– Finnország, ha kell, meg tudja védeni önmagát, a NATO-csatlakozás sokkal inkább jelképes, mintsem szükséges lépés
– állítják beszélgetőtársaink Helsinkiben, büszkén rámutatva arra, hogy a finn hadsereg Európa egyik felkészültebbje.
A hidegháború után a legtöbb európai ország csökkentette védelmi kiadásait, velük ellentétben Finnország hadserege erősítésére és a sorkötelezettség fenntartására fókuszált, tekintve arra, hogy több mint 1300 kilométer hosszúságú a közös határa Oroszországgal, s bár igyekezett mindig pragmatikus kapcsolatokat ápolni szomszédjával, történelmi okok miatt, tartott is tőle. Finnország az elmúlt években is folyamatosan fejlesztette védelmi képességeit, jelenleg bruttó hazai terméke (GDP) 1,9 százalékát fordítja erre, ami jövőre 2,2 százalékra növekszik, megfelelve a NATO-követelménynek – írja a War on the Rocks szakportál, amely hangsúlyozza azt is:
Finnország Európa egyik legütőképesebb tüzérségével rendelkezik, nemrég pedig 64 darab F–35-ös vadászgép beszerzéséről állapodott meg az Egyesült Államokkal, erősítve légierejét.
Állandó készenlét
– A hidegháborút követően sem voltak illúzióink. Nagyon erősen tartja magát az a mítosz a finn társadalomban, hogy egyedül vagyunk, ezért van szükségünk erős hadseregre
– válaszolt a Magyar Nemzet kérdésére Mika Aaltola, a Ulkopoliittinen instituutti finn külpolitikai kutatóintézet vezetője, európai újságírókat fogadva Helsinkiben.