NATO: Minden fontos tudnivaló egy helyen az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéről
Mi az a NATO és hogyan jött létre? Mely országok a tagjai és mi a célja? Hogyan lett Magyarországból NATO-tagállam? Milyen előnyei vannak a NATO-tagságnak? Összeállításunkból mindent megtudhat az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéről.
2022. 05. 21. 9:28
Brüsszel, 2022. március 16.
A NATO-tagállamok védelmi minisztereinek rendkívüli ülése Brüsszelben 2022. március 16-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai mûvelet végrehajtását Ukrajnában.
MTI/EPA/Stephanie Lecocq Fotó: Stephanie Lecocq
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Mi a NATO?
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO vagy Atlanti Szövetség) kormányközi katonai szövetség, amelyet az 1949. április 4-én aláírt – washingtoni szerződés néven is ismert – észak-atlanti szerződéssel hoztak létre. A NATO a hidegháborús fegyverkezési verseny egyik közvetlen eredménye. Napjainkban a tagországok határain túl is végez békefenntartói feladatokat.
Az Atlanti Szövetség olyan nemzetek szövetsége, amelyek az alapító okirat szerint azért fogtak össze, mert elhatározták, hogy „megőrzik a szabadságot, népeiknek a demokrácia, az egyéni szabadság és a jog uralma elvein alapuló közös örökségét és civilizációját”.
Magyarország – Csehországgal és Lengyelországgal közösen – 1999-ben vált a NATO tagjává.
Mi a NATO célja?
A NATO célja, hogy tagjainak szabadságát és biztonságát politikai és katonai eszközökkel garantálja. A szervezet célkitűzéseit az észak-atlanti szerződés foglalja magában, amelynek értelmében a tagállamok minden politikai és katonai eszközt igénybe vesznek a tagországok szabadságának és a biztonságának megőrzése érdekében. Hivatalos nyelvei az angol és a francia.
1949 (12 alapító tag): Belgium, Dánia, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Izland, Kanada, Luxemburg, Norvégia, Olaszország és Portugália;
1952. február: Görögország és Törökország;
1955. május: Nyugat-Németország (Németország 1990-es újraegyesítését követően az egész ország tag lett);
1982. május: Spanyolország;
1999. március: Csehország, Magyarország és Lengyelország;
2004. március: Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia;
A NATO döntése mind a 30 tagország kollektív akaratának kifejezése, mivel minden döntést konszenzussal hoznak meg.
Több száz tisztségviselő, valamint polgári és katonai szakértő érkezik nap mint nap a NATO-parancsnokságokra információcsere, az elgondolások megosztása és a döntések előkészítése céljából, szükség esetén a nemzeti küldöttekkel és a NATO-parancsnokságok állományával együttműködésben.
MŰVELETEK ÉS MISSZIÓK
A NATO aktív szerepet vállal széles körű válságkezelési műveletekben és missziókban, beleértve a polgári vészhelyzetekben szükséges műveleteket is.
A NATO válságkezelési műveleteinek lebonyolítása a washingtoni szerződés 5. cikke vagy az Egyesült Nemzetek Szervezete felhatalmazása szerint történik.
PARTNERSÉGEK
A tagországokon kívül 40 más ország is együttműködik a NATO-val politikai és biztonsági kérdések széles körében. Ezek az országok párbeszédet és gyakorlati együttműködést folytatnak a szervezettel, és sok ország hozzájárul a NATO által vezetett műveletekhez és missziókhoz. A NATO továbbá együttműködik a nemzetközi szervezetek széles hálózatával is.
A partnerországok nem rendelkeznek ugyanazon döntéshozatali hatáskörrel, mint a tagországok.
A FENYEGETÉSEKRE VALÓ REAGÁLÁS ESZKÖZEINEK KIFEJLESZTÉSE
A NATO mindig megújult és alkalmazkodott annak érdekében, hogy érvényesítse irányelveit, képességeit és struktúráit, megfelelően reagáljon a jelenlegi és jövőbeni fenyegetésekre, beleértve a tagok kollektív védelmét is.
