Gyakorivá vált az önkényes őrizetbe vétel gyakorlata Ukrajna orosz megszállás alatt lévő területein – közölte kedden Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa, hozzátéve, hogy eddig 270 ilyen esetet dokumentáltak. A főbiztos a genfi székhelyű Emberi Jogi Tanács ülésén elmondta, hogy a jelentés alapjául szolgáló információk összeállításában a világszervezet megfigyelőinek helyszíni látogatásaira és emberi jogi visszaélések több mint ötszáz áldozatával, illetve szemtanújával lefolytatott interjúkra, valamint egyéb forrásokból származó adatokra támaszkodtak.
A korlátozott hozzáférés ellenére önkényes őrizetbe vétel és elhurcolás 270 esetét dokumentáltuk. Nyolc esetben az áldozatot holtan találták meg
– ismertette Bachelet a február 24-től május 15-ig terjedő időszakra vonatkozó ukrajnai helyzetjelentését.
Emine Dzsaparova, az ukrán külügyminiszter első helyettese a tanács üléséhez intézett beszédében azzal vádolta meg az orosz erőket, hogy tömegesen hurcolnak el embereket, köztük Ihor Kolihajevet, az orosz ellenőrzés alá került dél-ukrajnai Herszon város polgármesterét. Dzsaparova az érintettek haladéktalan és feltétel nélküli szabadon engedését követelte. Az orosz nagykövet szerint Bachelet jelentése nem más, mint az Oroszország ellen irányuló félretájékoztatási kampány része, és ennek célja a kijevi rezsim bűncselekményeinek elkendőzése. Moszkva következetesen visszautasítja a civilek elleni támadásokról szóló vádakat a háború február 24-i kezdete óta.
Bachelet egyben sérelmezte, hogy a világszervezet emberi jogi hivatala, amely 2014 óta rendelkezik képviselettel Ukrajnában, mindeddig nem tudott eljutni az orosz erők kezére került területekre.
Bejelentette, hogy a hivatal növeli ukrajnai jelenlétét. Az ENSZ egyik szóvivője szerint a világszervezet megfigyelőinek létszámát a mostani 55-ről nyolcvanra emelnék. Bachelet beszélt arról is, hogy eddig 4889 olyan civil halálát dokumentálták, aki harci cselekmény áldozata lett. De hangsúlyozta, hogy a halálos áldozatok tényleges száma jóval nagyobb lehet ennél. Bachelet szerint a civil áldozatok száma és a pusztítás mértéke komolyan felvetik az aggodalmat amiatt, hogy az orosz fegyveres erők támadásai sértik a nemzetközi humanitárius jogot. Hozzátette: úgy tűnik, az ukrán hadsereg hasonló jogsértéseket követ el az ország keleti részében, de jóval kisebb mértékben.
Borítókép: Bevásárlóközpont romjai között tűzoltók dolgoznak 2022. június 28-án, az ukrajnai Kremencsukot ért orosz rakétatámadás másnapján (Fotó: MTI/EPA/Oleg Petraszjuk)
