Az orosz–ukrán háború alaposan felforgatta az európai államok eddigi elveit védelmi politikájuk terén: azon túl, hogy Finnország és Svédország benyújtotta hivatalos csatlakozási kérelmét a NATO-hoz, Dánia még szorosabban kötődne az Európai Unióhoz.
A skandináv országban, amely az EU és a NATO tagja is, ma tartanak népszavazást arról, hogy csatlakozzanak-e az Európai Unió közös védelmi politikájához, vagyis ne éljenek többet az erre vonatkozó kívülmaradási lehetőségükkel. Dánia ugyanis kívülmaradási záradékkal (opt-out) rendelkezik négy uniós területen, a gazdasági és monetáris unió, a közös biztonság- és védelempolitika, a bel- és igazságügy, valamint az uniós polgárság terén.
A dán kívülmaradás onnan ered, hogy a lakosság 1992-ben elutasította a maastrichti szerződés több pontját is.
Az észak-európai ország mindezek tekintetében például nem köteles bevezetni az eurót, és kivonta magát többek között az uniós védelmi politika alól is.
A harminc éve fennálló helyzet ugyanakkor egy csapásra megváltozhat a népszavazással.
Európa már nem ugyanaz, mint ami február 24-e előtt volt, vagyis azóta, hogy Oroszország megkezdte illegális háborúját Ukrajna ellen
– nyilatkozta a Politico című lap brüsszeli kiadásának Jeppe Kofod dán külügyminiszer. A tárcavezető hozzáfűzte: a kívülmaradási záradék megszüntetése a védelmi politika terén az egységes Európa erős jele lenne.
Dániában a politikusok többsége, a szociáldemokrata kormánypárton kívül nyolc további párt támogatja, hogy még szorosabban kötődjenek ezentúl az Európai Unióhoz. Ezzel szemben csupán két konzervatív párt, a Dán Néppárt (Dansk Folkeparti) és az Új Polgáriak (Nye Borgerlige), valamint egy baloldali–zöldpárti összefogás (Enhedslisten) ellenzi a szorosabb egységet Brüsszellel.
Az EU katonai kiterjedése még nem körülhatárolt, ezért nem szeretnénk a szavazatunkat adni valamire, ami bizonytalan. Attól tartok, hogy az EU a NATO-val párhuzamosan fejleszti magát, én pedig inkább ez utóbbi szövetségre szeretnék időt, pénzt és erőforrásokat fordítani
