További pénzügyi támogatást és rugalmasabb pénzköltési szabályokat kért az Európai Bizottságtól tíz uniós tagállam – köztük Magyarország is – az ukrajnai menekültek befogadása miatt. Az Európai Bizottságnak címzett levelet hazánk részéről Varga Mihály pénzügyminiszter és miniszterelnök-helyettes, valamint Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter írták alá. Az aláírók között szerepel továbbá Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Szlovákia pénzügyminiszterei vagy az uniós forrásokért felelős miniszterei.
– Ez idáig több mint 5,3 millió ukrajnai menekült érkezett országainkba, mintegy felük gyermek
– indokolták levelükben a támogatás szükségességét a tagállamok.
A kormányok szerint az Európai Unió „példátlan kihívással” néz szembe: a menekültek érkezése súlyos terhet ró a társadalombiztosítási rendszerre, noha a magas infláció és az energiaköltségek már így is számos problémát okoznak. Az aláíró tagállamok továbbá arra is figyelmeztetnek, a munkaerőhiány is egyre sürgetőbb problémává válik – különösen az építőiparban és a közlekedési ágazatban –, ugyanis sok ukrán munkavállaló tért vissza Ukrajnába, hogy harcoljon országa szuverenitásáért. A kormányok javasolták, a 2014–2020-as pénzügyi költségvetésből fennmaradt forrásokat használják fel erre a célra, továbbá hozzanak létre egy ötszázalékos tartalékot a jelenlegi, 2027-ig tartó költségvetési ciklusra, amelyet a háború közvetlen és közvetett hatásainak kezelésére lehetne felhasználni.
A brüsszeli támogatás többek közt azért is indokolt, mert az uniós szabályok értelmében minden ukrán állampolgár jogosult védelemre bármely EU-tagállamban, továbbá egy évig biztosítani kell számukra a munkavállalás lehetőségét, az oktatást, a szociális juttatásokhoz és az orvosi ellátáshoz való hozzáférést. Csehországban például már több mint háromezren kaptak egyéves tartózkodásra feljogosító speciális vízumot.
A cseh kormány a menekültválság költségeit 54 milliárd koronára (847,8 milliárd forint) becsülte és azzal számolnak, a pénz egy részét az Európai Bizottság megtéríti.
Mateusz Morawiecki egyébként már a múlt héten is arról beszélt, hogy
az Európai Unió eddig egy fillért sem fizetett a menekültek ellátására.
A lengyel miniszterelnök ismertette, Varsó pótlólagos európai uniós forrásokat kért az országot a szomszédos Ukrajnából elárasztó több millió menekült elhelyezésének finanszírozásához, ugyanis segítség nélkül ezt az erőfeszítést nem tudja a lengyel kormány finanszírozni. Morawiecki annak is hangot adott, a legutóbbi menekülthullám idején milliárdokkal támogatták Törökországot, most viszont Lengyelország érdemel uniós segítséget. Hozzátette, a lengyel kórházak sebesült ukrán katonákat is fogadtak. Korábban Varsó legalább kétmilliárd euróra becsülte a menekültek befogadásához szükséges pénzeket. Nem ez volt az első alkalom, hogy a tagállamok Brüsszelhez fordultak támogatásért. Két héttel ezelőtt kilenc uniós tagállam kért pénzügyi segítséget az ukrajnai menekülthullám kezeléséhez, továbbá 14 pontos intézkedéscsomag-javaslatot terjesztettek az Európai Bizottság elé, amelyek a kialakult problémákat orvosolnák. Ehhez a kezdeményezéshez Horvátországon kívül mindegyik állam csatlakozott – köztük Magyarország is –, amely a napokban ismét pénzügyi támogatást kért az Európai Bizottságtól.
Az ENSZ legfrissebb, keddi adatai szerint Lengyelországba csaknem 3,1 millióan menekültek el Ukrajnából, Romániába több mint 846 ezren, Oroszországba mintegy 703 ezren. Hazánk közel 540 ezer menekültet fogadott be, Moldova mintegy 450 ezret, Szlovákia pedig több mint 385 ezret. Belarusz irányába mintegy 26 ezren hagyták el Ukrajnát.
Borítókép: A mariupoli Azovsztal acélműből kimenekített emberek a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjába érkeznek 2022. május 3-án (Fotó: MTI/EPA/Roman Pilipej)
