A francia nemzetgyűlési választásokat követően a szokásjognak megfelelően Élisabeth Borne miniszterelnök benyújtotta lemondását Emmanuel Macronnak, de az államfő nem fogadta el, hogy „a kormány a helyén maradhasson, és cselekvőképes legyen a következő napokban” – jelentette be kedden az elnöki hivatal. Az államfő pártja és centrista szövetségeseinek Együtt! nevű koalíciója a választások vasárnapi második fordulójában elvesztette abszolút többségét a nemzetgyűlésben. Miután sem a baloldali szövetség, sem a jobboldali pártok nem szereztek elég képviselői helyet a többséghez, a kormánypárt mandátumvesztése bizonytalanná tette kormányzóképességét.
Az Elysée-palota tájékoztatása szerint Macron megkezdte a „politikai konzultációkat a franciák érdekeit szolgáló, lehetséges konstruktív megoldások megtalálására”.
Az államfő kedden és szerdán hivatalában fogadja a parlamentbe jutott pártok vezetőit, a miniszterelnök pedig kedden délután hivatalában konzultál kormánya tagjaival. Az új nemzetgyűlés június 28-án tartja alakuló ülését, és kormányátalakítás is várható, miután az államfő kérésére a miniszterek és Borne kormányfő is elindult képviselőjelöltként, de annak a kormánytagnak, aki nem tudott győzni a választókerületében, le kell mondania kormányzati tisztségéről. Brigitte Bourguignon egészségügyi miniszter, Amélie de Montchalin, az ökológiai átmenetért felelős tárcavezető és Justine Bénin, a tengeri ügyekért felelős államtitkár nem szerzett mandátumot.
A kormánypártnak a következő öt évben csak 246 képviselői helye lesz az 577 fős nemzetgyűlésben, míg eddig 345 volt. Az abszolút többséghez 289 szavazat szükséges.
A kommunistákat, a zöldeket, a szocialistákat és a radikális baloldalt tömörítő baloldali szövetség (NUPES) 131 helyet szerzett meg, s ezzel a legfőbb ellenzéki erő lesz a parlamentben. A szövetséget vezető radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon azt kérte a NUPES-t alkotó négy párttól, hogy ne alkossanak külön frakciókat, de ezt a baloldali pártok elutasították. Ezért a Marine Le Pen vezette szuverenista, jobboldali Nemzeti Tömörülés úgy tekinti, hogy ő alkotja majd a legnagyobb ellenzéki csoportot az alsóházban, miután 89 képviselővel 1986 óta először ismét önálló frakciót alakíthat. Marine Le Pen már jelezte, hogy pártja a nemzetgyűlés alelnöki posztjára és a hagyományosan a legnagyobb ellenzéki frakciót megillető posztra, a pénzügyi bizottság vezetésére tart igényt.
