Lapozó: Veszélyben Svédország gázellátása

Olaszországban parlamenti felhatalmazáshoz kötnék az ukrajnai fegyverszállítmányokat · Az üzemanyagbónusz megemelését követelik a spanyolországi fuvarozók · Dánia után Svédországban is gázellátási zavarok és nagyobb gazdasági recesszió várható · A franciák felének nincs pénze nyaralásra.

Vecsés, 2017. január 10. Dolgozók ellenõrzik a vezetékrendszert az FGSZ Földgázszállító Zrt. vecsési üzemében 2017. január 10-én. Magyarország energiaellátása biztonságos, a tárolókban megfelelõ mennyiségû gáz van, emellett a hazai termelés és az import biztosítja az ellátást, mondta Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energiaügyért felelõs államtitkára sajtótájékoztatóján. A rendkívüli hideg idõjárás miatt a napi földgázfogyasztás duplája az éves átlagosnak, körülbelül 87 millió köbmétert fogyaszt az ország. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

Elege lett az olasz kormánypártoknak Kijev felfegyverzéséből

Bedönti-e az olasz kormányt Ukrajna felfegyverzése – jelenleg ez foglalkoztatja a mediterrán ország napilapjait a legjobban. Mario Draghi kormányfő kedd délután számol be az Ukrajnával kapcsolatos szándékairól a szenátus tagjai előtt, ahol az egységkormány megmentésére tesz kísérletet.

Elemzők szerint vízválasztóhoz érkezett az olasz politika, s korábbi becslések a mai napot jósolták a kormány végállomásának, mivel az Öt Csillag Mozgalom vezetője, Giuseppe Conte több alkalommal tiltakozásának adott hangot a fegyverszállítmányokkal kapcsolatban, azt sejtetve, hogy megválna az egységkormánytól, amennyiben az továbbra is fegyverekkel segíti Kijevet. Matteo Salvini, a Liga főtitkára szerint sem érdemes fegyverszállítmányokkal keresni a béketeremtést. Mint ismert, márciusban parlamenti döntés született Ukrajna fegyverekkel való támogatásáról, ezt azonban most módosítani szeretné több kormánypárt, s parlamenti felhatalmazáshoz kötnék a jövőbeli fegyverszállítmányokat.

Forrás: Ilfoglio.it, Corriere.it, Liberoquotidiano

Spanyolországban állami támogatással is az uniós átlag felett a benzin ára

Az üzemanyagbónusz megemelését követelik a spanyolországi fuvarozók. A márciusban egy egész hónapon át sztrájkoló kamionosok elérték, hogy a kormány április 1-jével bevezessen egy húszcentes literenkénti kedvezményt a történelmi üzemanyagár-emelkedés kompenzálására. A bónuszt végül nemcsak a fuvarozók, hanem az állampolgárok is megkapták. A benzin és a gázolaj árának szüntelen emelése miatt azonban a kedvezmény értéke egyre inkább felhígult, mindkét üzemanyag ára már a bónusszal együtt is a nyolcszáz forinthoz közelít literenként. A segítség júliusban szűnne meg, ezért a fuvarozók most egyrészt annak meghosszabbítását követelik december végéig, másrészt pedig további húszcentes literenkénti közvetlen támogatást kérnek a hivatásos fuvarozók számára 7,5 tonna megengedett járműössztömegig. A teherfuvarozó cégek esetében a járművek típusától függően ötszáz és 1250 euró közötti támogatásra tartanak igényt. Spanyolországban az üzemanyagárak a múlt héten átlépték az Európai Unió és az eurózóna átlagát is. Egy átlagos tank feltöltése a legolcsóbb kutaknál is több mint száz euróba (körülbelül negyvenezer forint) kerül akkor is, ha a húszcentes kedvezményt levonják az árából.

Forrás: Rtve.es

Dánia után Svédországban is gázellátási zavarok várhatók

Harmadfokú figyelmeztetést adott ki a svéd energiaügynökség, miszerint gázhiányra lehet számítani a közeljövőben. A hatóság szerint az ország nyugati felén a gázhálózat ipari szereplői és gázfogyasztói romló gázellátásra számíthatnak a feszült piaci helyzet miatt. Május végén Dánia is hasonló figyelmeztetést adott ki az Északi Áramlat 1 vezetéken keresztüli gázellátással kapcsolatban, a politikai bizonytalanságra hivatkozva. Mivel Svédország és Dánia osztoznak a gázpiacon, várható volt, hogy a nagyobbik skandináv ország is lép a kérdésben. Közleményében azt írja az ügynökség, hogy ez a hármas skálán a leggyengébb figyelmeztetés, amely alapján elsősorban magasabb gázárra számíthatnak a fogyasztók, de nem zárható ki a gázellátás korlátozása sem.