Az EU és a NATO – 21 olyan országgal, amely mindkettő szervezetben tag – különösen szoros együttműködésben dolgozik 2003 óta (a Berlin plusz megállapodás értelmében az EU bizonyos feltételek mellett hozzáférhet a NATO eszközeihez és kapacitásához); ennek alapja a NATO és a már megszűnt Nyugat-európai Unió között korábban kialakult védelmi együttműködés.
A NATO és az EU közelmúltbeli szoros együttműködésére példa többek között:
a tengerbiztonság terén az Eunavfor Med Irini művelete (Irini művelet) a NATO Tengeri őr műveletével együttműködésben;
együttműködés a Közel-Keleten, amelyben az EU mind a 27 tagállama nem katonai partnerként vesz részt, míg a NATO a Dáis elleni nemzetközi koalíciót támogatja.
Az uniós tagállamok közös biztonság- és védelempolitika keretében tett kötelezettségvállalásai és együttműködése összhangban állnak a NATO keretében tett kötelezettségvállalásokkal.
Magyarország NATO-csatlakozása és szerepe a NATO-ban
A hivatalos magyar–NATO-kapcsolatok felvételét 1990. június 27-étől számítjuk, amikor Jeszenszky Géza akkori külügyminiszter személyében először látogatott magyar kormánytag a NATO brüsszeli központjába. A kölcsönös magas rangú látogatások azóta – tehát már a tagságot jóval megelőzően – rendszeres gyakorlattá váltak. Az eleinte csak magas szintű látogatások formáját öltő kapcsolatok 1991 decemberében nyertek újabb dimenziót, amikor Magyarország a Varsói Szerződés többi volt tagállamával együtt alapító tagja lett az Észak-atlanti Együttműködési Tanácsnak (NACC), amelyet a NATO a volt ellenfelekkel való kapcsolatalakítás és biztonságpolitikai kérdésekről szóló rendszeres konzultáció fórumaként hozott létre.
A rendszeres konzultációkkal párhuzamosan a NATO egyre több gyakorlati programot is szervezett az új demokráciák részvételével, amelyekben hazánk is tevékenyen részt vett.
A gyakorlati együttműködés a NATO 1994 januári csúcstalálkozóján meghirdetett Békepartnerség (PfP) programjának beindulását követően a korábbiaknál magasabb szintre emelkedett.
Magyarország a PfP-keretdokumentum aláírásával az elsők között, 1994 februárjában csatlakozott a programhoz, amelyben hangsúlyos szerepet kaptak a katonai együttműködési programok, és amelyek figyelembe vették az egyes partnerországok egyéni érdekeit is. A kapcsolatok fejlődésének fontos állomását jelentette, hogy 1995 januárjában nagyköveti vezetéssel létrejött a szövetség központja területén működő, NATO melletti önálló magyar összekötő iroda.
Jan Kavan cseh külügyminiszter aláírja a NATO csatlakozási okmányok letétbe helyezéséről szóló dokumentumokat a Magyarország, Lengyelország és a Cseh Köztársaság NATO-tagállammá válását jelentő okiratátadási ceremónián 1999. március 12-én a Truman Könyvtárban, a Missouri állambeli Independence-ben. Balról Madeleine Albright amerikai külügyminiszter, középen Martonyi János magyar, jobbról Bronislaw Geremek lengyel külügyminiszter. (Fotó: MTI/EPA/John Ruthroff)
A magyar–NATO-kapcsolatok történetében mérföldkövet képezett hazánk és a szövetség együttműködése Bosznia-Hercegovina stabilizálásában.
Az IFOR/SFOR-művelet 1995. decemberi beindításától 2004 végi lezárásáig Magyarország befogadó támogatást nyújtott a műveletben szolgáló NATO- és partnerországi kontingenseknek, és saját kontingenssel is vett részt az IFOR/SFOR küldetésben. Sokoldalú részvételünk jelentős szerepet játszott abban, hogy 1997-ben a madridi csúcs meghívta Magyarországot a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Magyarország az IFOR/SFOR-művelet lezárását követően is részt vesz a NATO szarajevói parancsnokságának munkájában.
A következő kulcsdátum 1997. július 8., amikor a szövetség madridi csúcstalálkozóján Magyarországot Lengyelországgal és a Cseh Köztársasággal együtt meghívta a csatlakozási tárgyalások megkezdésére.
