A kutatásban több mint ötvenezren vettek részt. Harminckét kérdésre kellett válaszolniuk, melyek a politika és a nemzetközi kapcsolatok különféle témáit ölelték fel.
Az Oroszországhoz fűződő általános viszonyt tudakoló kérdésre adott negatív válaszok 42 országban többségben voltak a pozitív véleményekkel szemben.
A legtöbben (87 százalék) Lengyelországban ítélik meg negatívan Oroszországot, utánuk a portugálok (83), az ukránok (80), a dánok (79), illetve a svédek és írek következnek (egyaránt 77). Rokonszenvvel a legtöbben Kínában (59), Indiában (56), Pakisztánban (48), Vietnamban (46) és Algériában (43) tekintenek Oroszországra.
Az Oroszországgal fenntartott gazdasági kapcsolatok megszakításának hívei 31 országban többségben vannak.
Itt is a lengyelek állnak az első helyen (76 százalék), őket követik az ukránok (74) és a dánok (71). Az első tíz között vannak még a britek (70), a svédek (66), az írek (64), az ausztrálok (63), a norvégok és a spanyolok (61), valamint a kanadaiak (60). Ázsia, Afrika és a Közel-Kelet országainak lakói ezzel szemben inkább a gazdasági kapcsolatok folytatása mellett állnak ki. Ennek a véleménynek a legtöbb híve (71 százalék) Kínában van: ők abban reménykednek, hogy teljes hozzáférést kapnak a gazdag oroszországi nyersanyag-lelőhelyekhez.
Vannak országok, melyek lakói többségükben negatívan viszonyulnak Oroszországhoz, de nem akarják megszakítani a gazdasági kapcsolatokat vele.
Például a görögöknek csak 22 százaléka tekint pozitívan Oroszországra 45 százalékuk negatív hozzáállásával szemben. Ugyanakkor 56 százalékuk továbbra is fenn akarja tartani a kereskedelmi kapcsolatokat Moszkvával.
Hasonló a helyzet Magyarországon: miközben a megkérdezetteknek csak 16 százaléka rokonszenvezik Oroszországgal, és 48 százalék véleménye negatív, 55 százalék a gazdasági együttműködés fenntartása mellett teszi le a voksát. Ugyanez a trend – „Oroszország megítélése inkább negatív, de ezt nem szabad összekeverni a kereskedelemmel” – érvényesül Izraelben, Törökországban, Kenyában, Nigériában, a Dél-afrikai Köztársaságban, Mexikóban, Peruban, Thaiföldön és a Fülöp-szigeteken.
A nyugati országok lakóinak többsége ezzel szemben továbbra is az Oroszországgal fenntartott gazdasági kapcsolatok megszakítása mellett van, annak ellenére, hogy egyre gyakrabban saját bőrükön érzik a szankciók következményeit.
A Kommerszant című orosz üzleti napilap szerint „ez a tendencia ellentétben áll az orosz hivatalnokok és állami média gyakran hangoztatott véleményével, miszerint a szankciók elérték a tetőfokot, a nyugati emberek belefáradtak az ukrán tematikába, és a gazdasági szempontok előtérbe kerülnek a politikával és az értékekkel szemben”. Latin-Amerika országai közül a gazdasági kapcsolatok beszüntetése mellett foglalnak állást Argentína, Brazília, Kolumbia, Venezuela és Chile lakói. Mexikóban és Peruban viszont a megkérdezettek többsége ellenkező véleményen van.
A felmérésben oroszországi válaszadók is részt vettek. Őket az Egyesült Államokról, az Európai Unióról és Kínáról kérdezték.
Az Egyesült Államokról mindössze 12 százalékuk nyilatkozott pozitívan, 56 százalékuknak negatív volt a véleménye. Némileg kedvezőbb a viszonyuk az Európai Unióhoz: 16 százalékuk pozitívan, míg 40 százalék negatívan tekint rá. Kínát illetően kölcsönös a rokonszenv: az oroszok 68 százaléka kedveli Kínát, és csak 3 százalékuk van ellenkező véleményen.
A felmérésből az is kiderül, hogy a lengyelek jobb véleménnyel vannak az Egyesült Államokról, mint maguk az amerikaiak.
Pawel Lisicki, a Do Rzeczy című lengyel hetilap főszerkesztője erre reagáló kommentárjában azt írja, hogy ez az eredmény tökéletesen tükrözi a lengyel társadalom érzelmi állapotát, és magyarázatot ad arra, hogy miért olyan nehéz a dolguk Lengyelországban azoknak a politikusoknak és kommentátoroknak, akik a politikát realista szemmel, vagyis az erőviszonyok és érdekek, nem pedig az értékek és a vágyak nézőpontjából közelítik meg. A lengyelek oroszellenes attitűdje persze érthető a történelmi tapasztalatok, az ország háromszori felosztása, a szovjet megszállás és bolsevizálás tükrében.
Lengyelország története viszont arra tanít, hogy az érzelmek nem a legjobb tanácsadók a politikában. De talán jobb világban élünk, és a régi igazságok már nem érvényesek
– írja kommentárjában a lengyel szerző.
Borítókép: A Nespresso bezárt üzlete előtt látogatók egy szentpétervári bevásárlóközpontban 2022. május 31-én. (Fotó: MTI/AP/Dmitrij Loveckij)
