Biztonság és óvatosság mindenekelőtt

– Finnország, ha kell, meg tudja védeni önmagát, a NATO-csatlakozás sokkal inkább jelképes, mintsem szükséges lépés

– állítják beszélgetőtársaink Helsinkiben, büszkén rámutatva arra, hogy a finn hadsereg Európa egyik felkészültebbje.

A hidegháború után a legtöbb európai ország csökkentette védelmi kiadásait, velük ellentétben Finnország hadserege erősítésére és a sorkötelezettség fenntartására fókuszált, tekintve arra, hogy több mint 1300 kilométer hosszúságú a közös határa Oroszországgal, s bár igyekezett mindig pragmatikus kapcsolatokat ápolni szomszédjával, történelmi okok miatt, tartott is tőle. Finnország az elmúlt években is folyamatosan fejlesztette védelmi képességeit, jelenleg bruttó hazai terméke (GDP) 1,9 százalékát fordítja erre, ami jövőre 2,2 százalékra növekszik, megfelelve a NATO-követelménynek – írja a War on the Rocks szakportál, amely hangsúlyozza azt is:

Finnország Európa egyik legütőképesebb tüzérségével rendelkezik, nemrég pedig 64 darab F–35-ös vadászgép beszerzéséről állapodott meg az Egyesült Államokkal, erősítve légierejét.

Állandó készenlét

– A hidegháborút követően sem voltak illúzióink. Nagyon erősen tartja magát az a mítosz a finn társadalomban, hogy egyedül vagyunk, ezért van szükségünk erős hadseregre

– válaszolt a Magyar Nemzet kérdésére Mika Aaltola, a Ulkopoliittinen instituutti finn külpolitikai kutatóintézet vezetője, európai újságírókat fogadva Helsinkiben.

Finnországot a második világháború óta az állandó katonai készenlét jellemzi, a férfiaknak hattól tizennyolc hónapig tartó katonai szolgálatot kell teljesíteniük, így évente mintegy húszezer fiatalt képeznek ki, köztük ezer önkéntes nőt. Az 5,5 millió lakosú országnak az egyharmada részesült katonai kiképzésben, háborús helyzetben 280 ezer fős hadsereget képes kiállítani Finnország, amelynek nagy része tartalékosokból áll, de a fegyveres erők létszáma az egymilliót is megközelítheti, ha szükség van rá.

Egy márciusi felmérés szerint a finnek 75 százaléka kész lenne megvédeni hazáját, ha támadás érné. Ez 19 százalékpontos emelkedés a korábbi méréshez képest.

A legrosszabb forgatókönyv

Az észak-európai országban nem csupán a hadsereg, de a lakosság is évtizedek óta állandó készenlétben van, ha gazdasági, egészségügyi vagy katonai válság sújtaná az országot. – A legjobb forgatókönyvre vágyhatunk, de a legrosszabbra kell felkészülnünk, ez az elvünk – magyarázza Petri Toivonen ezredes, a kormányzat és a minisztériumok munkáját segítő, úgynevezett biztonsági bizottság vezetője. A szerv deklarált célja a „társadalom biztonságának fejlesztése”, vagyis a készenlét, a válságra való állandó készültség fenntartása, annak propagálása. Mint mondja, a finnek tudatában vannak annak, hogy elegendő élelmiszert, gyógyszert, üzemanyagot kell felhalmozniuk, ami 72 órára elegendő például egy komolyabb áramszünet bekövetkezése esetén. Az embereket arra ösztönzik, hogy tartsanak zseblámpát maguknál, és elemeket a rádióhoz, hogy akkor is tájékozódhassanak a kormányzat intézkedéseiről és utasításairól, ha nem működik az internet vagy a televízió. Mindez azt szolgálja, hogy a hatóságok a legsúlyosabb problémákkal foglalkozhassanak egy krízis esetén, ne az egyéni problémákkal kelljen törődniük.

Fotó: Alessandro Rampazzo / AFP

Befolyási övezet

– A biztonságpolitikánk eddig jól szolgált bennünket, a kétoldalú kapcsolatokban felmerülő problémákat pedig képesek voltunk egyedül megoldani, de a tavaly decemberi, majd idei februári események fordulópontot jelentenek. Oroszország kiszámíthatatlanná vált, kész kockázatokat vállalni, nem tudunk bízni bennük – válaszolt a Magyar Nemzet kérdésére Pekka Haavisto finn külügyminiszter. Kijelentésével arra utalt, hogy decemberben Vlagyimir Putyin orosz elnök a további keleti bővítéstől óvta a NATO-t, beleértve nemcsak Ukrajnát, de Svédországot és Finnországot is, amelyet Helsinkiben úgy fogtak fel: Oroszország Finnországot is befolyási övezetének tekinti.

