– Nincs mentség az Ukrajnával szemben indított brutális támadásra, ezzel Oroszország hatalmas hibát követett el – idézi a volt német kancellár szavait a Der Spiegel német hetilap. Angela Merkel 16 évig vezette Németországot, így rendszeresen egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, ezért a német közvélemény régóta várta megnyilatkozását a háborúval kapcsolatban. Merkel azonban úgy fogalmazott, hogy mivel már nem kancellár, nem akart beleszólni a kormány döntéseibe.
A korábbi kormányfő egy színpadi interjú során egyebek mellett arról is beszélt, hogy szerinte „nincs miért bocsánatot kérnie”, hiszen sok éven át diplomáciai eszközökkel igyekezett egy békés, gazdaságilag sikeres együttélési viszonyt kialakítani Oroszország és az Európai Unió között. Szerinte ez különösen igaz volt a Krím félsziget 2014-es annektálását követően, amely következtében a minszki békeegyezmény nyugalmat és hét év felkészülési időt adott Ukrajnának, hogy „demokráciává fejlődhessen és megerősíthesse hadseregét”.
– Ha nem léptünk volna közbe, Putyin hatalmas károkat okozhatott volna Ukrajnában
– mondta Merkel, emlékeztetve arra, hogy 2014 után az európai uniós országok több szankciót is bevezettek Oroszországgal szemben, növelték a hadi kiadásaikat és kizárták Moszkvát a világ legfejlettebb közösségeit tömörítő G8-as csoportból is. Elismerte ugyanakkor, hogy „nem sikerült kialakítani egy olyan védelmi rendszert, amely megállíthatta volna a háborút és ténylegesen véget vetett volna a hidegháborúnak”.
Reagálva Volodimir Zelenszkij ukrán elnök áprilisi szavaira, amikor „elhibázott” lépésnek bélyegezte, hogy 2008-ban (az orosz–grúz háború után – a szerk.) a korábbi kancellár sem sürgette Ukrajna és Grúzia NATO-csatlakozását, Merkel most úgy fogalmazott: „Az egy másik Ukrajna volt. Egy korrupt ország, amelyet oligarchák osztottak fel és irányítottak, nem egy stabil demokrácia.” Hozzátette, hogy számára már akkor világos volt, hogy Putyin elnöknek Kijev NATO-hoz való közeledése egy vörös vonal, egy hadüzenet, amelyet „nem hagyna csak úgy megtörténni”.
Szerinte jó példa Moszkva preferenciáinak a megértéséhez az Északi Áramlat 2 gázvezeték ügye – a 2014 után épült vezeték közvetlen összeköttetést ad Németországnak az orosz gázhoz. Azonban az orosz elnök nem várta meg, hogy ott valóban elinduljon a gázszállítás, hiszen számára fontosabb megállítani a szomszédját abban, hogy a nyugati modell felé lépjen el.
Míg az Ukrajnának küldött fegyverszállításokkal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy ő a diplomáciai megoldásokban hisz, de elismeri, hogy „most más idők járnak, és az Európai Uniónak össze kell tartania”.
Angela Merkel decemberben véget érő kancellári ciklusát követően eltűnt a nyilvánosság elől, és az Északi-tengerhez utazott; rengeteg könyvet olvasott és pihent. Elmondása szerint ugyan van irodája és egy kisebb stábja is, még nem biztos a jövőjét illetően. Utazni szeretne, de a politikától sem kíván elszakadni.
Borítókép: Angela Merkel korábbi német kancellár a német szövetségi gyűlés ülésére érkezik a német parlament egyik épületébe, a Paul Löbe-házba, Berlinben 2022. február 13-án. Az 1472 tagú Szövetségi Konventben ezen a napon választják meg az ország új államfőjét. A szavazás titkos és szükség szerint többfordulós (Forrás: MTI/AP/DPA/Christophe Gateau)