Ezek sikeres lezárását, valamint a tagországokban és Magyarországon lebonyolított ratifikációs folyamat eredményes lebonyolítását, illetve a magyar NATO-csatlakozásról szóló hazai népszavazás meggyőző eredményét (a szavazáson részt vevők 85 százaléka voksolt a tagság mellett) követően Magyarország 1999. március 12-én hivatalosan is a NATO teljes jogú tagjává vált.
Magyarországnak alig néhány nappal csatlakozását követően lehetősége nyílt szövetségesi elkötelezettségének bizonyítására, miután a NATO a koszovói válság nyomán elindította jugoszláviai légi műveletét, amelyben Magyarország sokoldalúan támogatta a műveletben részt vevő NATO-erőket. A NATO légi műveletének sikeres lezárása óta Magyarország aktívan részt vesz a szövetség koszovói KFOR-missziójában, és részvételét mindaddig fenn kívánja tartani, amíg szükséges. A KFOR-ban 2010-ben körülbelül 240 magyar katona szolgál, ezek nagy része a magyar–olasz–szlovén többnemzetiségű dandár keretében teljesít szolgálatot.
Mik a NATO-tagság előnyei és mik az azzal járó kötelezettségek és feladatok?
A NATO-tagságból fakadó előnyök
NATO-taggá válásunkkal részei lehetünk az európai stabilitás és biztonság – a régi és az új típusú kihívások ellen egyaránt garanciát nyújtó – kiterjesztett övezetének. Teljesértékű tagságunk lehetőséget ad arra, hogy hatékonyan képviseljük és érvényesítsük nemzeti érdekeinket. Ugyanakkor részt vehetünk a szövetség közös védelmi stratégiájának, a céloknak és a feladatoknak az alakításában, a lényeget kifejező tervezési és egyeztetési folyamatokban, a NATO jövőjének alakításában.
NATO tagságunk nemcsak egy „finanszírozható honvédség” fenntartására és hosszú távú fejlesztésére ad lehetőséget, hanem kellő megalapozottság és nemzeti befogadóképességünk reális igényei alapján jelentős támogatásra tehetünk szert a NATO biztonsági programjából – amelynek kerete 2000-ben 750 millió dollárt tett ki – repülőtereink, felderítő- és radarrendszerünk, vezetési és információs eszközeink fejlesztése és korszerűsítése céljából.
Stabilizáló és biztonságot sugárzó államként kedvező hatást gyakorolhatunk közvetlen környezetünkre, jelentős magyar kisebbséggel rendelkező szomszédainkra.
A megújult kecskeméti légi bázisra Pápáról visszaérkező Gripen vadászrepülőgépek 2019. december 17-én. A kecskeméti bázist a NATO biztonsági beruházási programja, valamint a Modern városok program részeként vegyes – katonai és polgári – használatú repülőtérré fejlesztették. A fél évig tartó felújítás alatt a Magyar Légierő 12 Gripenje Pápán állomásozott. (Fotó: MTI/Ujvári Sándor)
Kötelezettségek, követelmények, feladatok
Az alapvető kötelezettségek az észak-atlanti szerződésből fakadnak, melynek okmányain rajta van a magyar kormányfő és a külügyminiszter aláírása, és amelyet az Országgyűlés – nagy többséggel elfogadott törvénnyel – szentesített, kihirdetett. Ezek közül a legfontosabbak:
Az észak-atlanti térség, mindenekelőtt Európa stabilitásának és biztonságának minden lehetséges eszközzel és módon történő előmozdítása,
A szükségleteknek és a lehetőségeinknek egyaránt megfelelő fegyveres erő fenntartása, fejlesztése és korszerűsítése,
Szükség esetén a katonai támadást ért szövetséges tagállam(ok) fegyveres védelmének a megerősítése,
A NATO nyitottságának a biztonság és a stabilitás zónája kiterjesztésének az elősegítése, és az arra alkalmas ország(ok) felvételének a támogatása.
A szövetség céljainak eléréséhez politikai, diplomáciai, hadigazdasági, valamint katonai eszközök kívánt mérvű illetve együttes alkalmazása.
