A francia nemzetgyűlési választásokat követően a szokásjognak megfelelően Élisabeth Borne miniszterelnök benyújtotta lemondását Emmanuel Macronnak, de az államfő nem fogadta el, hogy „a kormány a helyén maradhasson, és cselekvőképes legyen a következő napokban” – jelentette be kedden az elnöki hivatal. Az államfő pártja és centrista szövetségeseinek Együtt! nevű koalíciója a választások vasárnapi második fordulójában elvesztette abszolút többségét a nemzetgyűlésben. Miután sem a baloldali szövetség, sem a jobboldali pártok nem szereztek elég képviselői helyet a többséghez, a kormánypárt mandátumvesztése bizonytalanná tette kormányzóképességét.
Az Elysée-palota tájékoztatása szerint Macron megkezdte a „politikai konzultációkat a franciák érdekeit szolgáló, lehetséges konstruktív megoldások megtalálására”.
Az államfő kedden és szerdán hivatalában fogadja a parlamentbe jutott pártok vezetőit, a miniszterelnök pedig kedden délután hivatalában konzultál kormánya tagjaival. Az új nemzetgyűlés június 28-án tartja alakuló ülését, és kormányátalakítás is várható, miután az államfő kérésére a miniszterek és Borne kormányfő is elindult képviselőjelöltként, de annak a kormánytagnak, aki nem tudott győzni a választókerületében, le kell mondania kormányzati tisztségéről. Brigitte Bourguignon egészségügyi miniszter, Amélie de Montchalin, az ökológiai átmenetért felelős tárcavezető és Justine Bénin, a tengeri ügyekért felelős államtitkár nem szerzett mandátumot.
A kormánypártnak a következő öt évben csak 246 képviselői helye lesz az 577 fős nemzetgyűlésben, míg eddig 345 volt. Az abszolút többséghez 289 szavazat szükséges.
A kommunistákat, a zöldeket, a szocialistákat és a radikális baloldalt tömörítő baloldali szövetség (NUPES) 131 helyet szerzett meg, s ezzel a legfőbb ellenzéki erő lesz a parlamentben. A szövetséget vezető radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon azt kérte a NUPES-t alkotó négy párttól, hogy ne alkossanak külön frakciókat, de ezt a baloldali pártok elutasították. Ezért a Marine Le Pen vezette szuverenista, jobboldali Nemzeti Tömörülés úgy tekinti, hogy ő alkotja majd a legnagyobb ellenzéki csoportot az alsóházban, miután 89 képviselővel 1986 óta először ismét önálló frakciót alakíthat. Marine Le Pen már jelezte, hogy pártja a nemzetgyűlés alelnöki posztjára és a hagyományosan a legnagyobb ellenzéki frakciót megillető posztra, a pénzügyi bizottság vezetésére tart igényt.
A NUPES tagjai közül a radikális baloldali Lázadó Franciaország hétfőn jelezte, hogy július 5-én bizalmatlansági indítványt nyújt be az egy hónappal ezelőtt kinevezett kormány ellen. A szocialisták és a kommunisták pedig nem tartják kizártnak, hogy részt vesznek Élisabeth Borne kormányának megbuktatásában.
Amennyiben a 62 fős csoporttal rendelkező konzervatív Köztársaságiak és a Nemzeti Tömörülés is támogatja a kezdeményezést, a kormány megbuktatható. A Köztársaságiak már közölték, hogy nem akarják megszavazni a radikális baloldal által javasolt bizalmatlansági indítványt, miután a két pártnak nincsenek közös értékei az ország jövőjét illetően. A pártvezető, Christian Jacob azt is kizárta, hogy kormányzati szövetséget kötnek az államfővel. A párt egyelőre ellenzékben kíván maradni, de jelezte, hogy az ország érdekeit szolgáló törvényjavaslatokat a konzervatív képviselők meg fogják szavazni. A mandátumok megoszlása a pártok között az 1958 óta tartó erős elnöki rendszerben teljesen új belpolitikai helyzetet teremtett, s a parlamentet helyezte a politikai játszmák középpontjába.
Borítókép: Elisabeth Borne francia miniszterelnök beszél a párizsi kormányfő hivatalban, a Matignon-palotában a francia parlamenti választások második fordulója után, 2022. június 19-én (Fotó: MTI/EPA/AFP pool/Ludovic Marin)
