időjárás 24°C Huba 2022. augusztus 19.
logo

Fejlesztik a NATO gyors reagálású hadererejét

László Dávid
2022.06.28. 16:25
Fejlesztik a NATO gyors reagálású hadererejét

A jelenlegi 40 ezerről 300 ezerre emelik a NATO Reagáló Erők létszámát – harangozta be Jens Stoltenberg a ma kezdődő madridi csúcstalálkozó előtt. A főtitkár nem is csinált titkot belőle, hogy az erősítés oka az Ukrajna elleni offenzíva után megnövekedett orosz fenyegetés. De mire használható és mire elég ez a 300 ezer katona?

A NATO Reagáló Erők (NRF) életre hívásának ötlete a 2002-es prágai csúcstalálkozón merült fel azzal a céllal, hogy a hidegháború és a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után létrehozzanak egy olyan közös haderőt, amely mindenekelőtt gyorsan és bárhol, bármire bevethető a szövetség érdekeinek képviseletére. A szárazföldi, légi, vízi és különleges erőket is tömörítő alakulat így használható például a területi egység megőrzésére, elrettentésre, békemissziókra vagy éppen katasztrófahelyzetekben. Az elmúlt két évtizedben az NRF egyes elemei többször bizonyítottak: már 2004-ben részt vettek például az athéni olimpia, illetve afgán elnökválasztás biztosításában, de tavaly augusztusban az afganisztáni tálib hatalomátvételnél is bevetették őket a nyugatiakkal együttműködő afgánok kimenekítésére.

Legutóbb az Ukrajna elleni orosz offenzíva megindítása után volt szükség rájuk, egyben ez volt az első alkalom, hogy az NRF-et a kollektív védelem és elrettentés jegyében riasztották. A haderő egyik legfőbb előnye a gyorsaság, elvileg a parancsot követően öt napon belül készen kell állniuk a kitelepülésre, és képesnek kell lenniük harmincnapos hadműveletben harckészültségüket megőrizni. Ez természetesen nem a teljes, 40 ezer fős állományra, csupán egy részükre igaz; különösen a 2014-ben életre hívott, leggyorsabban aktiválható, úgynevezett Nagyon Magas Készenlétű Összhaderőnemi Műveleti Erőre (VJFT), amely akár 48 órán belül bevethető. A kiszivárgott tervek szerint a most bejelentett 300 ezres keretszám is inkább csak egy nagyobb merítési lehetőséget ad. Úgy tűnik egyébként, hogy ebben a tekintetben jól vizsgázott a NATO, hiszen az első francia katonák már február 28-án (tehát a háború kirobbanását követő ötödik napon) landoltak Romániában a keleti határ megerősítésére.

 A katonákat éves rotációs alapon a tagállamok – és a vállalkozó partnerországok – biztosítják, egy kormányhatározat értelmében a Magyar Honvédség 400 fővel vesz részt a feladatban. A tervezett hét-nyolcszoros erősítés így értelemszerűen magával vonja majd, hogy minden NATO-tagnak többet kell vállalnia. Hogy mennyivel és hogyan, az egyelőre tisztázatlan, ahogyan az is, hogy ki állja majd ennek a költségeit. A megoldás mégis pénztárcakímélőbb, mint ha folyamatosan jelentős erőket kellene állomásoztatni a katonai szövetség keleti blokkjában.

 

Borítókép: Emmanuel Macron francia elnököt parancsnokok üdvözlik a constantai Mihail Kogalniceanu légi támaszponton 2022. június 14-én. Macron az ukrajnai háború miatt Romániában francia parancsnokság alatt megalakult NATO-harccsoport francia katonáit látogatta meg a támaszponton. (Fotó: MTI/EPA POOL/Yoan Valat)

Háború Ukrajnában

Nem az éhező országokba szállítják az ukrán gabonát

A dosszié összes cikke
Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.