Az orosz–ukrán háború alaposan felforgatta az európai államok eddigi elveit védelmi politikájuk terén: azon túl, hogy Finnország és Svédország benyújtotta hivatalos csatlakozási kérelmét a NATO-hoz, Dánia még szorosabban kötődne az Európai Unióhoz.
A skandináv országban, amely az EU és a NATO tagja is, ma tartanak népszavazást arról, hogy csatlakozzanak-e az Európai Unió közös védelmi politikájához, vagyis ne éljenek többet az erre vonatkozó kívülmaradási lehetőségükkel. Dánia ugyanis kívülmaradási záradékkal (opt-out) rendelkezik négy uniós területen, a gazdasági és monetáris unió, a közös biztonság- és védelempolitika, a bel- és igazságügy, valamint az uniós polgárság terén.
A dán kívülmaradás onnan ered, hogy a lakosság 1992-ben elutasította a maastrichti szerződés több pontját is.
Az észak-európai ország mindezek tekintetében például nem köteles bevezetni az eurót, és kivonta magát többek között az uniós védelmi politika alól is.
A harminc éve fennálló helyzet ugyanakkor egy csapásra megváltozhat a népszavazással.
Európa már nem ugyanaz, mint ami február 24-e előtt volt, vagyis azóta, hogy Oroszország megkezdte illegális háborúját Ukrajna ellen
– nyilatkozta a Politico című lap brüsszeli kiadásának Jeppe Kofod dán külügyminiszer. A tárcavezető hozzáfűzte: a kívülmaradási záradék megszüntetése a védelmi politika terén az egységes Európa erős jele lenne.
Dániában a politikusok többsége, a szociáldemokrata kormánypárton kívül nyolc további párt támogatja, hogy még szorosabban kötődjenek ezentúl az Európai Unióhoz. Ezzel szemben csupán két konzervatív párt, a Dán Néppárt (Dansk Folkeparti) és az Új Polgáriak (Nye Borgerlige), valamint egy baloldali–zöldpárti összefogás (Enhedslisten) ellenzi a szorosabb egységet Brüsszellel.
Az EU katonai kiterjedése még nem körülhatárolt, ezért nem szeretnénk a szavazatunkat adni valamire, ami bizonytalan. Attól tartok, hogy az EU a NATO-val párhuzamosan fejleszti magát, én pedig inkább ez utóbbi szövetségre szeretnék időt, pénzt és erőforrásokat fordítani
– érvelt a kívülmaradás fenntartása mellett Peter Kofod, a Dán Néppárt parlamenti képviselője.
Bár a lakosság körében is vezetnek az „igenek”, vagyis a közös védelmi politikát pártoló szavazatok, szakértők szoros mérkőzést jósolnak a mai napra.
A Voxmeter dán piackutató cég május 23–29. között végzett felmérése alapján a lakosok 48 százaléka voksolna a kívülmaradási záradék elhagyására, míg 31 százalékuk szeretné megtartani a dánok eddigi jogát. Ugyanakkor a válaszadók mintegy 21 százaléka nem tudott egyértelműen felelni a kérdésre, így az is elképzelhető, hogy ők inkább a „nem” szavazat felé hajlanak majd.
Amennyiben pedig győznének a „nemek”, az alátámasztaná azt a nézetet, miszerint a dánokra erősen jellemző az euroszkepticizmus. A skandináv ország lakosai ugyan élvezik az egységes piac előnyeit, a legszkeptikusabbak közé tartoznak, amikor a további európai uniós integrációról van szó – fejtette ki a Politico.
Dánia korábban két referendumot is tartott a kívülmaradásról. 2000-ben arról szavaztak, hogy bevezessék-e az eurót, ám a lakosok többsége elutasította a közös európai valutát, így az ország megtartotta pénznemét, a dán koronát. 2015-ben pedig a bel- és igazságügyet érintő kívülmaradásról tartottak népszavazást, ám a módosítást akkor sem szavazták meg a dánok. A mai népszavazástól függetlenül egyébként Koppenhága már bejelentette, hogy a bruttó hazai termék (GDP) két százalékára növeli a védelmi kiadásokat 2033-ig, összhangban a NATO követelményeivel.
Borítókép: Dán katona hadgyakorlaton vesz részt Németországban, az amerikai hadsereg hohenfels-i kiképző központjában (Fotó: U.S. Army/Markus Rauchenberg)
Orosz–ukrán háború
