A japán bíróság szerint az állam nem felelős a fukusimai katasztrófáért

A perben kártérítést követeltek az államtól a károk miatt.

MTI
2022. 06. 17. 10:55
Fukusima
Namie, 2014. március 11. Hirata Csijoko (b2) nõvérével, Macuda Hiszakóval (b) imádkozik szüleiért romos házuk elõtt a Fukusima prefektúrabeli Namiében 2014. március 11-én, a Japán északkeleti partvidékén történt földrengés és szökõárharmadik évfordulóján. A Richter-skála szerinti 9-es erõsségû földrengés és az általa kiváltott szökõár következtében csaknem 19 ezer ember életét vesztette vagy eltûnt. (MTI/EPA/Majama Kimimasza) Fotó: MTI/EPA/Majama Kimimasza
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Elutasította pénteken a legfelsőbb bíróság Japánban azt a beadványt, amelyben a felperesek azt követelték, hogy a japán állam fizessen kártérítést a 2011-es fukusimai nukleáris katasztrófa károsultjainak, s ezzel kimondta, hogy az államot nem terheli jogi felelősség a történtekért. Az ügyben a legfelsőbb bíróság négy olyan bírósági pert vont össze, amelyekben négy prefektúrából mintegy 3700 ember követelt kártérítést az államtól az őket ért károk miatt. Többségében olyanokról van szó, akiknek el kellett hagyniuk otthonukat.

Összesen mintegy harminc hasonló per indult a japán állam ellen a tragédia miatt, 

és ez volt az első bírósági döntés az ügyben, amelynek értelmében az erőművet üzemeltető Tepcónak egyedül kell helytállnia a valamivel több mint 1,4 milliárd jen (mintegy négymilliárd forint) összegű kárigényért a négy ügyben.

Japán keleti partját 2011. március 11-én 9-es erősségű földrengés rázta meg, és az azt követő szökőár súlyosan megrongálta a négy év alatt felépített, 1971-ben átadott fukusimai atomerőművet. A szökőár több mint 19 ezer ember halálát okozta a távol-keleti országban, a Fukusima–1 erőműben keletkezett kár és a nukleáris sugárzás veszélye miatt pedig több száz ezer embert kellett kitelepíteni a katasztrófa első napjaiban. A mai napig több tízezer ember nem térhetett vissza otthonába a térségben.

A fukusimai katasztrófa volt a legsúlyosabb nukleáris baleset az 1986-os csernobili nukleáris katasztrófa óta, amely az ENSZ illetékes szakmai bizottsága szerint közvetlenül mintegy száz halálos áldozattal járt a baleset utáni tízévben a Szovjetunióban. Az európai kontinens lakosságára gyakorolt közvetett hatásokat is figyelembe vevő statisztikai modellek négy- és tizenhatezer közé teszik a csernobili radioaktív sugárzás miatt kialakult daganatos megbetegedések okozta halálozások számát.

 

Borítókép: Hirata Csijoko (balról a második) nővérével, Macuda Hiszakóval (balra) imádkozik szüleiért romos házuk előtt a Fukusima prefektúrabeli Namiében 2014. március 11-én, a Japán északkeleti partvidékén történt földrengés és szökőár harmadik évfordulóján (Fotó: MTI/EPA/Majama Kimimasza)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.