Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.A szankciók szorgalmazásán túl Ignazio Cassis azt is kijelentette, hogy a semlegesség nem egy dogma.
Elképzelhető, hogy megváltozik a semlegességünk értelmezése
– közölte Pulli. A minisztérium munkatársa ezzel Viola Amherd védelmi miniszter véleményét is megerősítette, aki arról beszélt, Svájcnak szorosabban együtt kell működnie a NATO-val, anélkül, hogy csatlakoznának hozzá.
A katonai szövetség a közvélemény szemében is egyre inkább felértékelődött az ukrajnai háború során.
A lakosság többsége, összesen 58 százaléka pártolná, ha az ország hadserege jobban összedolgozna a NATO-val
– mutat rá a Sotomo svájci intézet áprilisi közvélemény-kutatása. Ez jóval meghaladja az elmúlt években mért átlagot, amely összesen 37 százalék volt.
Ugyan a lakosságban még mindig kisebbségben vannak azok, akik támogatják az ország csatlakozását is a NATO-hoz, az előző évekhez képest az ő számuk is megnövekedett. Míg korábban az állampolgárok mindössze 21 százaléka szimpatizált a NATO-csatlakozás ötletével, jelenleg az emberek 35 százaléka szeretné, ha Svájc is a szövetség tagja lenne.
– Oroszország Ukrajna elleni háborúja sokak véleményét változtatta meg – vonta le a következtetést a felmérésből Michael Hermann, a Sotomo munkatársa.
Svájc 1815-ben fogadott semlegességet a napóleoni háborúkat követő bécsi kongresszuson, pártatlanságát pedig még a két világháborúban is megőrizte. Az 1907-es hágai egyezmények kimondják, hogy a közép-európai állam azontúl, hogy nem vesz részt nemzetközi fegyveres konfliktusban, nem támogat hadviselő feleket csapatokkal vagy fegyverekkel, és nem bocsátja területét a hadviselő felek rendelkezésére.
A svájci alkotmány azonban a semlegesség meghatározásában kinyilvánítja, hogy az országnak joga van az önvédelemhez.
Az alkotmány szövegét utoljára az 1990-es évek elején, a Szovjetunió összeomlását követően módosították azzal, hogy Svájc segíthet külföldi országokat olyan területeken, mint a humanitárius segítségnyújtás és a katasztrófaelhárítás.
Borítókép: Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, a NATO székhelye Brüsszelben (Fotó: Dursun Aydemir)
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Azt kellene vizsgálat tárgyává tenni, hogy a „rendszer megy tovább”, vagy éppen ellenkezőleg a rendszer drámai módon megváltozik, és újabb rendszerváltást élünk át.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Orosz–ukrán háború
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!