Egekben a bérleti díjak Szerbiában

Megállíthatatlanul emelkednek a lakásbérleti díjak Szerbiában. Havi kétszáz euró alatt a nagyobb városokban már nem is lehet ingatlant találni. Ez leginkább az egyetemistáknak okoz gondot, az őszi iskolakezdés előtt szinte lehetetlen megfizethető áron lakáshoz jutni – írja a V4NA.

Forrás: V4NA Hírügynökség2022. 06. 18. 18:43
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mesterségesen nyomják fel az árakat

Több faktor játszik szerepet a bérleti díjak elszállásában – mondják a szakemberek. Ezek közül kiemelendő, hogy a nagyvárosokban annak ellenére, hogy gombamód szaporodnak a tömbházak, még mindig nagyobb a kereslet, mint a kínálat, és megérkeztek a Balkánra az oroszok és az ukránok is. Ők hajlandók a piaci árnál magasabb összeget is kifizetni a bérlésért, ezáltal pedig jelentősen felnyomják a lakások értékét – írja a Blic napilap.

A lakáskiadásokra szakosodó Nekretnine.rs honlapon végigkövethető, hogy mely városokban mennyiért lehet lakásokhoz jutni. Ha végigböngésszük a kínálatot, akkor azt láthatjuk, hogy Belgrádban egy nem belvárosi 30 négyzetméteres, bútorozott garzonlakásért 200 eurót is elkérnek havonta. Ha ettől nagyobb lakást keresünk, akkor természetesen mélyebben a zsebünkbe kell nyúlnunk. Az 50 négyzetméteresek esetében 250 eurót kell fizetni havonta, a két- vagy háromszobások pedig 350 eurónál kezdődnek. Egy háromszobás, 65 négyzetméteres bebútorozott lakás esetében például legjobb esetben 450 eurót kérnek el.

Szerbia második legnagyobb városában, Újvidéken pedig ennél is többet kell fizetni egyes helyeken. Az egyetemista-központhoz közeli Liman városrészben egy másfél szobás jól felszerelt lakásért már 240 eurót kell fizetni.

A délkelet-szerbiai Nišben ugyanakkor valamivel alacsonyabbak a bérleti díjak. Egy jogi egyetemhez közeli, 28 négyzetméteres, bebútorozott garzonlakásért 180 eurót kell fizetni. Az 50 négyzetméteres 200 euró, míg a nagyobbak 300 eurónál kezdődnek.

Átlagosan egyébként 5-10 százalékkal nőtt a lakásbérlés díja Szerbiában, mondja a Nekretnine.rs oldal értékesítési vezetője. Jelena Davidović szerint ennél jóval nagyobb áremelkedés tapasztalható a nagyobb városok központjában, ahol attraktívabb ingatlanok helyezkednek el. Korábban Újvidéken egy háromszobás lakásért három egyetemista összesen 250 eurót fizetett. Ez azt jelenti, hogy pár év alatt másfél szobával kevesebb jár ugyanannyi pénzért. Ugyanez a helyzet az ország többi nagyvárosában is, de a kisebb önkormányzatok területén is jellemző a drágulás. Észak-Vajdaságban, Szabadkán például már a garzonlakásokért is elkérnek 150 eurót havonta, miközben öt évvel ezelőtt 80 euróért akár egy kétszobás, berendezett, 60 négyzetméteres lakást is ki lehetett bérelni. Az árak évről évre nőnek, így akinek korábban sikerült lakáshoz jutnia, most nagyon jól járhat; persze most is lehet ingatlant venni, de a nagyobb megtérülésért nagyobb befektetés szükséges.

A pandémia hatása

A szakemberek szerint még mindig érződnek a koronavírus következményei a lakáspiacon. Az elmaradó turisták miatt sok lakástulajdonos, aki korábban egy napra adta ki ingatlanát, most már inkább a megbízhatóbb, de kevesebbet fizető, hosszú távú lakáskiadást részesíti előnyben. Ennek az lett az eredménye, hogy ugyan többen adják ki hónapokra előre ingatlanjaikat, de mégis emelkednek az árak. Ez amiatt van, mert a tulajdonosok így akarják behozni azt a bevételt, amelyet korábban a rövid távú kiadással kerestek. Ha sikerül a piaci árnál drágábban kiadni a szobát, akkor nem fáj annyira a napi lakáskiadásból származó bevétel elmaradása, illetve csökken a hiányuk is. Mivel ezek a tulajdonosok emeltek áraikon, így a többiek sem akartak lemaradni, így végül mindenki drágított – állapítható meg a számokból.

Másrészről, mint arról a V4NA is írt már korábban, folyamatosan érkeznek a háború elől menekülő emberek Ukrajnából és Oroszországból Szerbiába. Ők nem csak a harcok elől jönnek el, hanem üzleti vállalkozásukat helyezik át a Balkánra, onnan ugyanis könnyebben tudják vállalkozásukat vinni, mintha otthon maradtak volna. Moszkva ellen a Nyugat szankciókat vezetett be, Ukrajnában pedig, mint ismeretes, háború van. Az oroszok és az ukránok helyzetét kihasználják a szerbiai lakástulajdonosok, a bérleti díjakat szándékosan emelik, mert tudják, nekik nincs választásuk, lakhatást kell biztosítaniuk maguknak, minél gyorsabban.

Vannak, akik a luxuslakásokért havi 3000 eurót is kifizetnek, de  található a piacon 1500 és 800  is.euróért  Ezeket az ingatlanokat már csak a legtehetősebbek tudják kibérelni.

Az is előfordul, hogy a bérbeadók egymást győzködik arról, hogy emeljék az árakat, hogy így magasabban tartsák a kiadó lakások értékét. Egyes információk szerint az is megtörtént Belgrádban, hogy egyik napról a másikra emeltek az árakon, mondván, ha nem fizeti ki a bérlő az új árat, akkor kereshet magának másik lakást, úgyis lesz, aki beköltözik helyette

– nyilatkozta az újságnak az egyik érintett.

A fizetések harmada rámegy a lakásra

Szerbiában egyébként a nettó átlagfizetés márciusban 74 664 dinár volt, ami 630 eurónak felel meg. Ha egy négytagú családot nézünk, ahol két kereső van a két gyermek mellett, ez azt jelenti, hogy a 65 négyzetméteres lakásért Belgrádban a kettejük fizetésének egyharmadát oda kell adniuk a lakhatásra. Ez a számítás persze csak akkor állja meg a helyét, amennyiben a legalacsonyabb áron hozzájutnak a lakáshoz és valóban megkeresik a statisztikusok által kimutatott bért. Az elszálló élelmiszerárakkal és az üzemanyagköltségekkel pedig ezúttal nem is számoltunk.

Képek forrása: Pixabay

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.