Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet
A szankciók szorgalmazásán túl Ignazio Cassis azt is kijelentette, hogy a semlegesség nem egy dogma.
Elképzelhető, hogy megváltozik a semlegességünk értelmezése
– közölte Pulli. A minisztérium munkatársa ezzel Viola Amherd védelmi miniszter véleményét is megerősítette, aki arról beszélt, Svájcnak szorosabban együtt kell működnie a NATO-val, anélkül, hogy csatlakoznának hozzá.
A katonai szövetség a közvélemény szemében is egyre inkább felértékelődött az ukrajnai háború során.
A lakosság többsége, összesen 58 százaléka pártolná, ha az ország hadserege jobban összedolgozna a NATO-val
– mutat rá a Sotomo svájci intézet áprilisi közvélemény-kutatása. Ez jóval meghaladja az elmúlt években mért átlagot, amely összesen 37 százalék volt.
Ugyan a lakosságban még mindig kisebbségben vannak azok, akik támogatják az ország csatlakozását is a NATO-hoz, az előző évekhez képest az ő számuk is megnövekedett. Míg korábban az állampolgárok mindössze 21 százaléka szimpatizált a NATO-csatlakozás ötletével, jelenleg az emberek 35 százaléka szeretné, ha Svájc is a szövetség tagja lenne.
– Oroszország Ukrajna elleni háborúja sokak véleményét változtatta meg – vonta le a következtetést a felmérésből Michael Hermann, a Sotomo munkatársa.
Svájc 1815-ben fogadott semlegességet a napóleoni háborúkat követő bécsi kongresszuson, pártatlanságát pedig még a két világháborúban is megőrizte. Az 1907-es hágai egyezmények kimondják, hogy a közép-európai állam azontúl, hogy nem vesz részt nemzetközi fegyveres konfliktusban, nem támogat hadviselő feleket csapatokkal vagy fegyverekkel, és nem bocsátja területét a hadviselő felek rendelkezésére.
A svájci alkotmány azonban a semlegesség meghatározásában kinyilvánítja, hogy az országnak joga van az önvédelemhez.
Az alkotmány szövegét utoljára az 1990-es évek elején, a Szovjetunió összeomlását követően módosították azzal, hogy Svájc segíthet külföldi országokat olyan területeken, mint a humanitárius segítségnyújtás és a katasztrófaelhárítás.
Borítókép: Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, a NATO székhelye Brüsszelben (Fotó: Dursun Aydemir)
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
Pártunk és kormányunk, amit ma Magyar Péternek hívnak, egyáltalán nem érti és nem érzi a probléma súlyosságát. Kizárólag Facebook-bejegyzéseinek kommentelőire figyel, nekik akar megfelelni minden téren.
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
