Paelvi Pulli, a svájci védelmi minisztérium biztonságpolitikai vezetője a Reuters hírügynökségnek arról nyilatkozott, hogy egy olyan jelentésen dolgoznak, amely lehetővé tenné a NATO-tagországokkal közös hadgyakorlatokat.
Svájc elköteleződése az észak-atlanti szövetség mellett eltávolodást jelentene féltve őrzött semleges pozíciójától, amelynek köszönhetőn az alpesi ország kimaradhat a katonai konfliktusokból.
Paelvi Pulli ugyanakkor arról is beszélt, hogy miközben Svédország és Finnország a NATO-felvétel szélén állnak, a svájci védelmi minisztérium valószínűleg nem fogja belefoglalni a jelentésbe, hogy Bern is beadhatja csatlakozási kérelmét a szövetséghez.
A védelmi minisztérium dokumentumában szóba kerülhet ugyanakkor a muníció „visszatöltésének” lehetősége is, ami arról szólna, hogy Svájc képes legyen fegyverszállítmányokat küldeni más országoknak, amelyek kifogytak készleteikből az ukrajnai segítségnyújtásuk miatt. Bár a közvetlen fegyverszállítás a háborús övezetbe nem szerepel Bern napirendjén, a harmadik országok ellátása katonai felszereléssel így is jelentős változásnak számít a kormány eddigi politikájában.
Ignazio Cassis svájci elnök ugyanis kizárta, hogy fegyvereket szállítsanak más országoknak Ukrajna megsegítésére, ám hozzáfűzte, a szankciók elfogadásának hiánya az agresszor kezére játszott volna. Svájc már a háború kitörésekor, február végén csatlakozott az Európai Unió Oroszországgal szembeni büntetőintézkedéseihez – számolt be róla korábban lapunk is. Bern a napokban megerősítette, hogy jelenleg 6,3 milliárd svájci frank értékű orosz vagyon van befagyasztva. A svájci nemzeti bank adatai szerint az oroszok 2020-ban közel 10,4 milliárd svájci frankot tartottak Svájcban.
Orosz–ukrán háború 
