Újfajta adózási rendszerrel csökkentenék az ultragazdagok vagyonának befolyását

Amerikában egyre gyorsabban nő a szakadék a gazdagok és a többiek között.

Forrás: Salon.com2022. 07. 15. 9:10
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az egyes személyek által birtokolt hatalmas vagyon mindig is veszélyt jelentett a demokráciára nézve. 1792-ben Thomas Paine azt írta, hogy a választások szabadságát „sértette az öröklött vagyon túlzott befolyása”, és ezért rendkívül agresszív vagyonadót javasolt, amely bebetonozta volna, hogy egy személy mennyi vagyont halmozhat fel – olvasható a Salon.com elemzésében. 

Közel egy évszázada a Legfelsőbb Bíróság bírája, Louis Brandeis azt mondta:

Ebben az országban lehet demokrácia vagy lehet óriási vagyon kevesek kezében összpontosulva, de mindkettő nem lehet.

Paine a probléma megoldását tehát egyértelműen az adózásban látta.

Louis Brandeis, a korabeli amerikai adózási rendszer egyik legnagyobb kritikusa (Fotó: Wikipedia)

Az amerikai adózás példája: ijesztő mértékű különbségek, és út a megoldás felé

Az Amerikában egyre nagyobb méreteket öltő egyenlőtlenség motiválta a közelmúltban az ultragazdagokat megcélzó adótörvényeket is. Ennek elsődleges célja azonban a bevételek növelése volt, a vagyonkoncentráció csökkentése pedig csupán mellékes. A megoldást a Salon.com szerint egy olyan vagyonadó jelenthetné, amely elhárítaná a felhalmozott javak koncentrációjának veszélyét.

Ennek érdekében ötölte ki a Salon.com A határtalan egyenlőtlenség, gyarapodás ellen a polgári harmónia helyreállításáért (OLIGARCH) névre keresztelt javaslatát, mely a rendkívüli vagyonra kivetett progresszív éves adózás ötletét foglalja magában.

Ahelyett, hogy egy tetszőleges összegű vagyonhoz, mondjuk ötvenmillió dollárhoz lennének kötve, az adónak négy, a háztartás vagyonán alapuló sávja lenne: két százalék a háztartás átlagos vagyonának ezer-tízezerszerese közötti vagyonra, négy százalék a vagyon tízezer- és százezerszerese között a háztartási vagyon mediánját tekintve, hat százalék a százezer- és egymilliószoros közötti vagyon esetén, és nyolc százalék a vagyon egymilliószorosa felett.

Az amerikai adózás megújítására tett javaslat által megszabott adózási küszöb meghaladná a százmillió dollárt.

Az adó ily módon történő strukturálása kifejezetten a vagyon szélsőséges koncentrációját célozza meg: az adó a vagyonkoncentrációval együtt gyarapodna és csökkenne, és így automatikusan emelkedne, mikor az anyagi egyenlőtlenségek súlyosbodnak az ultragazdagok javára. Ám amikor a gazdaság a középosztály előnyére változik, az adó mértéke radikálisan lecsökkenne.

A Salon.com Thomas Piketty, Emmanuel Saez és Gabriel Zucman elemzését használta annak felmérésére, hogy a Salon.com által felvetett elképzelés hogyan hatna a vagyonkoncentráció változásaira és így az amerikai adózásra. 1980-ban a felnőttek kevesebb mint 0,005 százalékának volt több mint ezerszerese a javaslat szerinti adóztatási küszöb mediánjának.

Ezzel szemben 2019-ben, 39 éven keresztül növekvő vagyonkoncentráció után, a felnőttek mintegy 0,025 százaléka – az 1980-as szint ötszöröse – rendelkezett a medián vagyon ezerszeresét meghaladó vagyonnal.

A két legfelső adósávnál ez még világosabb. A Forbes leggazdagabb amerikaiakra vonatkozó adatait a Federal Reserve által a háztartások medián vagyonára vonatkozó becslésekkel összevetve – a Salon.com becslése szerint – 1983-ban egyetlen amerikai sem rendelkezett volna a háztartások medián vagyonának százezerszeresével, a javaslatban szereplő hatszázalékos adókulcs küszöbével.

2021-ben azonban körülbelül 52 amerikai lépte volna át ezt a küszöböt, és két amerikai vagyona több mint egymilliószorosa a háztartási vagyon mediánjának.

2022-ben merőben más alapokon áll az adózás és a vagyonelosztás egyensúlya, mint a múlt században (Fotó: Unsplash)

Változás nélkül zsákutcába vezet az amerikai adózási rendszer

A Salon.com szerint ezek a számok rámutatnak, hogy milyen gyorsan nő a szakadék a gazdagok és a többiek között, és milyen kritikus szükség van egy jelentős adóreformra és adótörvényre. Paine és Brandeis is olyan válságnak tekintette az ellenőrizetlen vagyonfelhalmozást, amely határozott kormányzati fellépést érdemel – azonban az ő korukban a vagyon koncentrációjának visszásságai elhalványulnak a mai egyenlőtlenségekhez képest.

A járvány ráadásul csak tovább növelte a távolságot az ultragazdagok és a nép többi része között. Míg a családok az elmúlt két évben munkahelyek, jövedelmek szerzésével és szeretteik elvesztésével küszködtek, Amerika milliárdosai kétbillió dollárral növelték kollektív nettó vagyonukat, ami átlagosan fejenként közel hárommilliárd dolláros növekedést jelent.

Hogy világos legyen, javaslatunk nem akadályozza meg a rendkívüli vagyon felhalmozódását. Egy 999-szeres medián vagyonnal rendelkező háztartás nem fizetne további adót. Javaslatunk csak a „szökött vagyon” visszaszorításával foglalkozik, vagy olyan mértékű vagyonnal, hogy a megélhetési költségek és egyéb nem adózási tényezők nem korlátozzák lényegesen növekedését.

Az ilyen szintű vagyonfelhalmozás nemcsak szükségtelen, hanem veszélyes is. Ahogy a gazdagok csillagászati összegekkel gyarapodnak, a hatalmas vagyonnal járó hatalom tovább destabilizálja a demokráciát. Az egyetlen tartós megoldás egy specifikus körülményeket figyelembe vevő adótörvény, amely csökkenti Amerika vagyonkoncentrációját a demokráciát fenyegető jelenlegi szintről, és korlátoz minden jövőbeni, arisztokrácia felé irányuló elmozdulást.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Unsplash)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.