A biztonság új kihívásai, az 1999-ben elfogadott stratégiai koncepció és annak követelményrendszere tovább bővítették a kötelezettségek körét és az ebből fakadó feladatokat, mindenekelőtt a válság- és konfliktuskezelés illetve ezek megelőzése, az interoperabilitás és a harci technika kompatibilitása, a haderők rugalmassága és mobilitása tekintetében.
A magyar kormányok kötelezettséget vállaltak a honvédség átalakítására, a tagállamok színvonalára történő fokozatos (10 év) emelésére, a védelmi költségvetés évi 0,1 százalékos (GDP) növelésére (ez 2001-ben GDP 1,81 százalékát érte el, ezen belül a honvédségé 1,61 százalék).
A legfontosabb követelmény a magyar honvédség interoperabilitásának, a szövetséges erőkkel történő együttműködés képességének a megteremtése, amelynek prioritást kell kapnia a technika korszerűsítésével szemben is. Ez a vezetési-információs rendszer kompatibilitását, az alkalmazási és vezetési elvek, a szabályzatok átvételét és alkalmazását, a vezetési szervek és azok állománya munkamechanizmusának az egységesítését, a nyelvi kommunikációs készség mielőbbi elérését jelenti.
A kötelezettségek és az ebből fakadó képességek struktúrája, valamint a fegyveres erőinkkel végrehajtható feladatok (közös védelem, válságkezelés) köre, a Magyar Köztársaság helyzetének, reális lehetőségeinek és a felkészültség adott színvonalának a függvényében alakítható ki, a NATO tervező szerveivel lefolytatott általános és évenkénti konzultáció, illetve egyeztetés eredményeként.
Az új kihívások és a terrorizmus elleni harc magas fokú követelményeket támasztanak a felderítés és az információcsere illetve a feldolgozás minősége és gyorsasága, valamint alapossága tekintetében. Felderítő teljesítményünk – geostratégiai helyzetünkből fakadóan is – többször is magas szintű és fokú elismerést és értékelést kapott. Műszaki csapataink tudása sem marad el partnereinkétől, legfeljebb eszközeinek a korszerűsége.
A NATO–Orszország-konfliktus Svédország és Finnország NATO-csatlakozása kapcsán
Akár legyőzi a NATO-tagságra áhítozó Ukrajnát Oroszország, akár nem, a katonai szövetség a nyárra a kelet-európai óriás küszöbéig terjeszkedik. Moszkva fenyegetően reagált az erről szóló hírekre – írta áprilisban megjelent cikkében a VG.
Moszkva haragját váltotta ki és háborúhoz vezetett, hogy a szomszédos Ukrajna az elmúlt évtizedben közelebb manőverezett a Nyugathoz és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez, a NATO-hoz. Bármilyen véget is ér a február végén kezdődött orosz invázió Ukrajnában, már biztosnak látszik, hogy az agresszió következtében pont az történik, amitől Moszkva tartott, bár másképpen: a NATO gyűrűje szorosabbra fonódik.
Az ukránok lerohanásától megrettent, hivatalosan eddig semleges Finnország és Svédország – amelyek azonban már korábban is együttműködtek a NATO-val – várhatóan hamarosan csatlakozhat az oroszokkal az agresszió miatt feszült viszonyba került katonai blokkhoz. Ez azt jelenti, hogy egyszer csak NATO-erők jelennek meg Vlagyimir Putyin elnök szülővárosától, Szentpétervártól alig 160 kilométerre északnyugatra, és az északi-tengeri orosz flotta fő támaszpontjainak közelében.
Vlagyimir Putyin orosz elnök sajtóértekezletet tart a NATO és Oroszország Tanácsának ülése után, amelyet a NATO bukaresti csúcstalálkozójának keretében rendeztek meg 2008. április 4-én. (MTI/EPA/Jurij Kocsetkov)
Oroszország százezer katonát is képes összevonni egy helyen egy ország ellen anélkül, hogy mozgósítaná a tartalékosokat, és ezt az ijesztő helyzetet megtapasztalhattuk Ukrajna határán – idézte a brit lap Pekka Haavisto finn külügyminisztert.
Ha Svédország és Finnország csatlakozik a NATO-hoz, a szövetség szárazföldi határa Oroszországgal több mint megduplázódik… Természetes módon ezeket a határokat meg kell erősíteni
– írta Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök Putyin elnök politikai szövetségese a Telegramon.