Forrás: Svenska Dagbladet

Recesszió jöhet Svédországban

A svéd gazdaság fellendülése hirtelen megtört az év elején – állapította meg az állami Gazdaságkutató Intézet (Konjunkturinstitutet) a friss jelentésében, amit a vártnál alacsonyabb GDP-növekedés, magasabb infláció, csökkenő reálbérek és ingatlanárak, növekvő infláció jellemez. Idénre a hivatal korábban 3,3, a jövő évre pedig 2,1 százalékos GDP-növekedést várt, ám ezen várakozásokat most 1,9, illetve 1,2 százalékra mérsékelte. Az infláció májusban elérte a 7,2 százalékot, amire több mint harminc éve nem volt példa. A szakértők mindössze 2,4 százalékos béremelkedést várnak, ami komoly reálbércsökkentést jelent, és várhatóan jövőre sem javul nagyobb mértékben a bérek vásárlóereje. Az intézet szerint a svéd jegybank nehéz feladat előtt áll, s további szigorításokra van szükség az infláció megfékezéséhez, ugyanakkor el kell kerülniük, hogy a gazdaságot tartósan lassító recesszió alakuljon ki. A kutatóintézet azt is megjegyezte, hogy a jóléti szolgáltatások fenntartására a következő négyéves ciklusban mintegy 147 milliárd korona, azaz 5500 milliárd forint forrásbővítésre van szükség. Az évente hiányzó 28 milliárd koronát vagy kiadáscsökkentéssel, vagy adóemeléssel lehet majd kigazdálkodni.

Forrás: Svenska Dagbladet

A franciák felének nincs pénze nyaralásra

Egyre több francia aggódik jövedelmének vásárlóereje miatt a fogyasztási szokásokat mérő piackutató intézet, a Bonial legfrissebb felmérése szerint. Míg három hónappal ezelőtt még csak a válaszadók 48 százaléka tartott az infláció és az áremelkedések következményeitől, ma már 52 százalékuk nyugtalan. Csaknem nyolcvan százalékuknak az elkerülhetetlen kiadások okoznak fejtörést: a lakhatás, a banki hitelek, a rezsi, valamint az üzemanyag. A franciák háromnegyede (76 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy a következő hetekben változtatni fog a vásárlási szokásain. Az infláció miatt folyamatosan átalakuló fogyasztói magatartás már érzékelhető a nagy francia hipermarketekben, áprilisban ugyanis hét százalékkal csökkent a fogyasztás mértéke az előző hónaphoz képest, a visszaesés rekordméretű.

Július közeledtével az utazást kedvelő franciák másik legnagyobb aggodalma a nyaralás. A koronavírus-járvány korlátozásai a franciákat érzékenyen érintették, ezért most sokan szánták el magukat a vakációzásra. Bár a megkérdezettek fele (49 százaléka) állítja, hogy nincs elegendő pénze nyaralásra, 92 százalékuk mégis mindenképpen menne vakációzni. A válaszadóknak csak nyolc százaléka mond le a saját vagy a családja utazási terveiről, és csak 14 százalékuk nyirbálja meg a nyári pihenésre szánt összeget: olcsóbb helyszínt és szállást választ, valamint a programokat is csak módjával tervezi be. Az elszánt nyaralók számára azonban tabunak számít a gasztronómia, s elsősorban a kikapcsolódáshoz tartozó éttermi látogatás: mindössze hét százalékuk vásárol be élelmiszert indulás előtt, a többiek a főzés helyett az árak ellenére az éttermeket választják. A nyár végén pedig a franciák visszatérnek az áruházi promóciók (32 százalékuk) és az árak összehasonlításán alapuló vásárlási döntéseikhez (negyven százalék).

Forrás: Bfmtv.com

Borítókép: Dolgozók ellenőrzik a vezetékrendszert az FGSZ Földgázszállító Zrt. vecsési üzemében 2017. január 10-én (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)