Néha úgy tűnik, teljes a zűrzavar az ukrán vezetésben a háború lehetséges forgatókönyveiről. A harci eseményeket az interneten rendszeresen elemző, egyébként szabadszájúságáról is ismert Olekszij Aresztovics a minap például azt latolgatta, hogy a háború két és fél éven belül biztosan véget ér. Az ukrán elnök tanácsadója szerint ráadásul nekik áll a zászló, ugyanis amíg az oroszok helyezkednek, addig az ukránok időt nyernek, megérkeznek a nyugati fegyverek, és tartalékokat hoznak létre. Úgy látta, az orosz hadseregnek már nincs ereje és erőforrása a harchoz, a támadók nem tudnak egyszerre több fronton harcolni, összevonták csapataikat.
Olekszij Aresztovicsnak akár igaza is lehetne, csakhogy mint arra a Kárpáti Igaz Szó kárpátaljai hetilap is emlékeztetett, a tanácsadó inkább tippelget, mint elemez.
Márciusban például még azt jósolta, hogy májusra elhallgatnak a fegyverek, mert az oroszok kifogynak a tartalékokból, aztán arról beszélt, hogy már újévre győzedelmeskedhetnek, megint máskor azzal riogatott, hogy akár 35 évig is elhúzódhatnak a harcok.
Nem sokkal egyszerűbb kiigazodni a politikusok nyilatkozatain sem. Ami Volodimir Zelenszkijt illeti, az ukrán elnök éppen szerdán fejtette ki gondolatait arról, hogy mikor köthetnek békét.
A kérdésre a válasz az, hogy ez mindannyiunktól függ: hogy milyen gyorsan tudjuk rákényszeríteni az oroszokat arra, hogy fontolóra vegyék a békét. Mert egyelőre úgy tűnik, hogy még csak nem is gondolkoznak rajta
– magyarázta. Szerinte ehhez az ukránok dolga, hogy a harcmezőn bizonyítsanak, a világé pedig az, hogy további fegyverekkel – mindenekelőtt légvédelemmel – támogassák Ukrajnát, illetve további szankciókkal sújtsák Oroszországot. Hasonló szellemben nyilatkozott Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára is. Ő derűlátóan úgy vélte, hogy év végéig meg tudják nyerni a háborút, majd felmondta a kötelező mantrát, hogy ez nagyban függ a nyugati fegyverek mennyiségétől és minőségétől is.
Kérdés persze, hogy egyáltalán mi számítana győzelemnek. Kijev többször egyértelművé tette, hogy nem hajlandó semmilyen területi engedményre, a béke feltétele a visszatérés a február 24-i határokhoz, sőt nem mondanak le a 2014-ben elcsatolt Krím félszigetről sem. A frontvonalat látva nem világos azonban, hogy mire alapozzák követeléseiket, hiszen az oroszok nemrégiben foglalták el Luhanszk megyét, és most fordultak rá Donyeckre.
Borítókép: Ukrán katona nézi az Országos Pedagógiai Egyetem rommá vált épületét Harkivban egy orosz rakétatámadás után, 2022. július 6-án (Fotó: MTI/AP/Jevhen Maloletka)