– Nem Oroszország dolga eldönteni, ki lehet tagja a NATO-nak és ki nem

– hangsúlyozta Pekka Haavisto.

Minden megváltozott

Putyin decemberi kijelentése, a háború februári kezdete, majd a nukleáris fegyverek bevetésével való fenyegetés megtett a a hatását. Egy 2019 végén készített felmérés szerint csupán a finnek 20 százaléka támogatta, 64 százaléka viszont ellenezte, hogy országuk csatlakozzon a harminctagú katonai szövetséghez. Ez az arány idén januárban 30:43-ra módosult, egy május elején közzétett közvélemény-kutatás szerint viszont már 76 százalék a támogatók aránya.

– A határainkon nyugalom van, nem fenyeget bennünket Oroszország, de az ukrajnai háború mindent megváltoztatott. Azt mutatta meg nekünk, hogy Moszkva hajlandó katonailag fellépni

– magyarázta a közvélekedésben történt drasztikus fordulatot Antti Kaikkonen finn védelmi miniszter.

Hogy a felmérések hatására cselekedtek-e, vagy önmaguktól ismerték-e fel a Finnországra leselkedő veszélyt, nem tudni, de a NATO-tagságot korábban hevesen ellenző, főleg baloldali pártok is megváltoztatták a véleményüket. Május 17-én a finn parlament – példátlan konszenzust felmutatva a kérdésben – 188 támogató és nyolc ellenző szavazattal hagyta jóvá, hogy Finnország benyújtsa csatlakozási kérelmét az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe, amelyet egy nappal később meg is tett.

– Az Ukrajnába történő fegyverszállítást is azonnal elfogadta a törvényhozás

– mondta lapunknak Jussi Halla-aho, a parlament külügyi bizottságának elnöke, hangsúlyozva: mind a NATO-csatlakozás, mind a konfliktuszónába történő fegyverszállítás olyan cselekedet Helsinki részéről, ami nemrég még elképzelhetetlen lett volna.

NATO hadihajók Finnország partjainál, Turku város közelében. Fotó: Roni Lehti / AFP/Lehtikuva

– Visszahúzódni, a radar alatt maradni már nem opció Finnországnak – szögezte le. Hozzátette, a NATO olyan biztonságot tud nyújtani, amire Finnország önmaga nem képes: a NATO alapító szerződésének 5. cikke a kollektív védelmet garantálja. – Ha minden maradna a régiben, azzal elismernénk Oroszország befolyási övezetét. Csakis a NATO jöhetett szóba, netán egy védelmi együttműködés Svédországgal, az Egyesült Államokkal és az Egyesült Királysággal – hangoztatja Mika Aaltola.

Török vétó

A finn külügyminiszter reményei szerint ősz végére Svédországgal együtt már NATO-taggá válhat Finnország – ha minden simán halad. A júniusi madridi NATO-csúcs ugyanis tartogathat meglepetéseket. A második legnagyobb hadsereggel rendelkező NATO-tag, Törökország azzal fenyeget: nem támogatja az észak-európaiak csatlakozását, ameddig ők támogatják a terrorizmust. A felvetés értetlenkedést keltett mind Stockholmban, mind Helsinkiben.

Ankara azonban úgy véli, a NATO-partnerek a nyugati világban is terrorszervezetként számon tartott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) tagjait, a PKK-hoz kötődő szíriai kurd Népvédelmi Egységek (YPG) embereit, illetve Fethullah Gülen hitszónok követőit bujtogatja.

Az ő kiadatásukat követelik. Az YPG a Törökországgal ellentétes oldalon áll a szíriai háborúban, számos nyugati ország viszont támogatja a milíciát a Bassár el-Aszad vezette kormányzat elleni harcban. Ankara a PKK egyik szövetségesének, és így terrorcsoportnak tekinti a félkatonai szervezetet, és azzal vádolja Svédországot és Finnországot, hogy pénzzel és fegyverekkel támogatják őket. Ankara továbbá azt követeli, hogy Stockholm szüntesse be a 2019-ben Törökországgal szemben bevezetett fegyverszállítási embargót. Finn beszélgetőpartnereink szerint nem legitimek a követelések. Egyes elemzések arra világítanak rá: Recep Tayyip Erdogan török elnök a megromlott kétoldalú kapcsolatok javítására akarja ösztönözni Washingtont, amely amerikai vadászgépek eladásától állt el, miután Törökország orosz rakétavédelmi rendszert vásárolt.

A finnek és a svédek is igyekeznek tárgyalásos úton elsimítani a feszültséget. Több NATO-tagország jelezte: biztos benne, hogy sikerül megoldást találni Törökország aggályaira.

Borítókép: Finn katonák brit, lett, észt és amerikai csapatokkal közösen tartott hadgyakorlat közben 2022. május 4-én. (Fotó: AFP/Alessandro Rampazzo)