Félig már visszatért az élet a régi kerékvágásba; idén egymillió – 850 ezer külföldi és 150 ezer helyi – zarándokot várnak Mekkába a szerdán kezdődő haddzsra. Bár a koronavírus-járvány kirobbanása előtt, 2019-ben még majd 2,5 millió muszlim teljesítette a mekkai nagy zarándoklatot, még ennek a fele is szép szám a tavalyi hatvanezerhez vagy az azt megelőző mindössze tízezerhez képest. A korlátozás különösen fájó volt annak tükrében, hogy a mekkai nagy zarándoklat – az iszlám ötödik pillére – legalább egyszer kötelező minden muszlim életében (amennyiben lehetőségei megengedik), így a világ kétmilliárd muszlimjának így sem volt egyszerű sorra kerülni. Ez évtől változást jelent még, hogy férfi kísérő nélküli nők is részt vehetnek a zarándoklaton.
Mivel a Covid–19 azért még nem tűnt el teljesen, így idén kizárólag teljesen beoltott, 65 évnél fiatalabb hívők jelentkezését fogadták el, akiknek érkezéskor negatív PCR-tesztet is be kellett mutatniuk.
A maszkviselést viszont csak a mekkai nagymecsetben tették kötelezővé, melyet most naponta tízszer, minden alkalommal 130 ezer liter fertőtlenítő felhasználásával tisztítanak.
Egyébként Szaúd-Arábiában jobbára sikerült letörni a járványt, a 34 milliós országban eddig 798 ezer megbetegedést és 9,2 ezer halálesetet regisztráltak, de mára a lakosság 72 százaléka teljesen beoltott, a napi új fertőzések száma pedig néhány száz. Szakértők szerint attól sem kell tartani, hogy az újabban világszerte felbukkanó majomhimlő veszélyt jelentene a tömegeket csábító zarándoklaton.
Idén nagy szenzációt keltett a történet, hogy a koronavírus-járvány bezártsága alatt „súgta egy hang” az iraki kurd származású, de már 25 éve Nagy-Britanniában élő Adam Mohammednek, hogy gyalogszerrel keljen útra Wolverhamptonból Mekkába.
Az 52 esztendős férfi két hónapos előkészület után, 2021. augusztus elsején kerekedett fel 250 kilogrammos, saját maga építette vontatott kocsijával, hogy tíz hónappal és 26 nappal, 6500 kilométerrel és 11 országgal – köztük Magyarországgal – később megérkezzen az iszlám legszentebb városába.
A zarándok naponta átlagosan 17,8 kilométert utazott, a kocsiját használta alvásra, főzésre és étkezésre, költségeit adományokból fedezte. Útja során jobbára egyedül volt, de Szerbiában egy kutya is csatlakozott hozzá, illetve kalandjait a YouTube-on, az Instagramon és a TikTokon is közvetítette, és különösen az utóbbin jelentős rajongói tábora is kialakult, sok helyen már előre várták, és egy darabon elkísérték. Ugyanakkor sietett leszögezni, hogy végig a vallás, nem pedig a hírnév vezérelte. Állítása szerint egyébként az út nehéz volt, de az utazás és az időjárás kihívásain kívül más gondja nem akadt, sőt mindenütt rengeteg segítséget kapott a helyiektől. Adam Mohamed nagy örömmel és jelentős médiafigyelem mellett, éppen időben érkezett meg a haddzsra, azt viszont egyelőre nem árulta el, a visszautat hogyan tervezi.
Mindenesetre az ő példája is megmutatta, hogy a mekkai nagy zarándoklat korántsem volt mindig olyan egyszerű, mint ma, a repülőgépek és vonatok korában. A középkorban például még négy fő – és néhány kisebb – út vezetett a szent városba, a zarándokok gyakran hónapokon át vándoroltak gyalogszerrel és teveháton, miközben a sivataggal és fosztogató haramiákkal is meg kellett küzdeniük.
Borítókép: Muzulmán zarándokok imádkoznak a nagymecset közepén álló Kába-szentélyt körüljárva a szaúd-arábiai Mekkában 2022. július 5-én, két nappal az éves mekkai zarándoklat, a háddzs kezdete előtt (Fotó: Europress/AFP/ASHRAF AMRA)