Medvegyev ki is fejtette, mire lehet számítani. A szárazföldi csapatokat és a légvédelmet is „jelentősen megerősíteni” lesz szükséges, és jelentős haditengerészeti jelenlét a Finn-öbölben.
Ha ez megvan, a Baltikum atommentes státusa nem lesz lehetséges. Helyre kell állítani az egyensúlyt
– tette hozzá.
Ha valaki azt gondolná, az 5,5 milliós Finnország és a 10,4 milliós Svédország aligha jelenthet a 44 milliós Ukrajnához mérhető kihívást az oroszoknak, érdemes számba venni, hogy mindkét országnak jól finanszírozott és hatékony fegyveres ereje van – teszi hozzá a VG.
Az oroszokról rossz történelmi emlékeket hordó Finnország férfi állampolgárai számára hadkötelezettség van 18 éves koruktól. „Amennyiben nem töltötted le a sorkatonai vagy polgári szolgálatot, maximum annak az évnek végéig kaphatsz útlevelet, amelyben 28. életévedet betöltöd” – olvasható a budapesti finn nagykövetség honlapján.
Ami a NATO-csatlakozási folyamatot illeti: egy évet is igénybe vehet, mire Finnország hivatalosan is taggá válik, és érvényes lesz rá az egymás kölcsönös megvédését garantáló cikkely.
A kormánynak két körben kell konzultálnia a parlamenttel, majd a csatlakozást ratifikálnia kell a 30 jelenlegi tagállamnak. A The Times külön megemlíti, hogy közöttük van a Kremllel barátságos Magyarország is, holott a magyar kormány nem adta jelét, hogy ellenezné Finnország NATO-csatlakozását – áll a VG cikkében.
A kilátások miatt, hogy Oroszország növelheti katonai jelenlétét a térségben, Svédországban sokáig habozó magatartáshoz vezetett. Andersson miniszterelnök még március elején is visszautasította az ellenzék javaslatát, hogy fontolják meg a NATO-tagságot, azzal érvelve, hogy ez fokozná a térség destabilizálódását. Ez az álláspont a héten hirtelen megváltozott.
Ez egy nagyon fontos időszak a történelemben. Volt a február 24. előtti világ, és van az utána lévő
– mondta a svéd kormányfő.
A svéd kormány a NATO-csatlakozás mellett döntött
A svéd kormány úgy döntött, hogy benyújtja az ország csatlakozási kérelmét a NATO-hoz − jelentette be május 17-én délután Magdalena Andersson svéd miniszterelnök.
A kormányfő az ügyben tartott parlamenti vitát követően tett bejelentésében elmondta: arra számítanak, hogy a csatlakozás folyamata egy éven belül lezárulhat.
A stockholmi parlamentben csaknem az összes párt támogatta Svédország NATO-tagságát.
Finnország és Svédország skandináv szomszédjai hétfőn közös közleményt adtak ki, amely szerint máris készen állnak Helsinki és Stockholm támogatására, ha támadás érné őket.
Norvégia, Dánia és Izland azt követően adta közre a nyilatkozatot, hogy Magdalena Andersson svéd miniszterelnök bejelentette: az ország úgy döntött, hogy benyújtja csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. Múlt héten hasonló bejelentést tett Sauli Niinistö finn elnök és Sanna Marin finn kormányfő.
Finnország és Svédország biztonsága közös ügy mindannyiunk számára
− fogalmaztak a közös közleményben, amelyet Jonas Gahr Störe norvég kormányfő ismertetett.
Ha a NATO-tagság elnyerése előtt Finnországot vagy Svédországot a saját területén külső agresszió éri, minden szükséges módon támogatni fogjuk őket
− emelték ki a norvég, a dán és az izlandi kormány képviselői.
Erdogan továbbra is ellenzi a svéd és finn NATO-csatlakozást
– Törökország továbbra sem támogatja Finnország és Svédország NATO-csatlakozását − jelentette ki Recep Tayyip Erdogan államfő a TRT török állami televízióban fiatalokkal folytatott beszélgetésében.
Borítókép: A NATO-tagállamok védelmi minisztereinek rendkívüli ülése Brüsszelben 2022. március 16-án. (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
