Macron ugyan győzött, de a harc folytatódik

Alighogy véget ért az elnökválasztás Franciaországban, máris megkezdődött a június 12-én és 19-én esedékes nemzetgyűlési választásokra fókuszáló kampány, a vasárnapi voksoláson győzelmet arató Emmanuel Macron ugyanis aligha tud kormányozni nemzetgyűlési többség nélkül. Ez egyelőre reményt adhat a jobboldali Marine Le Pennek, de az elnökválasztás első fordulójában harmadik helyre befutó radikális baloldali Jean-Luc Mélenchonnak is, aki már azt is egyértelművé tette: célja, hogy a kormányfői székből akadályozza Macron gazdasági és társadalmi reformprogramjainak megvalósulását.

Párizs, 2022. április 25. Emmanuel Macron francia elnök támogatóival ünnepel Párizsban 2022. április 24-én, miután a szavazófülkékbõl kilépõk megkérdezésén alapuló felmérések alapján õ nyerte meg a francia elnökválasztás második fordulóját, gyõzelmet aratva jobboldali szuverenista kihívója, Marine Le Pen felett. MTI/AP/Christophe Ena Fotó: Christophe Ena

„Még mindig megakadályozhatjuk, hogy Emmanuel Macron teljes jogkörrel rendelkezzen a francia nemzetgyűlésben” – fogalmazott hétfőn az Europe 1 televíziónak adott interjújában Laure Lavalette, Marine Le Pen szóvivője. A Nemzeti Tömörülés elnökének vasárnapi teljesítményét Lavalette „győzedelmes vereségként” értékelte, hozzátéve: 

ami biztos, hogy „kétmillióval több szavazatunk van, mint öt évvel ezelőtt”, azaz Emmanuel Macron jelentősen vesztett szavazóbázisából. A szóvivő szerint ez azt jelenti, hogy feltámadt a remény szele a fősodratú média által szélsőjobboldalinak bélyegzett pártban, hiszen – érvelésük szerint – nem kérdés, hogy Le Pen a hivatalban maradó köztársasági elnök legnagyobb ellenfele. 

Marine Le Pen hasonlóan derűlátóan nyilatkozott vasárnapi vereségének elismerését követően, mondván, nem hagy fel a küzdelemmel. A francia sajtó és politikai ellenfelei azonban korántsem ilyen optimisták az elnökválasztáson harmadszorra is alulmaradó 53 éves politikusasszony jövőjét illetően.

Marine Le Pennek azonban jó oka van arra, hogy a veszteséget győzelmi köntösbe bújtatva a szavazóbázisának jelentős növekedésére helyezze a hangsúlyt, elemzők szerint ugyanis muszáj életben tartania a tüzet a júniusban esedékes kétfordulós nemzetgyűlési választásokig, amelyen a parlament alsóházának 577 képviselőjét választják újra a franciák. Egy tegnap, közvetlenül az elnökválasztás eredményének kihirdetése után közzétett felmérés szerint ugyanis

a megkérdezettek 56 százaléka azt szeretné, ha Emmanuel Macron elveszítené a nemzetgyűlési választásokat, és egy ellenzéki kormánnyal való együttélés akadályozná meg az elnököt programja megvalósításában. 

Ez pedig reményt adhat Le Pennek. A baj csak az, hogy az elnökválasztás első fordulójában harmadik helyre befutó Jean-Luc Mélenchonnak, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország vezetőjének is, aki már az elnökválasztás két fordulója között megkezdte kampányát, illetve harcát a miniszterelnöki székért. Mélenchon szóvivője, Alexis Corbière egy hétfő reggeli politikai tévéműsorban arról beszélt, hogy Macront az ellenfél elutasítása miatt választották meg. Azonban a veterán baloldali politikus legalább annyira megosztó személyiség a francia közéletben, mint Le Pen, szakértők szerint tehát a következő hetekben várhatóan éles harc bontakozik ki a politikai paletta két ellentétes szélén álló politikus között.

Macron szempontjából a következő heteknek szintén nagy a tétje, hiszen pártjának, a Köztársaság lendületbennek a nemzetgyűlési választásokon való szereplése döntő jelentőségű abból a szempontból, hogy államfőként megkapja-e a parlament alsóházában a kellő támogatást gazdasági és társadalmi reformígéreteinek teljesítéséhez. 

Amennyiben ugyanis pártja alulmarad a júniusi kétfordulós voksoláson, a miniszterelnököt abból a tömörülésből kell kineveznie, amely győzelmet aratott, Le Pen és Mélenchon pedig mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy ez a forgatókönyv valósuljon meg.

Nem véletlen, hogy Macron győzelmi beszédében már arról beszélt, hogy környezettudatosság szempontjából vezető országgá kívánja tenni Franciaországot, és azt is hangsúlyozta, hogy a következő ötéves ciklusa más lesz, mint az az elmúlt öt év. Az elnök a következő napokban várhatóan új miniszterelnököt nevez ki, elemzők szerint ugyanakkor az újonnan felálló kormány csak a júniusi választásokig lesz hivatalban, mégpedig azzal a céllal, hogy minél több választó szavazatát megnyerje Macron centrista pártja számára.

Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök támogatóival ünnepel Párizsban 2022. április 24-én, miután a szavazófülkékből kilépők megkérdezésén alapuló felmérések alapján ő nyerte meg a francia elnökválasztás második fordulóját, győzelmet aratva jobboldali szuverenista kihívója, Marine Le Pen felett (Fotó: MTI/AP/Christophe Ena)