„Erdogan nagykövetének” tartja a görög baloldal Stoltenberget

Ellenzéki görög politikusok és a görög média haragját vívta ki Jens Stoltenberg. A NATO főtitkárát, „Erdogan nagykövetének” nevezik kritikusai, ugyanis úgy látják, hogy a Törökországgal fennálló vitában nem támogatja kellőképpen Athént. A görögök továbbá azt is felrótták neki, hogy a skandináv államok csatlakozása esetében Stoltenberg elfogadja Ankara terrorizmussal kapcsolatos fenntartásait is.

Brüsszel, 2022. március 23. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatót tart Brüsszelben 2022. március 23-án, egy nappal a védelmi szervezet tagállamainak rendkívüli csúcstalálkozója előtt. MTI/EPA/Stephanie Lecocq Fotó: Stephanie Lecocq Forrás: MTI/EPA

– Stoltenberg nem lehet egyszerre Erdogan nagykövete és a NATO főtitkára

– szögezte le Nikosz Androulakisz, a balközép Pánhellén Szocialista Mozgalom és a szintén szocialista nézeteket valló Mozgalom a Változásért pártok elnöke.

A sorhoz az Alexisz Ciprasz vezette baloldali Sziriza párt is csatlakozott, amely a Kiriákosz Micotákisz vezette görög kormányt hibáztatta, mondván, Athén a NATO tagállamaként „igyekszik Erdogan minden követelését teljesíteni”. A görög kommunista párt pedig úgy véli, a katonai tömb görög–török vitákban mutatott semleges álláspontja legitimálja Ankara követeléseit. Stoltenberg kijelentéseire több görög lap és hírportál reagált. A Kathimerini napilap „sajnálatosnak” nevezte a főtitkár álláspontját. Az Avgi baloldali napilap azt rótta fel Stoltenbergnek, hogy egyenlő félként kezeli Görögországot és Törökországot, továbbá nem ítéli el Ankara politikáját. Az In.gr, az egyik legolvasottabb görög hírportál pedig azt állította, a főtitkár tartózkodik a felelősségvállalástól.

A görög–török kapcsolatokat évek óta beárnyékolja több égei-tengeri sziget hovatartozása, az ellentétek azonban még inkább kiéleződtek a két ország közt, miután Recep Tayyip Erdogan török elnök Twitter-oldalán fenyegette meg Athént egy görög nyelvű üzenetben.

Az államfő arról posztolt, a görögök ne menjenek túl messzire az Égei-tengerrel kapcsolatos álláspontjukkal, különben „megbánják”.

– A NATO harminc országból álló szövetség, különböző földrajzi elhelyezkedésekkel, történelemmel és politikai pártokkal. Nem kell meglepődni azon, hogy országaink között néha komolyabb nézeteltérések vannak

– magyarázta Stoltenberg az ANMA görög hírügynökségnek adott interjúban, magára haragítva a görög baloldalt.

A NATO-főtitkár arról is beszélt, Finnország és Svédország NATO-csatlakozása történelmi jelentőségű, azonban egyetlen tagállam biztonsági aggályait sem lehet figyelmen kívül hagyni, beleértve Törökország fenntartásait a Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) kapcsolatban.

– Törökország sokat szenvedett a PKK miatt, és többet szenvedett a terrorizmustól, mint bármely más tagállam

– tette hozzá, utalva arra, jogosnak tartja Ankara félelmeit. (Törökország ellenzi Svédország és Finnország NATO-csatlakozását, ugyanis a két észak-európai ország szerinte több módon is támogatja a terrorszervezetnek minősített PKK-t.)

Stoltenberg egyúttal arra szólította fel a két országot, a bizalom és a szolidaritás szellemében rendezzék nézeteltéréseiket, továbbá tartózkodjanak minden olyan cselekedettől és retorikától, amely eszkalálhatja a helyzetet.

Borítókép: Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatót tart Brüsszelben 2022. március 23-án. (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)