökválasztás második fordulóját (Fotó: MTI/AP/Lewis Joly)