Egyre távolabb az atomalku, azonban az iráni olajra szüksége lehet Washingtonnak

Elképzelhető, hogy Washington a tárgyalások kudarca ellenére szemet huny a szankciók felett.

Teherán elkezdte eltávolítani a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) által kihelyezett megfigyelő kamerák egy részét a nukleáris létesítmények területéről országszerte – számolt be Rafael Grossi, az ügynökség főigazgatója csütörtökön. A hír azután érkezett, hogy az atomalkuról szóló tárgyalások hónapok óta egy helyben állnak, valamint egyes jelentések szerint Irán minden eddiginél több, atomfegyver létrehozásához megfelelő szintűre dúsított uránnal rendelkezik. A kamerák éppen az urándúsítás folyamatát hivatottak figyelemmel követni, közvetíteni azt a NAÜ megfigyelőinek.

Az eredeti, 2015-ös alku egyik legfontosabb pontja volt, hogy Teherán nukleáris programja csak a lakossági felhasználást szolgálhatja, azonban amikor az Egyesült Államok 2018-ban egyoldalúan kihátrált a megállapodás mögül, Irán azonnal nekilátott az urándúsítás felgyorsításának. 

A megfigyelő kamerák nélkül ez a folyamat zavartalanul és még gyorsabban mehet végbe

– hívta fel a figyelmet Grossi. A NAÜ által közölt adatok szerint most huszonhét kamerát szerelnek le az iráni hatóságok, valamivel több mint negyven még üzemben marad a különböző létesítményekben.

Miután Washington kilépett az atomalkuból, újra büntetőintézkedésekkel sújtotta Teheránt: a különböző üzletemberek, politikusok vagyonának befagyasztása mellett az iráni olajkereskedelmet is kemény szankciók alá vetették.

Az ukrajnai háború és az ebből fakadó energiaválság azonban ebben is változást hozhat. 

Sokak szerint elképzelhető, hogy az alkutárgyalások kudarca ellenére is enyhíthet az Egyesült Államok iráni szankciós politikáján, ugyanis jelen helyzetben minden lehetőséget ki kell használni az egekbe törő energiaárak csökkentésére.

Erre egyre nagyobb az esély, tekintve, hogy az elmúlt időszakban Venezuela felé is közeledni kezdett Washington, az eddig ellenségnek tartott dél-amerikai ország pedig Iránhoz hasonlóan rengeteg kőolajjal rendelkezik. Emellett a közeledő időközi választások egyik fő kampánytémája várhatóan az energiaválság lesz, így erős belpolitikai nyomás helyeződik Joe Biden amerikai elnökre, amennyiben javítani szeretné a Demokrata Párt esélyeit.

Amennyiben az időközi választásokat a magas energiaárak fogják dominálni, akkor lehet rá számítani, hogy Washington szemet huny az Iránból kiáramló, szankcionált olajszállítmányok felett

– fogalmazott Mike Muller, a világ egyik legnagyobb olajkereskedelmi vállalatának, a Vitol csoport ázsiai részlegének vezetője. Muller szerint Teheránnak körülbelül százmillió hordónyi olaja van raktáron, amit nagyon gyorsan értékesíteni tudna a piacon.

Teheráni reakció. Irán semmilyen nyomásra nem hagy fel nukleáris fejlesztéseivel, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) miatt sem – jelentette ki az iráni parlament belügyi bizottságának egyik tagja pénteken. Mohamed Aszfari Izrael és az Egyesült Államok iránti elfogultsággal vádolta meg az ügynökséget, kiemelve, hogy míg Teherán igyekszik együttműködni az ügynökséggel, addig Izrael a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló nemzetközi egyezményhez (atomsorompó-szerződés, NPT) sem csatlakozott. A NAÜ vezetője, Rafael Grossi izraeli látogatását Aszfari teljes mértékben igazolhatatlannak nevezte, „mert Izrael rendelkezik a világ legnagyobb nukleáris készletével”, hozzátéve, hogy azok a fegyverek jelentik a térség országaira a legnagyobb fenyegetést. A képviselő sürgette továbbá a nemzetközi közösséget, mielőbb oldja fel a síita állam elleni szankciókat. A NAÜ szerdán marasztalta el Iránt, mert nem szolgáltatott hiteles információkat arról, hogy milyen nukleáris anyagokkal rendelkezik három, be nem jelentett helyszínen található létesítményben, egyúttal felszólította, hogy folytassa az együttműködést. (MTI)
Borítókép: Műholdfelvétel az iráni Natanz nukleáris létesítményről (Fotó: AP/Planet Labs PBC)